Marengói csata
A marengói csata fontos szerepet töltött be Bonaparte tábornok életében, mert ha elveszítette volna, az valószínűleg uralmának végét jelentette volna.
Napoléon Bonaparte tábornok már első konzulként nézett a marengói csata elé. Arra készült, hogy visszafoglalja a tehetségtelen direktórium által elveszített Itáliát. Az egykor elfoglalt tartományok közül már csak Genova maradt meg, amit Masséna tábornok védett. Az erdélyi szász származású Melas táborszernagynak, az osztrák haderő parancsnokának hadai már Nizzát ostromolták. Melas számított arra, hogy Napóleon segítséget küld Genovának, de semmiképpen sem számolt azzal, hogy ez a segítség a Nagy Szent Bernát-hágón át érkezik. Bonaparte ismét meglepte ellenfeleit, amiről ő maga így számolt be: „Küszködünk a jéggel, a hóval, a viharokkal és a lavinákkal. Szent Bernát meglepődött, hogy ennyien és ilyen sietősen akarnak átkelni rajta, és igyekszik megnehezíteni a dolgunkat.”
Napóleon úgy vélte, csak akkor érhet el sikert a túlerőben lévő koalíció ellen, ha az észak-olasz hadszíntéren megveri és ezzel különbékére kényszeríti az osztrákokat. A hágón egyszer kis híján maga Bonaparte is szakadékba zuhant, és csak a jó reflexszel utánakapó hegyi vezető mentette meg. Május 16-án a francia sereg elért az Alpok lábához, 21-ére a teljes haderő átkelt. A szövetséges csapatok háta mögött a hadszíntérre érkező Napóleon gyorsan Milánó ellen vonult, könnyedén el is foglalta a várost, és ezzel elvágta az osztrákok utánpótlását.
Melas azonban gyorsan bevette Genovát, és már csak egy erődöt kellett elfoglalnia ahhoz, hogy utána az angol flotta ellássa csapatait. Napóleon ezért úgy döntött, hogy megpróbálja mihamarabb megtalálni és megverni az osztrák fősereget, ezért megbontotta seregét, és nagyobb különítményeket indított Melas felderítésére, ami kis híján végzetes lett számára, amikor megfogyatkozott főserege találkozott Melas Marengo falunál, a Bormida hegyi patak mellett összevont erőivel.
Az ütközet 1800. június 14-én reggel kezdődött. Az osztrákok fölénye igen nagy volt: tüzérségük hétszeres, hadseregük többi része pedig majdnem kétszeres túlerőben volt a franciákkal szemben. Napóleon azonnal üzent a tízezer emberével viszonylag közel állomásozó Desaix marsallnak: „Azt hittem, én fogok támadni, de az ellenség megelőzött; az Isten szerelmére, jöjjön vissza, ha tud!” Amikor Melas látta, hogy Napóleon serege rendezetten visszavonul, délután három órakor győzelmi jelentést küldött Bécsbe.
Délután ötkor azonban megérkezett Desaix, és azonnal megtámadta az osztrákokat, akik hadrendje a francia fősereg üldözése miatt már felbomlott. Az első rohamban maga Desaix marsall is elesett, de a két tőz közé került osztrák sereget szétverték.
A csata egyik sajátos eredménye a marengói csirke (pirított csirke Marengo módra, Poulet sauté a la Marengo) – ez a gombás-paradicsomos ropogós sült csirke máig rendszeresen feltűnik a különféle vendéglátó helyek étlapjain.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Marengói csata
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
