forrás: Kossuth Rádió, Közelről
Halálfélelem, határtalan menekülési vágy, felgyorsult szívverés, ájulásérzés, nehézlégzés, a vérnyomás és a pulzus jelentős megemelkedése, remegés, izzadás, mellkasi fájdalom a pánikroham főbb tünetei, melyek a lakosság 2-4 százalékát érintik, a nőket nagyobb arányban, de minden tizedik ember átél ilyet élete folyamán legalább egyszer. Nem mindig egyértelmű miért alakul ki a pánikroham, a betegség azonban jól gyógyítható.
A pánikroham egy nagyon heves szorongásos állapot. Körülbelül tíz perc alatt eléri a maximumát, és aztán lecseng, magyarázta Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.
A pánikbetegekre sajátos gondolkodásmód jellemző. Azok a veszélyeztetettebbek, akik hajlamosak saját testi állapotaikat félreértelmezni, túlreagálni, “katasztrofizálni”. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói.
A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek – például egy vizsgadrukknak – tudja be, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást: egyre jobban zihál, amitől továbberősödik a légszomj, a szédülés, és egyre jobban kétségbeesik. Éppen ezért fontos, hogy a betegek mielőbb, még a betegség súlyosbodása előtt segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható – hangsúlyozzák a szakemberek.
Kossuth Rádió, Közelről
Ha a tünetek már hétköznapi teendőkben is akadályozzák a beteget, és jelentős szenvedést okoznak, gyógyszeres kezelés és/vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. Hatása hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.
A mentális betegségeket nehezen fogadja el a társadalom
Hazag Anikó klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: a pánikbetegség hátterében állhatnak genetikai okok, de a gyermekkori traumák is nagy szerepet játszanak abban, hogy később milyen helyzetekre, életeseményekre fog valaki érzékenyen reagálni. Amikor valamilyen kihívást jelentő élethelyzettel találkozunk, a különböző hajlamaink és a múltbeli élményeink, tapasztalataink határozzák meg, hogy valamilyen pszichiátriai betegség kialakul-e.
Ha a családban előfordult bármilyen pszichiátria betegség, az utódoknál is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, de nem biztos, hogy ugyanaz a betegség.
A társadalom nehezen fogadja el a mentális betegségeket, mert amíg például egy törött lábú embernél könnyen látható, kiszámítható, hogy mire képes, a pszichiátriai betegségek nem láthatók. S mivel az illető maga sem igen tudja kezelni a helyzetét, a környezetében is félelmet vált ki.
Hazag Anikó a mentálhigiéné fontosságát emelte ki, azaz, hogy ne csak a testünket, a lelkünket is tartsuk karban, tudatosan tegyünk a jó közérzetünkért, és törekedjünk szeretetteli emberi kapcsolatok kialakítására, mert azok gyógyítanak leginkább.
Nő pánikban
Amber Smith fiatal brit nő évek óta küzd szorongással és depresszióval. Pánikroham előtti és utáni állapotait rögzítő képpárja tarol a közösségi oldalakon, már 32 ezren osztották meg. „Ha hasonlón mentek keresztül, kérlek, ne tűrjetek némán. Annyi lehetőség van. Ne féljetek segítséget kérni!” – üzeni ismerőseinek.
R. Kelényi Angelika Az agyam eldobom, avagy Nő pánikban címmel írt könyvet a betegségéről. Ahogy a műsorban elmondta: a pszichés betegségekről az érintettek gyakran nem szívesen beszélnek, s ha mégis, sokszor azt tapasztalják, hogy az emberek többsége nem fogadja el ezt betegségként. Pedig nagyon sokan nem tudnak kijönni belőle csak orvosi segítséggel.
A pánikbetegség depresszióval és hipochondriával társul. Ahogy R. Kelényi Angelika elmesélte: naponta élte át, hogy halálos beteg, orvosról orvosig járt, folyamatosan szorongott, ami aztán újabb pánikrohamokat váltott ki.
Úgy gyógyult meg, hogy „tréningezte” magát, nekiment a pániknak, tudta, hogy milyen helyeken fél, és szándékosan elment ezekre a helyekre.
