Hiába fejlődik rohamosan a technika, a kutyák a mai napig nélkülözhetetlenek a rendőrségen.
Például továbbra sincs olyan bevált műszer, amely helyettesíthetné a kutyák szaglását menekülő bűnözők vagy eltűnt emberek kutatásánál. Egy magyar kutyás rendőr kitartásának köszönhetően már új módszert is alkalmaznak a kiképzésben. A személykövető kutyák a forgalmas nagyvárosi környezetben sem veszítik el a nyomot. A Kékfény riportja.
A személykövető kutyák módszerét Gránicz Csaba őrnagy honosította meg a magyar rendőrségnél. Lényege, hogy a kutyák ösztönös tevékenységére alapozzák a kiképzést, így jobban tudják a kutyát arra oktatni, hogy a rendőrség által kívánt nyomot lekövesse. Köveken, lépcsőkön, betonon, vagyis szilárd, mesterséges talajon és forgalmas utcákon és sikátorokon keresztül is képesek ezek a kutyák kiszagolni a nyomot. Ennek azért van jelentősége, mert a hagyományos nyomkövető kutyák az ilyen terepen nehezen boldogulnak.
A talajkeresést nem tanítják meg a kutyáknak
A klasszikus nyomkövető kutyákat ugyanis arra képezik ki, hogy a puha természetes talajon, földön keletkező lábnyomok, talajsérülések sajátos szagát, az emberek kipárolgását és a lehulló hámsejtek illatanyagát egyszerre kövessék. Ha a keverék egyik eleme, a talajsérülés nincs meg, a kutya nem tud nyomot követni. Az új módszernél, a személykövetésnél viszont a talajsérülések keresésére szándékosan nem tanítják meg a kutyákat.
Gránicz Csaba elmondta, egy ember percenként körülbelül több tízezer lehulló hámsejtet, anyagmaradványokat hagy maga után, illetve a test egy úgynevezett kipárolgást folytat, amit
a kutya egyedileg be tud azonosítani.
Ez hasonlít például az ujjlenyomatra, amely minden embernél egyedi jellemző, csakúgy, mint a kipárolgás. Ahogyan a kutya ezt beazonosítja, a hozzá tartozó nyomcsapást le tudja követni, és magát a személyt is be tudja azonosítani – magyarázta.
Egy ilyen keresés úgy indul, hogy először körbevezetik a kutyát a helyszínen, hogy fel tudjon állítani egy szagtérképet. Ez az első lépés, amely során a kutya gyakorlatilag kielégíti a kíváncsiságát, és ezután már csak a munkára fog koncentrálni. Ha több személy is tartózkodott a helyszínen, azokat is megszagolja, hogy ezeket kizárja a keresésből.
A kutyára egy speciális hám kerül, amely kulcsingerként szolgál, ebből tudja, hogy munka következik. Elindul a nyomkeresésre, és már a zavaró, figyelemelterelő ingerek sem érdeklik.
Ha megtalálja az adott személyt, ugatással jelzi a sikert.
A sikeres teljesítés utána a kutyák jutalomfalatot kapnak, ez minősül az állat fizetségének, és amiért annyi minden másról lemond a nyom során. Az urbanizált környezetben ugyanis nagyon sok elvonó inger van, ezért nagyon fontos, hogy ezekkel az elvonó ingerekkel a nyomkövetés során ne foglalkozzon a kutya.
A személykövető kutyák azt is jelzik, ha valaki nem járt egy adott területen. Ilyenkor pontról pontra, utcáról utcára végig járják a feltételezett helyszíneket, és a kutya segítségével ki tudják zárni azokat a pontokat, ahol biztosan nem járt a célszemély.
Nehezítő körülmények
A személykereső módszernek természetesen megvannak a nehezítő körülményei is. Hideg időjárás során az a tapasztalat, hogy jól konzerválódnak a szagok, de a szélsőséges időjárás, vagy mínusz 15 fokos hőmérséklet már fizikailag is megterheli a kutyákat. Az eső és a víz nem jelent nagy problémát, a víznek ugyanis jó a szagmegkötő képessége. Nagy ellenség viszont a meleg és a napsütés, amely jelentősen roncsolja a molekulákat és a lehulló hámsejteket.
A rendőrség arra is kiemelt figyelmet fordít, hogy egy hosszabb nyomozás során a kutya megfelelő folyadékot kapjon, illetve néha pihennie is kell. A szaglás során ugyanis nagyon sok folyadékot veszít a kutya, és ahhoz, hogy a szagló hámsejtek jól működjenek egy kutyánál,
a folyadékot mindig pótolni kell számára.
A hagyományosan képzett kutyákat megtanítják a keresett személy elhagyott tárgyainak jelzésére is, a személykövetők viszont ezt nem tudják, hiszen ők ösztönösen magát a személyt keresik, de ők könnyebben ki tudják zárni a külvilág zavaró tényezőit, például egy idegen kutyát. Jelzik azt is, ha a követett személy valamilyen járműbe szállt be valahol, illetve azt is pontosan megmutatják, hogy egy nagyobb épületben melyik lakásba ment be a célszemély.
Három éve vezették be a módszert
Gránicz Csaba arról is beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt egy amerikai rendőrkutyákról szóló dokumentumfilm-sorozatban hallott az úgynevezett „mantrailing”, vagyis személykereső módszerről. Megkereste a kiképzőt, tőle kezdett el tanulni, aztán a francia, svájci, német és osztrák rendőrségi kiképzők segítségével tökéletesítette tudását, és három éve ő vezette be az új módszert a magyar rendőrségnél.
Duna, KékFény
