Csütörtökön mutatták be a magyar mozik Mátyássy Áron Víkend című filmjét. Az Erdélyben, egy vadászaton játszódó thrillerről a rendező azt mondta: a hegyek közötti forgatás felért egy kalandtúrával.
A Víkendben egy sikeres ügyvéd házaspár és egy építkezési vállalkozó egy bírósági felmentő ítéletet mennek ünnepelni a hegyekbe, vadászattal egybekötve. A vadászat során azonban kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, mindenkinek van valami takargatnivalója.
Mátyássy Áron az MTI-nek adott interjúban felidézte, hogy a forgatókönyv első változata már 2007-ben elkészült, ő 2009 telén került a projektbe és kaptak is pénzt a Magyar Mozgókép Közalapítványtól (MMK), a következő nyáron már forgatni készültek. A forgatás kezdete előtt két héttel azonban – az MMK felszámolása miatt – hirtelen az egész projekt leállt. „Az első sokk után arra gondoltam, hogy ennek oka lehet és ezek szerint még dolgozni kell a könyvön” – magyarázta.
A filmfinanszírozási rendszer átalakítását követően 2013 augusztusában kezdődtek újra az előkészületek, novemberig feszített tempóban forgattak, majd a vágás és plusz forgatási napok következtek. „Ezzel még egy év elment, és mindenki el is fáradt, belassultunk. Összességében nagyon nehéz munka volt, nem ez az ideális tempója egy film elkészültének” – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy az eredeti forgatókönyv is teljesen átalakult, hiszen a Magyar Nemzeti Filmalap felállásával a Víkendnek a forgatókönyv-fejlesztési szakaszon is újra át kellett mennie. Kezdetben a sztori fő konfliktusa az arrogáns, gazdag, fővárosi értelmiségiek és a helyiek között alakult ki, de ez a szál a csütörtökön moziba kerülő változatban már csak a feszült hátteret adja, a történet sokkal összetettebben bonyolódik.
A forgatásról szólva felidézte, hogy az utolsó, hatnapos forgatási szakasz volt a legnagyobb kihívás, amikor a Pádis-fennsík környékén dolgoztak. „Amikor öt éve elkezdtünk a filmen gondolkozni, rögtön ezt a helyszínt választottuk. A gyártási megbeszéléseken persze mindenki mondta, hogy itt nem lehet forgatni, mert nehezen megközelíthető, veszélyes, bonyolult. De sikerült végigverni az ötletet. Persze amikor ott voltunk, szembesültünk mi is a kihívásokkal, mégis ezek a napok voltak a legfelszabadultabbak, a legjobb hangulatúak” – idézte fel, hozzátéve, hogy a filmben látható táj végig nagy hatással volt a stábra. „Forgatás és egyben kalandtúra is volt ez mindenkinek”.
Az Utolsó idők, a T.Ú.K. – Tanár úr kérem! vagy az Átok-sorozat alkotója eddigi pályájáról elmondta: mindig is az érdekelte, hogy az adott műfaji keretekben hogyan tudja magáénak érezni a készülő produkciót.
„Felnézek a hollywoodi mesterekre, akik +csak+ közönségfilmet csinálnak, hihetetlen alázattal” – árulta el, példaként David Finchert, Michael Mannt, Ridley Scottot említve. Szerinte Scott ahelyett, hogy egy általa kitalált stílushoz ragaszkodna évtizedekig, folyamatosan figyeli a nézői igényeket, elvárásokat, így mindig aktuális tud maradni, meg tudja szólítani a közönséget. „A Víkend közönségfilm, mint ahogy minden jó film szórakoztatni akar” – tette hozzá.
Simon Kornél, aki az egyik főszereplőt alakítja, azt mondta, hogy az egyik legnehezebb forgatása volt a Víkend, nemcsak a világtól távoli helyszínek miatt, hanem mert feleségével, Gryllus Dorkával egy olyan párt kellett megjeleníteniük, akik között rengeteg kibeszéletlen konfliktus húzódik, amelyek a vadászat során hirtelen rájuk omlanak. „Nem volt fáklyásmenet, ott voltunk az erdőben, nem volt térerő, internet, semmi sem tudott kiszakítani minket a forgatás végén a film hangulatából” – idézte fel.
Megjegyezte, hogy nemrég látta először a Víkendet teljes egészében, és elsírta magát a zárójeleneten, mint fogalmazott: öt év feszültsége jött ki belőle. „Életem legnehezebb jelenete volt. Napokon keresztül a feleségeddel veszekszel egy 200 méter magas sziklafal szélén…” – fogalmazott.
Szerepéről szólva elmondta, hogy ő maga csak „hülye úrnak” hívta a karaktert, akit Mátyássy Áron alakítgatott rá, mert ő másképp szerette volna eljátszani. „Az ember színészként szeretne hősnek tűnni, de szerencsére ezt Áron kiölte a filmből” – mutatott rá.
Csortos Szabó Sándor, a film egyik producere – a másik a KMH Film vezetője, Pusztai Ferenc – elmondta, hogy az eredeti költségvetésük 444 millió forint volt, ám ez a plusz forgatási napok miatt 475 millió forintra növekedett. A Magyar Nemzeti Filmalap 295 millió forinttal támogatta a produkciót.
A producer szólt a hosszú utómunkáról is, hiszen a filmbe számos trükkfelvétel került, sőt egy luxusterepjárót is összetörtek a hitelesség kedvéért. Megjegyezte, hogy tavaszra készült el az első változat, amelyben még több csavar volt, ám tesztvetítések azt mutatták, érdemes egyszerűsíteni a történeten, így átalakították és újravágták a filmet – ez kerül majd a mozikba mintegy 50 kópiával.
A forgatókönyvet Mátyássy Áron mellett Gál Péter és Tóth Csaba írta, az operatőr Győri Márk volt. A főbb szerepekben Lengyel Tamás, Simon Kornél, Gryllus Dorka, Árpa Attila, Vass Teréz, Szabó Domokos, Papp János és Bárnai Péter tűnik fel.
Forrás: mixonline; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
