Kőbánya polgármestere szerint több milliárd forintos állami támogatásra volna szükség ahhoz, hogy felszámolják a Hős utcai gettót, ráadásul jogi és anyagi akadályokba ütközik az utca 15-ös számú épülettömbjének lebontása is, holott erre is szükség volna meglátása szerint.
Az InfoRádiónak Kovács Róbert a Hős utcai helyzettel kapcsolatban azt mondta: a köznyelvben ugyan gettónak nevezik, de meglátása szerint helyesebb volna „szegregátumnak” nevezni azt a két lakóépületet, ami a Hős utcában áll Kőbányán.
Kőbánya polgármestere elmondta, hogy a kérdéses épületek már a 30-as években sem magas komfortfokozattal épültek, például a folyosón helyezték el a wc-t, vagy éppenséggel több lakás használt egy mosdót. A 2000-es évek végére a 300 lakás felét értékesítette a korábbi önkormányzat, míg a megmaradt lakásokba nehezebb sorsú, problémás családokat telepített.
„Itt viszonylag alacsony az iskolázottság szintje, magas a munkanélküliség aránya, és nyilván minden ilyen szegregátum elindul egy úton, ami nem felfelé vezet” – jegyezte meg a polgármester.
Az egyik legnagyobb probléma a környéken a kábítószer-fogyasztás, amely már egészen az 1-es villamos megállójáig és a Stadionok metróállomásig „kiáramlik” az adott szegregátumból, de még messzebbről is érkeznek a Hős utcához a kábítószer-fogyasztók. Jellemzően alacsony árú és nagyon rossz minőségű kábítószert terjesztenek a területen.
A polgármester szerint elmúlt években az önkormányzat sokat tett a telep helyzetének kezeléséért, ám nehéz feladat a magántulajdonban lévő lakások, illetve a 100 millió forintot meghaladó, a magántulajdonosok által a közműcégeknél felhalmozott tartozásállomány kezelése is.
„Ezeket az épületeket le kell bontani, ezeket a szegregátumokat meg kell szüntetni” – tette hozzá.
A 150 bérlakás egyébként már nagyrészt üresen áll, hiszen az elmúlt öt évben az önkormányzat már nem adott bérbe lakást a területen, és a várakozások szerint hamarosan elérkeznek odáig, hogy már csak magántulajdonú lakások lesznek az épületekben.
Ezzel azonban még nehezebbé válhat a lakótelep helyzete, ugyanis jelenleg még akadnak olyan dolgok – például a takarítás, a szemét elhordása –, amelyeket az önkormányzat még gyakran a magántulajdonosok helyett is megold.
„Ha már az önkormányzat nem lesz jelen az épületben, akkor a magára maradt épületek pillanatok alatt még nehezebb helyzetbe kerülnek” – vetítette előre Kovács Róbert.
Az egyedüli megoldásnak a polgármester egy olyan pályázati lehetőséget vagy akár állami támogatást lát, amellyel közös erővel felszámolható volna az adott szegregátum. Ebben anyagi áldozatot is vállalna az önkormányzat, teljes egészében viszont nem tudja önerőből megoldani a helyzetet.
A 150 lakásban élő magántulajdonosokat ki kell váltaniuk, amihez több milliárd forintra lenne szükség.
„Nyilván az ingatlan önmagában nem ér ennyit, de a probléma kezelése mindenképpen. Ráadásul a lakótelep olyan helyen fekszik, ami hasznosítható lenne az állam számára is” – mondta a polgármester.
Forrás és kép: eloben.hu
További kép: Lokál
