Százmilliót költött eddig a pesti telkére, mégis ingyen adta el, mert a vevő cserébe átvállalta a 35 milliós adótartozását. Ám úgy tűnik, Klapka mégsem szabadult a tehertől. Az önkormányzat nem engedi, hogy más fizessen az üzletember helyett.
„Tizenhat éve vettem meg a kéthektáros földet, hogy egyszer lakópark legyen ott, ha építési területnek nyilvánítják. Ez azóta sem történt meg, viszont tíz év alatt már százmilliós kiadásra köteleztek. Ráfizettem ahelyett, hogy kerestem volna rajta. Tavaly, amikor még húszmilliós adót is akartak, inkább eladtam.
Százhúszezer forint jelképes összeget kértem, amit ki sem fizettek, de nem is reklamáltam, mert a vevővel írásban úgy állapodtunk meg, hogy övé a föld, viszont cserébe átvállalja azt a büntetésekkel együtt harmincötmilliós telekadót, amit tőlem követelnek” – kezdte az üzletember a Blikknek, aki meglepetten olvasta az önkormányzat legutóbbi levelét, miszerint ezt az összeget nem fizetheti ki helyette más.
„Négyzetméterenként huszonkétezer forintra taksálták az adót” – mondja Klapka, aki hozzátette: az egész föld nem ér ennyit, ugyanis ha nem a saját maga kialakított utat használja, állítása szerint csak helikopterrel közelíthető meg a Rákos-patak menti birtok, ahová egy villát sem lehet építeni.
Az önkormányzat értékbecslője huszonkilencmillióra taksálta a telket, ami után most harmincötmilliós adót akarnak beszedni.
– magyarázta Klapka, aki beperli az önkormányzatot, amely határozatában is elismeri, hogy a szerződésben tényleg benne van a megállapodás, miszerint a vevő köteles az adóhátralékot megfizetni.
„A felek ugyan megállapodtak, hogy vevő magára vállalja az adófizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket, de ez önmagában nem felel meg az adósságátvállalás törvényben rögzített szabályainak” – indokolta döntését az önkormányzat, amely ellen Klapka nem fellebbezhet.
Klapka Görgy összesen 100 milliót költött az ingyen adott földre. Tíz éve kötelezték először az első 33 milliós kiadásra, ugyanis teljes talajcserét végeztettek vele.
„Ezután utasítottak, hogy talajfogóként hatszázhatvan darab fát ültessek, amit harminc évig nem vágathatok ki. Így lett szilvásom. A kútfúratás következett, mert környezetszennyezésért bepereltek, bár elvesztették, de a talajvíz ellenőrzése miatt újabb milliókat fizethettem, a szilvás ugyanis nem igényel locsolást” – magyarázta az üzletember, akinek később is költenie kellett. Milliókért vásárolt drótokat külföldről, hogy megvédje azokat a fákat a tolvajoktól, amelyek szintén az önkormányzathoz tartoznak.
Forrás: Ripost
