XIX. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka. 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült, 1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak, 1888-ban az országban elsőként itt használták közvilágításra a villanyt. 1890-ben megjelent az első napilap. A Piac utca (ma Kossuth utca) zártsorú beépítése, az egyre gyarapodó üzletek virágzó forgalma is ezt a fejlődést tükrözi. Mátészalka lakossága a háromszorosára emelkedett. Az előbb körzeti központtá, majd járási székhellyé minősített településen 1902-ben iparos kör alakult, 1906-ban megnyitották az állami polgári fiúiskolát, sok középület, többszintes magán- és bérlakás épült. 1835-től, az első kataszteri felméréstől a településfejlesztés már a tervszerűen irányított városépítést képét mutatja. A két világháború közti negyedszázad a városi rangját vesztett, ugyanakkor megyeszékhellyé vált nagyközség látványos fejlődésének időszaka. Mátészalka Trianon után előbb Szatmár, majd Szatmár-Ugocsa-Bereg, illetve Szatmár-Bereg vármegyék központja volt. Mátészalka 1945-50 között az egyesített Szatmár-Bereg vármegye székhelye volt. Ebben a szerepkörében ismét a térség központjává vált.
Lakossága a vissza- és idetelepülőkkel jelentősen megnőtt. 1950-ben Szabolcs-Szatmár megye létrehozásával megszűnt megyeszékhelyi szerepe. 1969. augusztus 1-én Mátészalkát várossá nyilvánították. A dinamikus és eredményes városfejlesztő tevékenységet ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság 1981. szeptember 24-én, amikor a városnak a Hild János emlékérmet adományozta
A közel 20 ezer lakosú várost Szatmár fővárosaként is emlegetik, a hozzávetőleg 85 ezer lakost számláló térség gazdasági és kulturális központja. Erre alkalmassá teszi közlekedési csomóponti státusza, hisz öt vasúti vonal, két főközlekedési és több mellékútvonal találkozik területén. A debreceni és a nyiregyházi repülőtér közforgalmúvá tétele, és az M3-as autópálya megépítése a városhoz mintegy 10 km-re lévő csomóponttal, a tervek szerint tíz éven belül megvalósul. Ez nagyban segíti majd a város bekapcsolódását az országos és európai vérkeringésbe. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye legjobb infrastruktúrális mutatóival rendelkezik a megyeszékhely mellett. Az elektromos és ívóvíz hálózatba a lakások 96-98 %-a bekapcsolt, a szennyvíz csatornázás a lakások 90 %-ából elérhető, a bekötések aránya 68 %, telefonnal 66 %, kábeltelevízióval 58 %, vezetékes gázzal a háztartások 64 %-a ellátott. A város útjainak és járdáinak 80 %-a szilárd burkolatú, a csapadékvíz elvezetés 60 %-ban kiépített. Mindegyik ágazatban megfelelő mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre a lakosok és az ipari felhasználók számára is. Mátészalka három általános iskolájában 2300-an, négy középiskolájában 3100-an tanulnak, széles képzési kínálati lehetőséggel. Az Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola elsősorban továbbtanulásra készít fel. Eredményességét tekintve a megye 2-4. középiskolája. A Gépészeti Szakközépiskola rugalmas struktúrájával igyekszik követni a munkaerőpiaci igényeket számítástechnikusi, banki-ügyintézői, közgazdasági képzési formák bevezetésével, csakúgy, mint a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola, ahol mintegy 20 szakmára képeznek az optikai, bútoripari, konfekció és vasipari ágazatokban, a hagyományos foglalkozások mellett.
A Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola néhány éve megújult épülettel és képzési struktúrával, minden igényt kielégítő tangazdasággal szolgálja az állat-, növény és vadgazdálkodás szakember-utánpótlás biztosítását. Az Önkormányzat és számos mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzem komoly erőfeszítéseket tesz az iskola főiskolai szintre fejlesztéséért. A közelmúltban korszerűsített területi kórházban 485 ágyon 86 orvos gondoskodik a betegek ellátásáról. A 60-as évektől üzemel az 58 °C hőmérsékletű termál vízre települt strandfürdő. 2005-ben elkezdődik a fedett uszoda, és gyógyfürdő építése. A közbeszerzési eljárás megindult.
A Szatmári Múzeum szekérgyűjteménye a maga nemében egyedülálló. A város jelentős idegenforgalmi nevezetességei a millecentenárium évében felavatott HÉT VEZÉR DÍSZKÚT és a 2000-ben átadott Szent István Lovasszobor amelyek az itt élő szobrászművész, Bíró Lajos alkotásai.A város köztereit mintegy 25 szobor dísziti A Művelődési Központ Színháztermében évente 20-25 színházi előadást tartanak különböző társulatok, illetve helyi amatőr csoportok.
Évente visszatérő nagyrendezvények Mátészalkán a nemzeti ünnepek – Március 15., Augusztus 20., Október 23. – mellett május második felében Országos Francia Nyelvű Gyermekfesztivál, szeptember első hetében a Mátészalkai Fényes Napok Fesztivál, november első hetében a Nemzetközi Amatőr Színjátszó Találkozó.
Több mint 1200 vállalkozó, 200 kereskedelmi egység, 7 étterem, 5 szálloda áll az idelátogató vendégek, illetve a lakosság szolgálatában. A város kereskedelmi, szolgáltató ipari igen fejlett, azonban vannak még lehetőségek a túrisztika, gyógytúrizmus, szabadidős szolgáltatások terén, különösen a viszonylag nagy számban, állandóan jelenlévő külföldi üzletemberek igényeinek kielégítésére.
A város nyugati oldalán 100 hektáros teljes infrastruktúrával ellátott ipari terület található, melynek területén üzemel többek között a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft,a FLABEG Rt, a HOYA Rt., a MOM Vízméréstechnikai Rt., a Sandra-Form Bútoripari Rt., a Szalka Kárpitos Rt. Jelenleg itt 38 ha -on egy újabb Ipariparki bővítés folyik, ahol még van 8-10 ha szabad terület. Az Önkormányzat 1998 tavaszán nyerte el a területre vonatkozóan az „Ipari Park” címet. A terület észak-déli határoló útja és az Ipari Parkot kelet-nyugati irányban ketté osztó út mellett teljes infrastrukturális kínálat már kiépített. Itt mintegy 25-30 telephely alakítható ki zöldmezős beruházásra, olyan ipari tevékenység végzésére, amely nem káros a környezetre, figyelemmel arra is, hogy a szomszédságban három optikai multinacionális cég is üzemel. A leendő befektetők számára az Önkormányzat kedvező telekárat és iparűzési adóra vonatkozó kedvezményt biztosít. Ötszázmillió forintig 2 éves, egymilliárd forintig 3 éves, ezt meghaladó mértékű beruházás esetén ötéves teljes mentességet, legalább 50 fő foglalkoztatás esetén minden kategóriában további 1 év adómentesség jár az új befektetőnek. Korlátozott számban a belvárosban is találhatók építési telkek és hasznosítható üres épületek. A városban még mindig magas a munkanélküliség, (mintegy 8 %) a városkörnyékkel együtt számolva 12%. Magas a pályakezdők, szakmával rendelkezők aránya közöttük, de természetesen az alacsonyan képzettek alkotják a többséget, ami az olcsó, tömeges munkaerőt biztosíthatja. Mátészalka fekvését tekintve idegenforgalmi kapuja a még érintetlen természeti szépségekkel rendelkező szatmári tájegységnek. A várostól 30 km-nyi távolságra Románia, 50 km-nyire Ukrajna országhatára található. Fekvéséből adódóan a település tudatosan készül a kelet-európai gazdasági kapcsolatok egyik hídfőállásának szerepére.
Forrás: http://www.mateszalka.hu/main.php?f=kiir&oid=5&mid=2
Cím: Hősök tere 9.
Tel: +36 (44) 501-361
E-mail: [email protected]
Web: www.mateszalka.hu
