Birkák és patkányok után most éppen „gombák” a választók, de a baloldal jelöltje már korábban is „szegény, sötétségben tartott embereknek” nevezte a jobboldaliakat.
A magyarok legalább nyolcvan százaléka támogatja a rezsicsökkentést és az illegális migráció megállítását, tehát Márki-Zay Péter a választók millióit nevezte „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak” – mutatott rá a Fidesz. Többen jelezték: baloldali hagyomány a szavazók sértegetése.
Amint azt megírtuk, Dömötör Csaba államtitkár a múlt pénteken megosztott egy videót, amelyben Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje arról beszél, hogy azok a választók, akik támogatják a rezsicsökkentést és ellenzik a migrációt, olyanok, mint sötétben tartott, trágyával etetett gombák. „Ezek szerint a patkányozás és a lámpavasazás után még mindig tudnak súlyosabbat mondani. Csak lefelé” – fogalmazott Dömötör.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szombati videónyilatkozatában leszögezte: jó lenne, ha a baloldal befejezné végre a magyar emberek sértegetését, még akkor is, ha ennek nagy hagyománya van náluk. „Nincs új a nap alatt. A baloldal folytatja a magyarok sértegetését. Voltunk mi már patkányok, lámpavasra valók, most pedig trágyával etetett, sötétben tartott gombák, legalábbis Márki-Zay, a baloldal választott vezetője ennek nevezte azokat, akik támogatják a rezsicsökkentést és a bevándorlás megállítását.
Mi úgy gondoljuk senki nem beszélhet így a magyarok nyolcvan százalékáról” – jelentette ki a kormánypárti politikus. Emlékeztetett: Márki-Zay az elmúlt időszakban tudtára adta minden magyarnak, mit gondol a rezsicsökkentésről. Megmondta, hogy ha valaki sokallja a rezsi árát, akkor fogyasszon kevesebbet, sőt az egész rezsicsökkentést népbutításnak nevezte, de úgy látszik, ez csak a jéghegy csúcsa – tette hozzá Hollik.
Egyébként a hódmezővásárhelyi polgármester rendszeresen sértegeti a jobboldali szavazókat, nemrég azt mondta, „ha van még olyan ostoba ember, aki elhiszi, hogy a Fidesz bevándorlás-ellenes, akkor azokat tessék felvilágosítani (…)ezek szegény, sötétségben tartott emberek”.
Most, a gombás hasonlatot követően gúnyos reakciók árasztották el a közösségi oldalakat, sokan használták a „Je suis gomba” szlogent, vagy magyar változatát, „én is gomba vagyok”. Zsigmond Barna Pál, fideszes országgyűlési képviselő ironikus posztjában úgy fogalmazott: „El a kezekkel a gombáktól! Példátlan kirekesztő, szélsőséges kijelentést tett a jelenlegi baloldali főjelölt a gombákra. Felháborító és minden határon túl megy, amikor sértegeti a gombákat, azt állítva, hogy a gombák sötétben élnek és trágyát esznek. Ezt minden józan embernek vissza kell utasítani! Gombák serege lakik világosban és nem eszik trágyát. Fényes, napsütötte erdőben és mezőben élnek gombák milliói, a gombászok nagy örömére, senkit sem bántanak, nem kérnek a sötétből és nem szeretik a trágyát. Nem lehet általánosítani, és böszmeség minden gombát sötétnek és trágyaszagúnak minősíteni.”
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott: megállás nélkül sértegetik a jobboldali szavazókat a baloldalon, rendszeresen hívják őket birkáknak, de például Lengyel László nyomorultaknak nevezte őket, Bangóné Borbély Ildikó pedig patkányoknak. „Vajon mekkora cirkuszt vágna le a globális baloldal, ha egy fideszes politikus mondana ilyet az ellenzéki szavazókra?” – vetette fel Deák.
A Századvég feltérképezte, hogy milyen hasonlóságok vannak Márki-Zay „válságkezelési” javaslatai, és a 2010 előtti szocialista politika alakítóinak látásmódja, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott reakciói között. Mint kiderült, a baloldal kormányfőjelöltjének nyilatkozatai a 2010 előtti szocialista világot idézik, derül ki a Századvég elemzéséből.
A baloldal kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter azt sugallta, hogy a növekvő üzemanyagárakra – a 480 forintos felső határ hatósági rögzítése helyett – jobb megoldás lenne, ha az emberek kisebb vagy hibrid gépjárművet vásárolnának, illetve nem egyesével, hanem többen mennének együtt munkába, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: a hódmezővásárhelyi polgármester a rezsicsökkentés alternatívájaként felvetette, hogy „kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”, valamint ostobaságnak nevezte, hogy a világpiaci árakat „meg lehet állítani a határon”.
A szóban forgó kijelentésekre tekintettel a Századvég feltérképezte, hogy milyen hasonlóságok vannak Márki-Zay „válságkezelési” javaslatai, és a 2010 előtti szocialista politika alakítóinak látásmódja, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott reakciói között és megállapította, hogy a baloldal korábban is a megszorítások pártján állt, így a baloldal miniszterelnök-jelöltjének említett felvetései nem meglepőek abból a szempontból, hogy a hazai balliberális erők válasza a jelentkező válsághelyzetekre hagyományosan az emberek és vállalkozások terheinek növelése volt. Többek között
- 2002 és 2010 között a baloldali kormányok több mint 40 alkalommal emeltek adót,
- Gyurcsány Ferenc megszüntette a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig 60 százalékkal csökkentette,
- 2007-ben és 2008-ban több mint 14 000 pedagógust bocsátottak el, több mint 100 iskolát zártak be, 748 iskolát beolvasztottak más intézményekbe, így összesen 1000 település maradt helyi iskola nélkül,
- bevezették a felsőoktatási tandíjat, a kórházi napidíjat, valamint a vizitdíjat, melyeket a 2008-as népszavazás törölt el,
- bezárták a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), valamint a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetet, továbbá összevonták, illetve leépítették a Szent Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat,
- befagyasztották a közszféra béreit, megszüntették a 13. havi bért,
- végezetül visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót, és eltörölték a 13. havi nyugdíjat.
A Századvég ennek alapján megállapította, hogy Márki-Zay Péter bukott szocialista mintát követ.
„A 2010 előtt regnáló balliberális tömb közömbössége az emberek és a gazdasági szereplők mindennapi problémái iránt azonban nem pusztán az említett megszorító intézkedések végrehajtásában öltött testet, hanem – hasonlóan Márki-Zay jelenlegi megnyilvánulásaihoz – a baloldali politikusok kommunikációjában is” – emeli ki a Századvég, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc 2006-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén – a munkaadókat bírálva – kijelentette: „El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”.
„Ugyanebben az évben Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere úgy reagált arra, hogy az általa vezetett minisztérium dolgozói tiltakoztak az elbocsátások ellen, hogy »a mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni«. Szintén Kóka a Magyar Tudományos Akadémia szerepéről úgy vélekedett, hogy »az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak«. Emlékezetes továbbá, hogy Veres János, Gyurcsány egykori pénzügyminisztere – hazánk valós gazdasági helyzetének leplezése céljából – a 2006-os országgyűlési választások előtt azért tiltotta meg a minisztériumi beosztottjainak, hogy a költségvetési folyamatok alakulásáról pontosabb számításokat végezzennek, mert abból nézete szerint »politikai ügy”«lett volna, mivel »Magyarország egy ilyen ország«” – sorolja a példákat a Századvég.
„Világosan látható tehát, hogy Márki-Zay Péter mind a javaslatai – amelyek keretében újabb és újabb terhekkel sújtaná az embereket és a vállalkozásokat –, mind a politikai stílusa tekintetében maradéktalanul azonosult a baloldal évtizedek óta követett irányvonalával. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a magyar választók 2010 óta három egymást követő országgyűlési választáson mondtak nemet a bukott szocialista politika visszatérésére” – szögezi le a Századvég elemzése.
Forrás: Ripost / Hirmagazin.eu
Fotó: Hirmagazin.eu
