forrás: Kossuth Rádió/Vasárnapi újság
Európa szinte valamennyi országában növelték a biztonsági fokozatot, de az igazi megoldás az egységes álláspont lenne. Milyen segítségre számíthatnak a tagországok, ha a fenyegetést beváltják a terroristák?
Eddig egyszer volt arra precedens, hogy életbe lépett a NATO 5. cikkelye. A szeptember 11-i terrortámadás után október 3-án jelentette be az Egyesült Államok, hogy nem provokált katonai csapás érte. A cikkely szerint bármely tagállam megtámadását valamennyi másik saját maga elleni támadásként kezel – emlékeztetett Nógrádi György a Kossuth rádióban.
Rendőr őrködik a párizsi Eiffel-torony lábánál. (MTI/EPA/Malte Christians)
A biztonságpolitikai szakértő a Vasárnapi újságban elmondta: a franciák Párizs után a NATO-tól nem, az Európai Uniótól viszont kértek támogatást, ami sokkal puhább, mint előbbi. Továbbá elfogadtattak egy ENSZ-határozatot, amely elítélte az Iszlám Államot és a terrorizmus minden formáját – mondta.
Abban a pillanatban, ha egy ország kéri az 5. cikkely alkalmazását, a NATO már tevőlegesen is részt vehet a konfliktusban, de magától ilyet nem tehet. Egy terrorszervezettel szemben ugyanakkor nehéz a fellépés, mivel jelenleg egy aszimmetrikus háború folyik: nem tudni ki, hol és mikor támad – mutatott rá.
Megjegyezte: ha a cikkely életbe lép, utána addig marad fent, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa össze nem ül, és meg nem hozza az 51. cikkely alapján a szükséges döntést. Ez azonban csak formalitás, ha ugyanis a NATO már háborúban áll, akkor a fél világ szembekerül egymással – tette egyértelművé Nógrádi György.
Hallgassa meg!
