Több forrásból is olyan hírek érkeztek, hogy az utóbbi idők magyar belpolitika történései, a gyurcsányi szavazatmegvonás ötlete miatt, a határon túli magyar közösségek egyre öntudatosabban és az év vége felé mind tömegesebb létszámban jelentkeznek a nemzeti regisztráció folyamatába. A Hirado.hu Kárpát-medencei körképe az elcsatolt területeken élő magyarok jövő évi voksolási kedvét vizsgálta meg.
Míg politikai szempontból teljesen érthető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK a közbeszéd tematizálásának kísérletével dobta fel a határon túli magyarokat diszkriminatíve érintő – egyébként a nemzeti alaptörvény szellemiségével homlokegyenest szemben álló – majdani törvénymódosítás lehetőségét, addig nem árt morálisan is átgondolni a javaslatot.
Az elcsatolt területeken élő magyaroknak a baloldali, illetve liberális anyaországi politikai tömörülések nem először – és valószínűleg nem utoljára – adják tudtukra, hogy az említett formációk hangadói miként képzelik el a nemzetpolitikát. Számukra az – úgy tűnik – a jelenlegi Magyarország közigazgatási határain belül meg is reked. Általánosságban véve még gesztusok szintjén sem hajlandók az elcsatolt területen élőkre az egyetemes nemzettudat révén empátiával tekinteni.
Erdély
Egy nyári sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke elmondta, több mint ötszáztízezerre becsülik azoknak az erdélyi felnőtteknek a számát, akik magyar állampolgárságot szereztek, és közülük csupán százkilencvenhétezren vetették fel magukat a választói névjegyzékbe, mert az erdélyi lehetséges magyar választópolgárok csaknem kétharmada akkoriban nem regisztrált. Ezért idén nyáron indították a kampányt azoknak az erdélyi magyaroknak, akik még nem igényelték a magyar állampolgárságot, de szeretnének szavazni 2018-ban, hogy a választások előtt a honosítási és regisztrációs folyamat végére jussanak.
Szervezetten mozgósítják a szavazni szándékozókat
Az EMNT által működtetett demokráciaközpontok mind a honosításban, mind a regisztrációban, mind pedig az anyakönyvezési ügyekben szakszerű segítséget nyújtanak. Sándor Krisztina hangsúlyozta, hogy sok honosított és esetenként regisztrált magyar állampolgárnak megváltoztak a személyi adatai: egyesek elköltöztek, mások megházasodtak és nevet változtattak. Hozzátette: minden adatmódosulást be kell vezetni a választói névjegyzékbe is. Külön említette azoknak a csoportját, akik nem emlékeznek már, hogy regisztráltatták-e magukat. Számukra az újbóli regisztrációt ajánlotta. Megjegyezte, hogy az újonnan bejelentett adatok felülírják az esetleges régieket.
Időben kezdték a regisztrációs kampányt
A Hirado.hu kérdésére az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina kifejtette: az időben megkezdett kampánynak köszönhetően Erdély-szerte az októberi–novemberi időszak adatainak ismeretében érezhetően megnőtt a 2018-as magyarországi szavazáson voksolni akaró erdélyi magyarok száma. A megyeszékhelyeken, a nagyobb városokban és a magyarok lakta régiókban az EMNT mintegy húsz, egyre nagyobb forgalmat lebonyolító irodákat működtet, amelyekben az általuk a médiában és telefonos megkeresésekkel is az ösztönzött romániai magyarok regisztrációját intézik.
Vajdaság
A jövő évi magyarországi választásra regisztráltak számának növelését tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is. Az a cél, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező körülbelül százhetvenezer vajdasági nagy része részt vegyen a voksoláson – mondta egy minapi interjúban Pásztor István, a VMSZ elnöke. Ennek érdekében tájékoztató kampányt indított a párt, és aktivistái információval, illetve gyakorlati tanácsokkal segítik a regisztrációt. Pásztor István kiemelte, nemcsak szimbolikus jellege van a magyar állampolgárságnak, azzal kötelezettségek és jogok is járnak. Adatvédelmi és más okoknál fogva nem tudnak egzakt számokat mondani ugyan, de ismeretes, hogy a kétszázötvenezer vajdasági magyarból megközelítőleg százhetvenezren igényelték és kapták meg eddig az állampolgárságot. Ez csak egy becsült szám, a reális szám valószínűleg efölött van.
Jócskán bővíthető tehát a délvidéki voksolók tábora
A Nemzeti Választási Iroda honlapján hozzáférhető információként az szerepel, hogy mintegy harmincháromezer vajdasági magyar választópolgárt vettek nyilvántartásba korábban, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy a különbség az állampolgársággal és a szavazati joggal rendelkezők, avagy regisztráltak száma között. Ebből egyértelművé válik, hogy nagy a merítés lehetősége, hogy a regisztráltak száma növekedjen, mert nem mindegy, hogy milyen a magyar kormány és a parlament összetétele – mondta a legnagyobb délvidéki magyar párt első embere.
Rövid konklúzió
Végeredményben viszonylag érthető a határon túli magyarok álláspontja. Vezetőik szerint az erdélyi, a délvidéki, a kárpátaljai vagy a felvidéki magyar közösségek: koloncok csupán a budapesti balliberális politikum elitje szempontjából. Ezért még ha politikai aspektusból, a kicsinyesek szimpátiavoksainak begyűjtése okán magyarázható is a határon túliak szavazatmegvonását célzó szándék: erkölcsileg legalább ennyire vitatható.
Márpedig a határon túli magyarok nagy többsége pont ezen etikai – vagy ha tetszik: morális – mércék szerint tekint a magyarságára, és a törvényileg megengedett szavazati jogukat inkább az önazonosság tudatuk szimbólumaként élik meg, érzelmileg motiváltan szavaznak, és ez a jövőre nézve nem jó hír azoknak, akik most fölbőszítették őket.
Forrás: Hirado.hu
