forrás: M1 Magyar gazda
Az Oroszország elleni uniós szankciók miatt 2014 augusztusában Moszkva importtilalmat hirdetett az Európai Unióból származó élelmiszerekre. A korlátozás eredetileg egy évre szólt, ám az orosz állam tavaly nyáron meghosszabbította az embargót. Egyelőre nem tudni, meddig tart majd a korlátozás.
Miután ezek nagypolitikai kérdések, a nagypolitikának kell majd megoldaniuk, az ukrán helyzettől kezdve mindent beleértve. Nem magyar-orosz reláció kérdése, bilaterális tárgyalásokon nem lehet feloldani az embargót, uniós szinten kell kezelni – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az M1 Magyar gazda című műsorában.
Magyarország felé nem teljes az embargó
Oroszország nem számolta fel teljesen a magyar mezőgazdasági termékek importját. A mezőgazdasági technológiákra, vetőmagokra, tenyészállatokra eleve nem vezettek be tilalmat, egyes termékfajtákra, például, a borra, a pulykára vagy a kacsára, nem vonatkozik az embargó, ezekre a magyar árucikkekre továbbra is számít az orosz piac.
Az agrártárca adatai szerint maga az embargó nem viselte meg jelentősen a magyar mezőgazdaságot.
Inkább közvetett a kár
A problémát az embargó közvetett hatása okozza, legalábbis Magyarország esetében. Az EU belső piacán ugyanis bent maradnak a nagy, Oroszországnak exportáló országok agrártermékei is, a tej, a tejtermékek, meg persze, a hústermékek – mutatott rá Czerván György.
Az uniós piacokon megjelenő nagy mennyiségű árukészlet az árak csökkenéséhez vezetett, ami már a magyar mezőgazdaságot is érzékenyen érintette. Szakértők szerint a helyzet egyik megoldása az, ha az uniós országok új piacokat keresnek Oroszország helyett.
Távol-keleti piacok felé nyitott az EU
Kínába sokkal jelentősebb mennyiség került és a japán kivitel is jelentősen növekedett. Több országba is lehetőség adódott új, kisebb piacok megnyitására. Ilyenek Szingapúr, a Fülöp-szigetek, vagy az amerikai kontinensen Mexikó – magyarázta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A piacbővítés valamelyest csökkenti az Európai Unión belüli árukészletet, azonban nem oldja meg teljes mértékben a problémákat. Az árak nem tértek vissza az embargó előtti szintre, ezért, például a termelők egy része felszámolta vagy csökkentette állatállományát. Uniós példák azonban azt mutatják, hogy a termelési költségek csökkentése megoldást jelenthet.
Számos gazdaság rentábilis tudott maradni
Az utóbbi öt-tíz év fegyelmezett és szakszerű fejlesztésének következményeként számos közepes vagy nagygazdaság olyan technológiára és genetikai háttérre tett szert, hogy még a viszonylag drasztikus árcsökkenés ellenére is rentábilis tudott maradni – hívta fel a figyelmet Németh Antal.
A gazdák bevételeit az is növelheti, ha például, a húst vagy a tejet a saját üzemeikben dolgozzák fel, és a feldolgozott árut értékesítik.
Nagyobb hangsúlyt kap az agrármarketing
A feldolgozás magasabb szintre emelésével lényegesen növelhető az értékesíthetőség és a profitabilitás, továbbá a külföldi piacok irányába történő kutakodással és aktív marketingmunkával – fűzte hozzá a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A magyar áruk marketingjét az agrártárca számos eszközzel támogatja, és a kormányzat jelentős költségvetési támogatást nyújt például a sertés- vagy baromfitartó gazdáknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot.
