Kétéves versenyképességi programot javasol a jegybank az új kormánynak a „drámaian megbomlott” egyensúly visszaállításához. A Fenntartható egyensúly és felzárkózás 12 pillérét és 144 javaslatát nagyjából egy hónapja átadták a miniszterelnöknek – mondta Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
A jegybankelnök a programot bemutató rendezvényen azt mondta, a „régi-új kormány peremén most dől el hogy az új kormány mit ajánl, illetve az előzőhöz hasonlóan megnyerjük-e a következő évtizedet”.
Erős kihívásokkal jellemezhető évtizedben kell megtalálni az új sikerképletet, mert a korábbi egyensúlyi növekedés képlete megbomlott – mondta.
Kiemelte: a képlet helyreállítása nélkül nem lehet sikeres az ország, mert megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államadósság szintje fenntarthatatlan, a folyó fizetési mérleg emelkedő hiányt mutat. Mindezek miatt olyan, inflációval is súlyosbított kockázat alakult ki, hogy az ország elveszítheti a következő éveket, és veszélybe került az előző évtized felzárkózása.
Rámutatott: elfogadják és követik a miniszterelnök vízióját, miszerint 2030-ra el kell érni az unió átlagos fejlettségi szintjét. A jegybank elnöke szerint három feladat van: az egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat és az extenzívből az intenzív növekedési pályára történő átállás felgyorsítása.
Úgy vélte, válaszúthoz érkezett az ország, vagy megismétli a 70-es évtized hibasorozatát, vagy kedvező fordulatot tesz. „Most azonban már semmi sem korlátoz bennünket abban”, hogy a jó irányt választva a jó kormányzás, jó pénzügyi rendszer keretei között a jó eredményt érje el az ország – mondta.
Matolcsy György szerint fenntartható felzárkózást elérő gazdaságpolitikát kell követni, ebben a megújuló szervezeti képességekre kell építeni, és az adatreformra, mérésre alapozott irányítási rendszert kell kialakítani.
Mint fogalmazott, a mostani válságkezelés sikerét a hitelek alapozták meg, „minden egyes válságkezelésre-helyreállításra költött forint az hitelforint”, amit vissza kell fizetni. Hozzátette: az MNB egyetértett a kormány válságkezelő intézkedéseivel, a válság árát most kell megfizetni.
Kellemetlen új fejleménynek nevezte, hogy az ország legalább négy területen – költségvetési egyenleg, folyó fizetési mérleg, államadósság ráta, nettó működőtőke beáramlásnál – „letért a közös lengyel-magyar felzárkózási ösvényről” és a magyar számok a lengyelnél érdemben rosszabbak.
Ikerdeficit alakult ki Magyarországon
– közölte az MNB elnöke.
A kétéves program fejezetei közül kiemelte a költségvetési konszolidációt, a sérülékenységet csökkentő intézkedéseket – például az egyensúlyi mutatók helyreállítását –, az optimális adósságfinanszírozási struktúrát, vagy a fenntartható hitelezést.
Matolcsy György szerint nincs szükség a háztartásokat érintő megszorítására, amelyek aláásnák a családok fogyasztási-megtakarítási szintjét, ehelyett „az állam megszorítására” van szükség. A dokumentumban az idén 4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit beállítását javasolják, jövőre pedig a hiány 3 százalék alá csökkentését. Matolcsy György szerint „ez lehetséges, hiszen egyszer már megtettük”. Szerinte az egyensúlyt döntően az állami beruházások halasztásával, lefaragásával, törlésével kell elérni.
Magyarország 1990 és 2021 között átlagosan 0,6 százalékkal közeledett az unió átlagához, 2013 és 2019 között 0,9 százalékkal, 2020-ban és 2021-ben pedig egy-egy százalékkal – mondta, hozzátéve: ez nem elég. „Vagy vállalunk egy gyors, kétéves gazdasági-pénzügyi stabilizációt, vagy megpróbáljuk elhúzni. Az elhúzott konszolidációk elhibázottak.(..) Magyarország jövőképe megköveteli, hogy ezekben a hónapokban kétéves stabilizációs programban rendbe tegyük az egyensúlyt és fenntarthatóvá tegyük a felzárkózást” – szögezte le az elnök.
Virág Barnabás alelnök elmondta: a 2030-ig történő sikeres felzárkózáshoz évente átlagosan 2,7 százalékpont felzárkózást, azaz évente 3,5 százalékpont GDP-növekedési többletet kell elérni az EU-val szemben. Úgy vélte, ez komoly a feladat, hiszen emelkedő és tartósan magas energia- és nyersanyagárakkal, stagfláció közeli világpiacokkal és magasabb kamatkörnyezettel kell számolni, és vége az olcsó munkaerő korszakának is.
Az alelnök kitért arra is: az MNB első feladata az infláció megfékezése, így azon a kamatemelési pályán végig fognak menni, amivel megállítják a mutató emelkedését.
Kandrács Csaba alelnök a stabilitás és a fenntarthatóság, a zöld pénzügyek fontosságát hangsúlyozta. Leszögezte: nem fognak támogatni olyan javaslatot, amely a pénzügyi intézményrendszer stabilitását veszélyeztetné.
Patai Mihály alelnök szerint az „első számú közellenség” az ikerdeficit, ez az első probléma, amivel a kormánynak foglalkozni kell. Ennek nagyobb része a költségvetési deficit, az elmúlt 60 évben a politikusok ezt ciklikusan elkövették, viszont 2010 július és 2020 március között ezt sikeresen megszakították. A fizetési mérleg hiánya „rendszeresen visszatérő sötét árnyék” – fogalmazott. A második feladat szerinte a három gazdaságpolitikai alrendszer – monetáris politika, jövedelempolitika, költségvetési politika – közötti harmónia megteremtése.
infostart
