Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején
– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
– Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
– Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
– Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
– Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
* Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);
Vasvári Pál
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Családja, származása
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még I. Rákóczi György felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, 1746-ban született Nyírgelsén. Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök szentelte pappá 1774-ben, ezt követően 1781-ig Mándokon, 1795-ig Palágyon, majd 1814-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt parókus. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál töltötte. Felesége Kőmíves Rozália volt, több gyermekük született, és közülük hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) 1829 és 1879 között Nyírcsászári parókusa volt.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon, 1814-től 1821-ig Dámócon volt parókus. Ezután 1827-ig adminisztrátor volt Bűdön, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.
Élete
Vasvári Pál 1826. július 14-én Tiszabűdön született Fejér Pál néven. Tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent Történeti Névtár című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét. Az 1848-as forradalom vezetői között volt, a 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében fontos szerepe volt, tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak is, és ő üdvözölte hivatalosan a Batthyány-kormánynak Pozsonyból, az országgyűlésről április 11-én Pestre érkező tagjait.
A kormány munkájának megkezdésekor titkári állást kapott Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett, aki a Magyarország ellen Jellasics horvát bán által szeptemberben indított katonai támadás idején többször polgári futárként használta őt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, és ennek vezetője is lett, katonaként azonban nem volt eredményes. Erdélyben, Fântânele mellett a Gyalui-havasokon az Avram Iancu vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően eltérőek a vélemények.
„Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté…” – Naplómból című jegyzete
Munkái
Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba.
A Kisfaludy Társaság 1845-ben meghirdetett vígeposzpályázatára írta „A szerelmes bajnok” című művét, hexameteres versformában. Forrásnak Károly Róbert egy oklevelét használta fel. A király „lovagi játékban Hunt-Pázmán Mihálynak három fogát kiütötte, miért őt ugyananyi helységgel ajándékozta meg”. (A történetet Arany János is feldolgozta ‘Pázmán lovag’ című vígballadájában.)
Cikkei
– a Társalkodóban (1846. 97. sz. Szóemelés a Horvát-gyűjtemény ügyében);
– az Életképekben (VI. 1846. Bús napok, Óriási terv Zsigmond király korából, Michelet és a német tudományos rendszer, VIII–X. 1847–48. Árpádi Andor, Irányeszmék, A márcziusi ifjúság, Irányeszmék -az első franczia forradalomból, Irányrajzok: 1. Az ember és tényei. 2. Mysticus);
– a Pesti Divatlapban (1846. 30., 31. sz. II. Endre király halála, 1847. 12. sz. Omode Máté, árnyrajz a magyar nádornak életéből, 1848. 16., 17. sz. Az emberi műveltség vázlata);
– a Honleányok Könyvében (1847. Szentgyörgyi Czeczilia, Eseménypontok a világtörténet köréből. I. A barátság gyönyörű példája, II. Amarilla);
– a Losonczi Phönixben (I. 1851. Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor és az 1458-ki hongyűlés);
– a Történeti Lapokban (1875. 9. sz. Kiáltványa, Nagyvárad 1849. február 12.); a Magyarországban (1895. 352. s. Naplójából).
Könyv alakban megjelent művei
– Végszó Tettes Ns. Horvát István kir. egyetemi tanár sírjánál. Pest, 1846. június 15. (Fejér Pál néven).
– Történeti Névtár. Hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- és jellemrajzai; vezéreszmék, emlékszavak, népregék és korképekkel földerítve. I. folyam. Pest, 1847. Csák Máté kőnyomatos arcképével.
– Válogatott politikai írásai (Budapest, 1948..)
– Válogatott írásai (Budapest, 1956.)
– Elfelejtett írásai (Budapest, 1985.)
– Irányeszmék (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988)[4] ISBN 963141308X
– „A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)
– A szerelmes bajnok (vígeposz) (Budapest, 1996.)
Emlékezete
– Napok Nagyváradon, Magyarvalkón, Körösfőn
– Vasvári Pál Múzeum – Tiszavasvári
– Vasvári Pál Általános Iskola – Dunaújváros
– Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium
– Szegedi Gazdasági Középiskola Vasvári Pál Tagintézménye
– Vasvári Pál Gimnázium – Székesfehérvár
– Vasvári Pál Tagintézmény – Újfehértó
Forrás: Wikipedia
