Július közepén egy magányosan kóborló barnamedvéről (Ursus arctos) érkezett fotóval kiegészített lakossági bejelentés a Pilisi Parkerdőhöz
A nagyragadozót Budapesttől alig 30 kilométerre, a Gödölői-dombság területén, Isaszeg külterületén, a szántóföld és az erdő határán észlelték – jelentette be a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
Tekintettel arra, hogy egyetlen megfigyelés nem szolgáltat elegendő információt a medve jelenlétéről, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai haladéktalanul megkezdték a terület átvizsgálását. Az állat mozgásának nyomon követése és tartózkodási helyének pontos meghatározása érdekében a Pilisi Parkerdő folyamatos, 24 órás, valós idejű megfigyelést biztosító vadkamerákat helyezett ki. Az azóta eltelt időszakban sem a kamerák, sem pedig a területért felelős hivatásos vadászok és természetvédelmi őrök nem látták az állatot, így arra lehet következtetni, hogy valószínűleg már el is hagyta a körzetet – írta a nemzeti park.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság értesített minden szomszédos nemzeti parkot és hivatásos vadászt, annak érdekében, hogy a medve mozgását nyomon követhessék és megfelelő időben intézkedhessenek.
„Miközben a fokozottan védett fajok jelenléte természetvédelmi szempontból előnyös, hiszen elősegítik és támogatják az erdei ökoszisztéma természetes folyamatait, ugyanakkor az ember-természet konfliktusmentes kapcsolata, a házi- és haszonállatok védelme érdekében alapvető fontosságú feladat a ragadozók előfordulási helyeinek pontos ismerete. A Valkói Erdészet területén telepített vadkamerák folyamatos, 24 órás megfigyelési adatai, valamint a hivatásos vadászok és természetvédelmi őrök rendszeres ellenőrzései is ezt a célt szolgálják” – olvasható a nemzeti park közleményében.
Ha túrázás, erdei séta során mégis találkoznátok medvével, a Pilisi Parkerdő szakemberei a következő szabályok betartását javasolják:
- A medve alapvetően békés természetű és csak nagyon ritka esetben kerül sor az emberrel való konfliktusra. Amennyiben medvét látunk, ne közelítsünk hozzá, legyen bármilyen korú az állat (a bocsok megközelítése leggyakrabban az anyaállattal való találkozást is magával vonja).
- Ne tegyünk hirtelen mozdulatot, kerüljük a szemkontaktust és lassan, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.
- Ha olyan területen járunk, ahol medve is előfordulhat, érdemes nappal, társaságban és beszélgetve közlekedni, a zajt a legtöbb esetben elkerülik az állatok. Az erdőben való sátrazáskor az élelmiszereket mindig a tábortól távolabb eső fára függesszük fel, kerüljük az erős illatú élelmiszereket és a maradékot mindig szagmentesen csomagoljuk el.
17.keruletittlakunk
