Jelenleg már négy nappal több a nyári időszakok hőhullámmal terhelt napjainak a száma, és megnőtt a szél ereje is, ami szintén szárítja a talajt.
Prof. Dr. Fábián Attila reméli, hogy a hazai erdészeknek még vannak más lehetőségei. Keresik a szárazságtűrő, őshonos magyar fákat – de az invazív fajok is veszélyesek lehetnek. Ilyen például az akác, amely néhány száz éve került hozzánk, de mára már megtanultunk vele együtt élni. Ugyanilyen például a bálványfa, vagyis az ecetfa is.
Ha megjelenik, akkor nem tudjuk kiirtani.
Azért kell ezeket a fajokat megállítani, mert ha elterjednek, akkor a hazai őshonos fajoktól vonnák el a területeket – de szerencsére még nem tartunk itt.
Algériából és Marokkóból is hoztak be szaporítóanyagot. A két észak-afrikai államban az elmúlt évtizedekben létrehoztak egy „zöld gátat”, amely – úgy tűnik – sikeresen állította meg a Szahara terjeszkedését észak felé, hogy a sivatag ne érje el a Földközi-tengert.
Mi az a „zöld gát”?
A Szahara megállításának élő pajzsa
A zöld gát (franciául: Barrage Vert, angolul: Green Barrier) egy növényzettel borított, több száz kilométer hosszú védelmi sáv, amelyet mesterségesen telepítettek azért, hogy megállítsák a Szahara sivatag terjeszkedését és megvédjék a mezőgazdaságra alkalmas, lakott területeket a teljes elsivatagosodástól.
Algéria – a „zöld gát” szülőhazája
Algériában a projekt az 1970-es évek elején indult el, amikor a kormány felismerte, hogy a sivatag évente több kilométerrel terjeszkedik észak felé, veszélyeztetve a lakott településeket, termőföldeket és az ország élelmezésbiztonságát.
A cél:
- Egy több mint 1000 km hosszú és 20 km széles erdősáv létrehozása a Szahara peremén, nyugat-keleti irányban, az ország középső részén.
- A fásítás és a talaj megkötése által csökkenteni a homokviharokat, megállítani a talajeróziót, és javítani a mikroklímát.
Ültetett fajok: főként szárazságtűrő, őshonos fajokat, például:
- Aleppói fenyő
- Akácia
- Eukaliptusz
- Tamariszkusz
- Cserjék és gyógynövények
Marokkó – hasonló elvek, más elrendezés
Marokkóban nem egy összefüggő falat építettek, hanem több helyi fásítási programot indítottak a Szahara északi peremén, például a Drâa-Tafilalet és Guelmim régiókban, és modern csepegtetőrendszerekkel segítik a növények túlélését.
A marokkói „zöld gát” programok célja:
- Az éghajlatváltozás és vízhiány hatásainak csökkentése
- Talajvédelem
- Helyi közösségek bevonásával öko-turizmus és munkahelyteremtés
A zöld gát hatásai és eredményei
- Csökkent a homokmozgás és a porviharok száma az érintett területeken.
- Megállt a termőterületek gyors pusztulása.
- Új állat- és növényfajok jelentek meg, amelyek a fásítás révén kaptak új élőhelyet.
- Munkahelyeket teremtettek a helyi közösségeknek a telepítési és karbantartási munkák révén.
Nemzetközi hatás: „A Nagy Zöld Fal” Afrikában
A zöld gát sikere inspirálta az Afrikai Unió 2007-ben indított nagyszabású projektjét, a Great Green Wall (Nagy Zöld Fal) kezdeményezést, amely célul tűzte ki:
- Egy 8000 km hosszú, 15 országot érintő erdősáv létrehozását Szenegáltól egészen Dzsibutiig.
- A klímaváltozás elleni védekezés, élelmiszerbiztonság növelése, vidéki munkahelyek teremtése.
Magyar kapcsolat
A magyar szakemberek is érdeklődnek a „zöld gát” módszerei iránt, különösen most, amikor Magyarország egyes részei (pl. Homokhátság, Kiskunság) szintén sivatagosodnak. Hazánkban is egyre fontosabb lehet az ökológiai talajvédelem, fásítás és természetes vízmegtartás.
