Megismételné a 2006-os hazugságkampányt a baloldal, de Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági tanácsadója egy interjúban elszólta magát: kiderült, hogy a naponta hangoztatott ígéreteikkel ellentétben nem lesz a közös programban áfacsökkentés. Bojár Gábor a Szabad Európának nyilatkozva azt is elmondta, hogy nagyobb terhet rónának a középosztályra, megemelnék a közepes keresetűek jövedelemadó-kulcsát.
A baloldal ismét a választók átverésére készül, 2006-hoz hasonlóan hazugságokkal kampányol: áfacsökkentést ígérnek, miközben a kulisszák mögött már megállapodtak arról, hogy győzelmük esetén nem csökkentenék az adókat, sőt a középosztályt magasabb terhekkel sújtanák.
Emlékezetes, hogy a 2006-os választási kampányban is hazudott a baloldal, amely Gyurcsány Ferenc vezetésével áfacsökkentést ígért, majd néhány hónappal később az ellenkezőjét tette.
Elsőként megszüntették a középső, kedvezményes áfakulcsot, ami így 15-ről 20 százalékra nőtt, és négy százalékkal emelték az szja felső kulcsát. Szintén ekkor, 2006 augusztusában 30 százalékkal növelték a gáz, 10-14 százalékkal a villamos áram árát, holott a tavaszi kampányban kategorikusan tagadták, hogy erre készülnének.
Ezúttal azonban nem tudták titokban tartani a terveiket, még a hivatalos kampányrajt előtt lebuktak, ugyanis Márki-Zay Péter egyik tanácsadója, a baloldal gazdasági programját jegyző Bojár Gábor nagyvállalkozó kedden interjút adott a Szabad Európának, amelyben elmondta:
sikerült meggyőzniük az ellenzéki pártokat, hogy a közös program ne tartalmazza az áfacsökkentést.
A programalkotás menetéről Bojár azt mondta a portálnak, az a ritkább eset, amikor rá tudják venni a pártokat arra, hogy valamit vegyenek ki a programból.
De mondok egy olyat, ahol sikerült őket meggyőzni. Nem került bele a végső programba egy általános áfacsökkentés. Azt ugyanis nem bírná ki a költségvetés. Az áfa a legnagyobb tétel a költségvetési bevételek között, egy-két százalékpontos csökkentése nem hozna semmit. Hiába rekordmagas az áfa, a csökkentéssel jól nem járna senki, mert már beleépült az árakba, és az inflációt sem csökkentené érezhetően. […] Az alapvető élelmiszereknél lehet szó csökkentésről, de azt elértük, hogy általános áfacsökkenés nem lesz
– fogalmazott Bojár Gábor az interjúban.
Ellentétben az ígéretekkel
Ez a nyilatkozat leleplező erejű, hiszen Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, valamint az összefogás pártjai korábban több alkalommal is áfacsökkentést és általában is adómérséklést ígértek.
Tavaly az év utolsó napján az ATV híradójának úgy nyilatkozott Márki-Zay Péter, hogy megállapodtak az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésében és abban is, hogy szja-kulcs emelés nem lesz.
Csökkentés igen, emelés nem. Tehát gyakorlatilag adócsökkentésben állapodtunk meg az áfa és az szja területén is
– hangsúlyozta december 31-én a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
De korábban is ennek szellemében nyilatkozott, például tavaly november 25-én, amikor az ATV-ben a műsorvezető felvetésére, miszerint az MSZP, a DK és a Jobbik meg akarja őt győzni, hogy csökkenteni kell az áfát, így felelt:
Igen. Egészen biztosan előbb-utóbb csökkenteni kell az áfát, de azt is tudomásul kell venni, hogy Orbán Viktor üres, kisöpört kasszát fog átadni. Abban az esetben, hogyha bármilyen, például áfát tervez csökkenteni az új kormány, akkor azt is el kell mondani, hogy honnan veszi el azt a pénzt.
Márki-Zay Péter idén január 4-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: „Én azt gondolom, hogy egy élelmiszer-áfacsökkentés vagy áfacsökkentés, az nem fog eljutni az emberekhez, a bélszín meg az articsóka áfája az nem a szegényeket fogja támogatni, de megállapodtunk abban az ellenzékkel, amikor a programról olyan kompromisszumot kötöttünk, ami mindenkinek megfelel, garantálni fogjuk. Nyilvánvalóan ez volt az én kérésem, hogy az tényleg a szegényeket támogassa, ne csak az állam bevételeit csökkentse.”
Magyarán a baloldal kormányfőjelöltje itt is kompromisszumos megállapodásról beszélt az áfacsökkentés kapcsán, holott a közös programban – a fent idézett Bojár-nyilatkozat értelmében – nem lesz benne az adónem csökkentése.
A baloldal jelöltje több alkalommal támadta a kormányt az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása miatt. Márki-Zay szerint a hatósági ár nem megoldás.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére van szükség
– hangoztatta egy január 13-i Facebook-videójában. Még ugyanezen a napon közzétett egy bejegyzést is a közösségi oldalán, amiben azt írta: „Kiderült az is, hogy az Orbán-kormány kapkodó, beismerő vallomással felérő, az 50-es éveket idéző pánikreakciója nem jelent megoldást, nem járnak jól sem a magyar vásárlók, sem a magyar termelők, sem a magyar kiskereskedők. A megoldás az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentése.”
A baloldali pártok egyébként még 2021 júniusában a Közös alap nevű összellenzéki programban is áfacsökkentést ígértek.
A dokumentum szerint „a rekordmagas áfa csökkentése a költségvetési mozgástértől függően nemcsak középtávú cél, hanem a kiemelt társadalmi célok (például a családok alapvető szükségleteinek kielégítése, a fenntarthatóság, az egészségmegőrzés) érdekében már rövid távon is enyhíteni kell a magyar társadalomra nehezedő terheket.”
Az egyes pártok külön külön is folyamatosan adócsökkentéseket követelnek. A Jobbik többször is hitet tett az élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges termékek áfájanak drasztikus csökkentése mellett. Az MSZP szerint nem lehet 27 százalékos általános forgalmi adót alkalmazni az élelmiszereknél, 5 és 18 százalékos áfakulcsra lenne szükség. A DK legutóbb éppen a napokban nevezte felháborítónak, hogy a kormány meghagyta a temetkezések 27 százalékos áfáját.
Az elemzők szerint a választók tudják, mire számíthatnak a kormánytól.
Magasabb szja-kulcs jöhet a középosztálynak
Az áfacsökkentés elvetése mellett Bojár Gábor a Szabad Európának arról is beszélt, hogy a baloldal győzelme esetén változtatnának az adórendszer más területein is. Szerinte Európában kimagaslóan magas adó terheli az alacsony jövedelmeket. A közepeseket és a magasakat nem. – Sőt! A magasakat kifejezetten alacsony adó terheli. Tehát szolidaritási szempontból ez nagyon rossz szerkezet – mondta Márki-Zay Péter tanácsadója.
Ez azt jelenti, hogy a baloldal a középosztályra is nagyobb sarcot vetne ki, ha kormányzati pozícióba kerülne.
Bojár méltatta a Bokros-csomagot is az interjúban. Arról beszélt, hogy ha a vállalkozók azt látják, hogy nem lehet politikai kapcsolatokkal előre jutni, akkor másképp próbálnak érvényesülni. Szerinte a sokat szidott Bokros-program idején ez elindult. „Ennek a folyamatnak a visszafordítása viszont már Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején megindult. A Bokros-csomagból mindenki csak a megszorításaira emlékezik, de azzal indult el, amit az előbb elmondtam, hogy a vállalkozásoknak stabil jogi környezet kell, stabil infrastruktúra, és hogy erre kell költenie az államnak. Akkor nemcsak a költségvetés lett jobb, hanem a vállalkozási szellem is azonnal javulni kezdett” – dicsérte Bojár Gábor a drasztikus megszorításokról emlékezetes Bokros-csomagot.
A teljes interjút ITT olvashatja.
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)