Az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségeihez időzítve Emmanuel Macron francia elnök egy közös európai hadsereg felállítására tett kezdeményezést.
Terve mögé azonnal beállt Angela Merkel német kancellár, és számos európai ország – köztük Magyarország – is támogatja az elképzelést. Szakértőket kérdeztünk a tervezett haderő megvalósulásának lehetőségeiről.
Az európai közös hadsereg ötlete nem mai keletű, a kérdés már a 90-es évek közepén napirendre került Európában. A védelem mint fogalom a hidegháború után ugyanakkor egy meglehetősen kiterjesztett és átalakult stációba került. Ma már nemcsak azt jelenti, hogy meg kell magunkat védenünk az ellenségtől, hanem azt is, hogy vannak kihívások a határainkon túl is, amelyek fenyegethetik országunk biztonságát.
Az új típusú fenyegetésekre gyors reagálású, nem konfrontatív nagy hadseregeket vetnek be, hanem olyan erőket, amelyek például a válságkezelés különböző műveleteiben részt tudnak venni. Az uniónak vannak ilyen egységei, még az úgynevezett nyugat-európai unió korszakából. Ilyenek például az Eurocorps, Eurofor, Euromarfor. 2003-tól nagyon sok katonai és nem katonai misszióban vettek részt, például Afrikában és a volt Jugoszlávia területén.
Az Európa Unió a 2001-es nizzai ülésétől kezdte meg a saját katonai és politikai intézményrendszerének a kiépítését az európai biztonsági és védelmi bizottsággal, az európai katonai törzzsel és az európai katonai bizottsággal. Amikor a lisszaboni szerződés megnyitotta az utat a közös külpolitika előtt, azzal egyúttal a fejlődés előtt is utat nyitottak.
A NATO nélkül nincs értelme
Macron most felvetett ötlete, amit Merkel és többek között a magyar kormány is támogat, valójában kiegészíti a most meglévő – tagadhatatlanul kicsit félresikerült – kezdeményezéseket. Az eddig meglévő eredményekre viszont bátran lehet építkezni. Gálik Zoltán szerint az európai hadsereg csak a NATO-val szorosan együttműködve tudna létezni. Mindez közös eszközöket, sőt közös parancsnoki rendszereket igényelne.
Három dologra kell gondolnunk, ha az európai haderő tervezett felállításáról beszélünk. Az európai strukturált együttműködés – Permanent Structured Cooperation (PESCO) – igen sok közös projekt előtt nyit majd kaput, amelyek több régi projekt folytatását és számos új megnyitását eredményezik majd. Dánia és Málta kivételével minden ország – még a britek is – szeretne benne részt venni – magyarázta a Corvinus Egyetem tanára.
A PESCO a védelempolitikai ipar és a különféle felszerelések beszerzésének terén bizonyos együttműködést céloz meg. Az Egyesült Államok régtől fogva – már Jimmy Carter elnöksége alatt is, 1976-ban – azt ajánlotta, hogy Európa költsön többet a katonai kiadásaira, amiről végül közös megegyezés született a nyugati országokkal. Egy ilyen európai együttműködésen keresztül a tagországok megemelhetnék a védelmi kiadásaikat. Ugyanis egy hadsereget nemcsak működtetni kell, hanem kellenek fegyverek, szállítóeszközök, logisztikát kell mögé teremteni, ki kell építeni a hírszerzési és az operatív képességeket, és a parancsnoki rendszer sem hiányozhat. Ezekre költeni kell mindenképpen – húzta alá Gálik Zoltán.
Nem kell okvetlenül mindent újra kitalálni és újra felépíteni. A NATO-nak az ötvenes évek óta jól működő, hatékony parancsnoksági rendszerei vannak, amelyekkel szorosan együttműködve gyorsan meg lehet majd oldani a feladatokat. Egy európai védelmi alapot is létrehoznának 2021 után, a tervek szerint 5,5 milliárd eurós keretösszeggel – fejtette ki a szakember.
Valamit valamiért
Gálik meglátása szerint, ami újdonság: Macron egy kifejezetten beavatkozási, intervenciós elemet emlegetett. Ha az ENSZ-től érkezik egy felhatalmazás, az európai haderőnek is képesnek kell majd lennie intervenciós feladatokra. Ma még csak néhány nyugati ország mondhatja el ezt magáról. Idáig Magyarország úgy ítélte meg, hogy érdekeivel megegyező, és a hadsereg fejlesztésének hasznára válik az új, közös európai hadsereg tervének a támogatása. A valamit valamiért alapon a jövőben elképzelhető az is, hogy magyar katonák nemcsak békefenntartásban, hanem az új típusú intervenciós műveletekkel kapcsolatos feladatok megvalósításában is részt vehetnek majd – mondta a Corvinus Egyetem docense.
Ki fogja fizetni?
Nógrádi György szerint Macron elképzelésével az a gond, hogy bár jelenleg is működnek különféle nemzetközi egységek, van például lengyel–dán–német vagy francia–német együttműködés, de ezeket az alakulatokat éles helyzetben sosem vetették be. A közös hadsereg még számos más kérdést fölvet: ki fogja vezetni? Brüsszel?
A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett: a francia elnök az oroszoktól, a kínaiaktól és Amerikától akarja megvédeni Európát. Viszont ez utóbbiakkal a NATO-ban szövetségesek vagyunk. Az Egyesült Államok egymaga többet költ fegyverekre, mint az őt követő húsz ország együttvéve. Hogy a rendszer működjék, országonként két százalékra kellene emelni a hadi kiadások összegét, amit Európa egy része, de még a németek sem hajlandók elfogadni. Ma a kínai hadsereg nem fenyegeti Európát. Az oroszról pedig megoszlanak a vélemények: a skandináv országok és a lengyelek szerint igen, más európai államok meglátása pedig az, hogy nem.
A francia elnök által fölvázolt lehetőséget a meggyengült Merkel is támogatta kedden az Európai Parlamentben. A szakértő szerint a német kancellár külpolitikai sikerekre vágyik annak reményében, hogy 2021-ig viszi a kancellárságot, utóbbiról azonban Nógrádi György nincs meggyőződve.
Magyarország támogatja az európai védelem megerősítését, és sürgeti, hogy a kontinens tegyen többet a saját védelme érdekében – mondta Szijjártó Péter. NATO-tagként ugyanakkor fontosnak tartjuk az európai védelmi rendszer és az észak-atlanti katonai szövetség közötti párhuzamok kiküszöbölését, mert ezek működési nehézségekhez vagy új konfliktusokhoz vezetnének, vélte a külügyminiszter.
Szerző: hirado.hu
