Egyesületi, testületi tagságai
– Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. tagja
– A cs. és kir. szab. triesti általános biztosító társaság központi igazgatóságának igazgató-tanácsosa
– A Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja
– A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága és felügyelő-bizottságának alelnöke
– A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének Igazgatóságának tiszteleti, rendes és igazgatósági tagja
– Az Otthon írók és Hírlapírók körének tiszteleti elnöke
– A Petőfi Társaság alapítója és elnöke
– A Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. igazgatósági elnöke
– Concordia jótékonysági egylet dísztagja
Díjai, kitüntetései
– A Szent István-rend lovagja
– A Szent Száva-rend nagy keresztje
– Budapest székesfőváros díszpolgára
– Szeged szabad királyi város díszpolgára
Munkái
– Hétköznapok. Regény. Pest, 1846. Két kötet. (Hartleben kiadó 350 forinttal díjazta, Ism. Irodalmi Őr II. 5. sz. Tóth Lőrincz, 2. kiadás, J. munkái. Népszerű kiadás 56-59. Pest, 1870. Németül: Lebenswirren c. ford. Wechsler Lajos, Berlin, év n.)
– Vadon virágai. Novellák. Pest, 1848. Két kötet. (2. czímkiadás. U. ott, 1852. kiadás. J. munkái n. k. 4. 10. 17. Fekete világ cz. elbeszéléssel. U. ott, 1857-58., 3. k. Bpest, 1873, 1878)
– Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből Sajótól. Pest, 1850. 2. k. (Ism. P. Napló 115. sz., 2. k. J. munkái n. k. 21-23. U. ott, 1861, 3. k. 1870, U. ott. 4. k. 1883. Bpest. Németül: Pest, 1850; betiltatott és 1868-ban jelent meg czímkiadásban, Schlachtenbilder cz. 1851. Kampf- und Schlachtenbilder c., Lipcse, 1850. Angolul: ford. Szabad, Frey Imre. London, 1855, Stuart Mária, u. ott 1856. Olaszul: Turin, 1859; Fiume, 1872. Svédül: Varberg, 1876. Finnül: ford. Blomstedt Oszkár Helsingfors, 1877. az eredetiből Krohn Gyula. Porvoo, 1884)
– Egy bujdosó naplója. Novellák a forradalom utáni időkből. Pest, 1851 (2. kiadás. U. ott, 1865. 3. k. J. munkái n. k. 24. Bpest, 1874. Hozzá: Kurbán bég és Megölt ország. Finnül: A bujdosó naplója, ford. Blomstedt Oszkár, az Uusi Suometarban 1877. és különny.)
– Hangok a vihar után. Pest, 1852. 2. k. (J. újabb novellái I., II., 2. kiadás, J. munkái n. k. 1., 2., 3. U. ott, 1857. 3. k. 1870., 4. k. Bpest, 1877., 1882. Németül: A kalóz király. Drezda, 1881. Berlin, 1893. Szerbül: ford Milivoj. Pest, 1868, Fortunatus. Halle, 1885)
– Erdély aranykora. Regény. Pest, 1852. Két kötet. (Ismerteti Magyar Hirlap 653., 654. szám, második kiadás. U. ott, 1854, 3. k. J. munkái n. k. 18-20. U. ott, 1860, 4. k. 1874, 5. k. Bpest, 1884. Németül: ford. Rosner L., Lipcse, 1874. Berlin, 1889. Ism. Fővárosi Lapok 304. sz.)
– A kétszarvú ember, historiai beszély. Pest, 1852 (J. újabb novellái III., 2. k. J. munkái n. k. 11., 12. U. ott, 1858, 3. k. 1872, 4. k. Bpest, 1882, 5. k. 1891. Németül; fordította Wechsler L., Berlin, 1886. Lengyelül: Posen, 1879)
– Török világ Magyarországon. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Müller Gyula kiadó 550 frt tiszteletdíjat fizetett a szerzőnek, a gyűjteményemben levő 1852. szept. 29. kelt eredeti szerződés szerint és 1100 példányban nyomatott; 2. kiadás. U. ott, 1853, 3. k. J. munkái. n. k. 5-9. U. ott, 1858, 4. k. 1872, 5. k. Bpest, 1883, J. válogatott regényei 39-50. Pozsony, év n., Németül: ford. Chezy Vilmos, Bécs, 1855., előbb a Presseben, ford. Wechsler L. Berlin, 1884)
– Egy magyar nábob. Regény. Pest, 1853-54. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1854. 35. sz., 2. kiadás. U. ott, 1858, 3. k. J. munkái n. k. 38-43. U. ott, 1868. 4. k., díszkiadás. Bpest, 1874; képes díszkiadás, szerző arczk. és Goró Lajos 62 szövegrajzával és 8 aquareljével. Bpest, 1894. Németül: ford. Dux Adolf. Pest, 1856, 1878, Berlin, 1892, Francziául: Brüssel és Páris, 1865. Oroszul: Szent-Pétervár, 1866., Finnül: ford. Achten Emmy. Helsingfors, 1872. Niilo E. Wainio. Porvoo, 1888)
– Janicsárok végnapjai. Regény. Pest, 1854. Két rész. Török mozgalmak 1830-ban cz. U. ott, 1854. (I. Halil Patrona 1733., II. Janicsárok végnapjai, 2. k. J. munkái n. k. I. 25., 26., II A fehér rózsa cz., 30., 31. U. ott, 1864., II. 3. k. Bpest, 1881. Németül: Die weisse Rose cz. ford. Falk Miksa. Pest, 1854., 1858. Berlin, 1884. Bécs, 1892. Szerbül: ford. Klaics Dusán. Belgrád, 1893)
– Erdélyi képek. Novellák. Pest, 1854. Két kötet. (2. k. J. munkái n. k. 13., 14., 16. a Carinus c. beszélylyel. U. ott, 1859, 3. k. Bpest, 1874. 1878. Francziául: ford. Karageorgevith Bozidar, Paris, 1894. Reve et vie cz.)
– Kárpáthy Zoltán. Regény. Pest, 1854. Négy kötet, (2. kiadás. U. ott, 1860., 3. k. J. munkái n. k. 32-37. U. ott, 1865., és díszkiadás., 1874. 5. k. 1877. U. ott., J. válogatott regényei 10-22. Pozsony, év nélkűl. Németül: fordította Glatz Ede. Pest, 1860, előbb a Pest-Ofner Zeitungban, Budapest, 1878, Lipcse, 1893. Finnül: fordította Achten Emmy, Helsingsfors. 1879, Niilo E. Wainio. Porvoo, 1890. Szerbül: ford. Popovics György. Zágráb, 1880. Horvátul: ford. Popovics György. Belgrád, 1881)
– A magyar nemzet története. Pest, 1854, (Ism. P. Napló 205. sz., 2. jav. és bőv. kiadás, 17 Geiger-féle képpel. 1860, 3. k. 1870. U. ott, 4. k. Bpest, 1884, II. kötet 1884, III. k. 1890. Olaszul: ford. Gauss Viktor. Fiume. 1884, Tótul: I. k. Bpest, 1886
– Véres könyv. Csataképek a jelenkori háborúból. Pest, 1855. Három kötet. (Ism. P. Napló 85. sz., 2. kiadás. J. munkái n. k. 68-71. U. ott, 1871)
– A magyar előidőkből. Pest, 1855 (Novellák, 2. kiadás, J. munkái n. k. 54., 55. U. ott, 1869)
Tarka élet. Pest, 1855-56. Két kötet. (2. változatlan kiadás. U. ott, 1858. Ezen munkát a szerző maga adta ki.)
Oczeánia Egy elsülyedt világrész története. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 94., U. ott, 1875, 3. k. 1889. Németül: Berlin, 1884, 1889)
– Délvirágok. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 64., 65. … 3. k. 1870. U. ott.)
– Árnyképek. Novellák. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 74., 76. … 3. k. Bpest, 1873)
– Szomorú napok. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 28., 29. 1862, 3. k. 1871. 4. k. Bpest, 1871. Németül: 1862-ben egy bécsi illustrált hírlapban; ford. Bródy Zs. Lipcse, 1874, Berlin, 1874, 1884. Lengyelül: ford. Szaniawskiéj Karolin. Varsó, 1878)
– A magyar nép adomái. Pest, 1856 (2. kiadás, 150 adomával bőv. kiadás. 1857, 3. k. 1867. 4. k. Jókai munkái n. k. 72., 73. – A magyar nép élcze szép hegedű szóban. cz. U. ott, 1884)
– A legvitézebb huszár. U. ott, 1856. 15 képpel. (Vasárnapi Könyvtár I. 9.)
– A régi jó táblabirák. Regény. Pest, 1856. Négy kötet. (2. kiadás: J. munkái n. k. 60-63. U. ott, 1870. 3. kiadás. Bpest, 1876. Németül: Ungarische Post 1855, ford. Kárffy Titus. U. ott, 1856, Bpest 1878)
Novellák. Pest, 1857. (Hazai beszély- és regénytár 1.)
– Népvilág. Elbeszélések. Pest, 1857. 2. köt. (2. kiadás J. munkái n. k. 120., 121., 1871. 3. k. Bpest, 1885. Finnül: A kedves atyafiak, ford. Jalava Antal. Helsingfors, 1879)
– Regék. Pest, 1858. Tíz képpel. (Vasárnapi Könyvtár III. 1., 2. kiadás 1858. J. munkái n. k. 15. 1859. U. ott, 3. k. Vasárn. k. Bpest, 1874. Angolul: A hadak útja, ford. Marie Parke s Margary Deane. New York, 1877)
– Az elátkozott család. Regény. Pest, 1858. Két kötet, (2. k. J. munkái n. k. 95-97. U. ott, 1876. Németül: Der Fluch des Priesters cz. Berlin, 1892)
– Jókai Mór Decameronja. Pest, 1858-60. Tíz kötet. (2. k. J. munkái n. k. 101–112. Bpest, 1884. Németül: Berlin, 1887.)
– Kakas Márton Naptára 1859-64-re. Pest. Hat évfolyam.
– Kakas Márton tolltaraja. Összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből. Pest, 1860. Két kötet. (Új czímkiadás: Kakas Márton humorisztikus levelei cz. U. ott, 1871)
– Szegény gazdagok. Regény. U. ott, 1860. Négy Kötet. (A 4. kötetben függelékül: Az utolsó budai basa. 2. k. J. munkái n. k. 48-53. U. ott, 1869. Németül: a berlini Roman-Zeitungban 1872, Berlin, 1873, 1879, 1884, 1876, ford. Wechsler L. u. ott, 1891. Csehül: ford. Vodnarsik Ed. Brünn, 1865, Az utolsó budai basa, ford. Wechsler L. Drezda s Lipcse, 1885. Szerbül: ford. Ovanovics György. Újvidék, 1871 és 1885. Hollandul: ford. J. A. Governeur. Zutpfen, 1873. Kerbeny német fordítása után. Angolul: ford. Fretwell János. New-York, 1874., Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Szerző arczk. és életrajzával. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1876)
– A magyar néphumorról. Pest, 1860. Székfoglaló. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 9.)
– Színművek Pest, 1860. Három kötet. (2-dik kiadás. Jókai munkái n. k. 147–151. Budapest, 1893. I. A szigetvári vértanúk, szomorújáték négy felvonásban Először a pesti nemzeti színházban 1860. márc. 29., ezen legnépszerűbb és legkedveltebb darabját körülbelül 50-szer adták elő; 1866. szept. 7. Zrinyi Miklós halálának 300. évfordulóját is ezen darabbal ünnepelték; Könyves Kálmán, szomj. öt felv. 1855. dec. 18., eddig 22-szer adták és állandóan megmaradt a műsoron; a bécsi Burgszínházban 1885-ben adták elő; II. Dózsa György, szomj. öt felv. 1857. nov. 3. E darabja szolgáltatott okot egy nagy hírlapi polémiára, melynek egyik főtényezője Gyulai Pál volt; Pesti Napló 1858. 5., 6., 9., 10. sz., új betanulással először a nemzeti színházban 1878. november 17. Erkel Ferenc operát írt szövegéből. Manlius Sinister, szomj. öt felv., 1863. dec. 10. és még kilencszer ismételték meg; III. Dalma, szomj. négy felv. 1852. nov. 27., A murányi hölgy, vígjáték három felvonásban)
– Országgyűlési beszéd. Tartatott 1861. máj. 24. Pest, 1861
– Jókai és báró Podmaniczky Frigyes beszédei. U. ott, 1861
– Kakas Márton politikai költeményei. U. ott, 1862
– Az új földesúr. Regény. U. ott, 1863. Három kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 44-47. U. ott, 1869. Németül: a berlini Postban 1872-ben Kerbeny ford. Lipcse, 1874. Drezda. 1876. Angolul: ford. Patterson Arthur. London, 1868. Finnül: ford. Jalava. Helsingfors, 1878. A szerző életrajzával, J. sajátkezű német életrajza után, melyet J. 1877. dec. 6. Kertbenynek küldött és mely jelenleg gyűjteményemben van. Oroszul: Pétervár, 1869, Hollandul: Zutpfen, 1869., Lengyelül: ford. Callier A., Lemberg, 1881, Francziául: ford. Heinecke H. k. a. Páris, 1886, Dánul: ford. Ahlborg György, Patrioterna cz. Koppenhága, 1879)
– Szélcsend alatt. Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 122–124. Bpest, 1886)
– Felfordult világ. Pest, 1863. 2. k. (Humorisztikus dolgozatok, 2. kiadás. J. munkái n. k. 98., 99. Bpest, 1876. Németül: Magazin des Auslandes 1873. Berlin, Tollhäuslerwirthschaft cz. 1873, 1884)
– Politikai divatok. Regény. Pest, 1862-64. Négy kötet. (Szerző saját kiadása, második kiadás J. munkái n. k. 84-87. Bpest, 1874. Németül: Andere Zeiten andere Leute cz. Pest, 1870. Berlin, 1873, 1874, 1883. Lengyelül: ford. A Callier. Varsó, 1879. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1881)
– Milyenek a nők? Elbeszélések. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás J. munkái n. k. 66., 67. U. ott, 1871)
– Milyenek a férfiak? Elbeszélések. Pest, 1865. (2. kiadás. J. munkái n. k. 88. Bpest, 1874)
– Mire megvénülünk. Pest, 1865. Négy kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 90-93. Bpest, 1875, 3. k. 1884, 4. k. 1892. U. ott. Németül: a Blätter für Unerhaltungban 1872, ford. Sonnenfels. Pest, 1873, Lipcse, 1874, Gebrochene Farben cz., ford. Wechsler. Lipcse, 1885. Nach zehn Jahren c.)
Kakas Márton Albuma Pest, 1866. Két kötet. (I. Kakas M. viszontagságai, II. Országgyűlési képek.)
– Virradóra. Legújabb novellák és genreképek. Pest, 1868. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. U. ott, 1873. czíme elhagyásával és a tartalom szerint: I. Chinchilla herczeg … II. Két menyegző…III. A fránya hadnagy… IV. – Fekete sereg… czímekkel. Ugyan így jelent meg a J. munkái n. 2. kiadásban 100. a II. kötet, 3. kiadás: J. újabb munkái n. k. 12-15. Bpest, 1879. Ism. Athenaeum 1873. 12. sz.)
– Szerelem bolondjai Regény. U. ott, 1868–1869. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 1-5. Bpest, 1879. Németül: ford. Glatz E. Pest, 1869., ford. Falk Miksa. U. ott, 1868, előbb a Pester Lloydban, fordította Kertbeny a Berliner Tageblattban 1874. és Berlin, 1881, 1884, 1891, Dánúl: ford. Dankier Koppenhága, 1875. 1891. Norvégül: Göteborg, 1878. Finnül: ford. németből Lofgren Erzsébet. Helsingfors, 1881)
– Mit akar az ellenzék, forradalmat vagy reformot? Pest, 1869
– A malom alatt U. ott, 1869. (Apróbb népies elbeszélések.)
– Beszéde a pest-terézvárosi választókhoz febr. 28. 1869. U. ott.
– A kőszívű ember fiai. Regény. U. ott, 1869. Hat kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 77-82. Bpest, 1874. Németül: a Pester – Lloydban 1869, a Pester Tagblattban 1872, Berlin, 1874, 1885. Franciául: ford. Antonine de Gerando-Teleki, bevezetéssel, Párizs, 1880. Lengyelül: Lemberg, 1882)
– Fekete gyémántok. Regény. Pest, 1870. Öt kötet. (második kiadás. J. újabb munkái n. k. 6-11. Bpest, 1878, 1896. Németül: ford. Dux Adolf, Pest, 1871. Berlin, 1877, 1879, 1885, 1892. Svédül: Köping, 1878. Angolul: ford. Frances A. Gerard. London, 1896, a szerző heligravure arcképével. Lengyelül: ford allier A. Varsó, 1879. Dorn Egon német színművet írt a regényből, melyet Hamburgban 1896-ban százötvenedszer adtak elő.)
– A véres kenyér. Egy ifjú hős naplója. Pest, 1872
– Föld fölött és víz alatt. Regénykék. U. ott, 1872 (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 33-35. Bpest, 1881. Új olcsó c. k. U. ott, 1884)
– Ha az ellenzék többségre jut. Programmbeszéd. Pest, 1872
– A baloldal igazi reformpárt. Képviselői jelentés Pest-Terézváros polgáraihoz. U. ott, 1872
– Eppur si muove. És mégis mozog a föld! Regény. U. ott, 1872-73. hat kötet. (Ism. Pester Lloyd 1872. 141. sz., 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 16-24. Bpest, 1879. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: a Pester Lloydban 1871, Berlin, 1874 és 1885)
– Az arany ember. Regény. Pest, 1872. Öt kötet. (2. kiad. J. újabb munkái n. k. 25-31. Bpest, 1880. Olcsó kidás U. ott, 1884. Ism. Athenaeum 1873. Németül: a Pester Lloydban 1872-ben, ford. Kertbeny. Lipcse, 1874., Berlin, 1873, 1880, 1882, 1890, az egyik német kiadáshoz Wallner Ferenc előszót írt, Csehül: ford. Brábek F. Prága, 1875. Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Lengyelül: ford. Callier A. Lemberg, 1876. Svédül: ford. németből Hemgren Károly. Stockholm, 1877. Angolul: London 1888. Timar’s two-Worlds cz., ford. Mrs Hegan Kennard. U. ott, 1894, New York, 1884. németből A modern Midas cz. ford. Laura Curtis Bullard és Emma Herzog; Olaszul: ford. Brelich E. Fiume, 1882. Szerbül: Belgrád, 1890. Ruthenül: a lembergi Gyilo c. lap szépirodalmi mellékletében 1884. Csiky József tanár 1884-ben örményre fordította.)
– A jövő század regénye. Pest, 1872-74. Kilencz kötet. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 42-53. Bpest, 1882. Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. Ism. Athenaeum 1873. 47. szám. Németül: Pester Lloyd 1873, Pozsony, 1879.)
– A szegénység útja. Budapest, 1874
– Egy ember, aki mindent tud. Egy darab regény. U. ott, 1874. (Új olcsó cz. kiadás). U. ott, 1885
– Enyim, tied, övé. Regény. U. ott, 1875. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. 2. kiadás J. munkái n. k. 133–134. U. ott, 1891. Németül: Berlin, 1875, 1885. Finnül: Helsingfors, 1877, Lengyelül; ford. Callier, A. Lemberg, 1877)
– Emlékeim Bpest, 1875. két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1880)
– Jókai Mór forradalom alatt írt művei. 1848–1849. Ugyanott, 1875. Jókai arcképe 1849, saját rajza után. (Szerző kiadásában. Ismert. Vasárnapi Ujság 1874. 52. sz.)
– Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái. U. ott, 1875
– A debreceni lunatikus. Elbeszélés. U. ott, 1876. (2. kiadás. U. ott, 1885. és J. munkái n. k. 132. U. ott, 1891)
– Egész az északi polusig! Vagy: mi lett tovább a Tegethoffal? Regény egy hajón hátramaradt matróz feljegyzése után. U. ott, 1876. Két kötet. (Új olcsó kiadás. Bpest, 1885. Németül: Pester Lloyd 1875, Zweitausend Jahre unter dem Eise cz. Berlin, év n. Lengyelül: Lemberg, 1875)
– Az élet komédiásai Regény. U. ott, 1876. Hét kötet. (Ism. Figyelő 11. sz. Új olcsó k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1875-76., Berlin, 1876., 1881., 1885. Csehül ford. Brabek Frantisek, Prága…)
– Egy az Isten. Regény. U. ott, 1877. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. 2. k. J. munkái n. k. 126–131. U. ott, 1889. Ism. Petőfi Társaság Lapja, P. Napló 214. sz. Riedl Fr. Németül: Berlin, 1878, 1880, 1882, 1884, 1889. Die nur einmal lieben cz. Lengyelül: Varsó, 1880. Olaszul: Quelli, che amano una sola volta[35] cz. ford. Pucher Eliza, Milano, 1888, Szerző életrajzával Enrico Casaneotól.)
– Névtelen vár. Történelmi regény. Bpest, 1877. Három kötet. 10 képpel. (2. k. … 3. k. J. munkái n. k. 1885. U. ott, Ism. 1878: a Hon 17., a kolozsvári Hölgyfutár 4. sz., P. Napló 53., Kelet Népe 147. 163. Németül: Berlin, 1879. két kiadás, 1883, 1885, 1893)
– Szép Mikhál. Regény. Bpest. 1877. Két kötet. (Ism. Petőfi társ. Lapja, a kolozsvári Hölgyfutár 6. sz., Nemzeti Hirlap 55., 57. sz. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1877, Berlin, 1878, 1880., 1881., angolul: ford. R. N. Bain. London, 1891. Svédül: Stokholm, 1879)
– Milton. Dráma négy felvonásban. Bpest, 1877. (Nemzeti színház könyvtára 110. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., először adták a nemzeti színházban 1876. ápril 3., Londonban 1894. december 13. Felbermann Lajos fordításában adták elő egy magánszínházban.)
– Az életből ellesve. Beszélyek. Ugyanott. 1878. Három kötet. (Második k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Új olcsó címkiadás. U. ott, 1885. Megtörtént regék cz.)
– Egy asszonyi hajszál. Történelmi regény-vázlat. U. ott, 1878. (Történelmi regénytár 11-13. Szerző sajátja, három fametszetű rajzzal. 2. k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Németül: fod. Wechsler L. Drezda és Lipcse, 1883, 1892)
– Észak honából. Muszka rajzok. U. ott, 1878. (2. k. J. munkái n. k. 125. U. ott, 1886. Németül: Pozsony, 1879.)
Görög tűz. Elbeszélések mindenféle igazhivők történetéből. U. ott, 1878. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1885.)
– Jókai Mór programmbeszéde. tartatott a józsefvárosi választók előtt július 21. Ugyanott 1878
– Mondjuk ki az igazat. Ugyanott, 1878
– Egy hírhedt kalandor a XVII. századból. Regényes korrajz. U. ott. 1879. Három kötet. (Új olcsó c. kiadás 1884. Németül: Was ein Todtenkopf erzählt cz. Berlin, 1881, 1882)
– Hős Pálfy. Drámai jelenetek 3 képben. U. ott, 1879. (Nemzeti színház könyvtára 126. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., Zenéjét szerk. részben Erkel Gyula; először adták a nemzeti színházban ápr. 24. Németül: ford. Schnitzer J. Bpest, 1879.)
– Rab Ráby. Regény. Jankó rajzaival és a szerző arczk. Pozsony, 1879. 3. k. (Ism. Hon 239., 329., Ellenőr 378., Főv. Lapok 268. sz. Új olcsó k. u. ott, 1880. Németül: Pester Lloyd 1879. és Pozsony, 1880.)
– Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv. Történelmi regény. Bpest, 1879. Négy kötet. (Új olcsó c. kiadás. U. ott, 1884. Ism. Főv. Lapok 1879. 197. sz., Koszorú II., Németül: Pozsony, 1879. Heimath des Nordens cz., Neue Illustrirte Zeitung 1879., Francziául: ford. Mme Adam. Paris, 1880.; átdolgozta Ulbach Louis. Páris, 1880. Le tapis vert cz. Csehül: 1879. Angolul: London, 1896. Sajtó alatt.)
– Jókai Mór beszéde és költségvetési ügyben a képviselőház 1880. febr. 26. üléséből. Bpest, 1880.
– Beszéde a váci szabadelvűpárt értekezletén. Máj. 1. U. ott, 1881.
– Akik kétszer halnak meg. Regény. U. ott, 1881. Négy kötet. (Új olcsó csz. k. U. ott, 1886. Ism. Budapesti Szemle XXIX. 1882 Riedl Fr., Főv. Lapok 1881. 80. sz. Németül: Berlin, 1881., 1884. és év n. Csehül: ford. Mayerhoffer Gusztáv. Prága. 1888. A ma cz. folytatással. Oroszul: ford. Kuna A. H. Szentpétervár, 1881)
– Páter Péter. Regény. U. ott, 1881. (Ism. Pesti Napló 85., 121., Főv. Lapok 80. sz. 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1881. Tótul: ford. Izák Gusztáv. Turócz-Szent-Márton, 1883. Szerbül: ford. Jovanovics Milán. Pancsova, 1880)
– Asszonyt kísér, Istent kísért. Regény. U. ott, 1882. 3 képpel. (Regény-Csarnok 1., 3., 5. Ism. Főv. Lapok 1881. 80., 81. sz., J. munkái n. k. 135., 136., 2. kiadás. U. ott, 1891)
– Targallyak. Bpest, 1882. (Beszélyek. Ism. Koszorú VII.)
– Szeretve mind a vérpadig. Történeti regény a Rákóczy korból. U. ott, 1882. Öt kötet. (Új olcsó c. k. U. ott, 1887. Ism. P. Napló 125. sz., Egyetértés 146. sz. Koszorú VIII., Budapesti Szemle XXXVIII. 1884. Németül: Berlin, 1883)
– Egy játékos aki nyer. Regény. Bpest, 1882. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1883., 1886. Lengyelül: ford. Zajaczkowska Zsuzsánna a Tygodnik Powszechnyben 1883. Olaszul: ford. Relich Ernő, Fiume, 1883)
– Mátyás diák és Bente Úr. Néprege Mátyás királyról Versbe szedte. U. ott. (1882. Jó könyvek 1.)
– Mátyás király és a szegény varga. A cinkotai kántor. Két verses elbeszélés. U. ott. (1882. Jó könyvek. 4.)
– A puskás Kalári. székely monda. U. ott, (1883. Jó könyvek. II. költemény.)
Oroszlánhűség. Költői elbeszélés. U. ott. (1883. Jó könyvek 16.)
– A pénz betegségei. Elbeszélés. U. ott, 1883
– A bálványos vár. Történeti regény. U. ott, 1883. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 54. sz., P. Napló 58. Koszorú. Németül: Die Götterburg cz. Berlin, 1884)
– A Damokosok. Regényes történet. U. ott, 1883. Két kötet, 4 tollrajzzal Jókai Rózától. (Ism. P. Napló 213., Egyetértés 214., Koszorú, Kecskeméti Lapok 35. sz.)
– Beszéde a budget-törvényjavaslat fölött a képviselőház 1880. decz. 4. ülésében. U. ott, 1884.
– Negyven év visszhangja. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 318., Egyetértés 317., Budapesti Hirlap 313., Koszorú, – Budapesti Szemle XXXVII. 1884. Németül: Die Zonen des Geistes cz. Bécs és Teschen, Weiss Juliántól, 1884.)
– Minden poklokon keresztül. Történeti regény. U. ott, 1884. Négy kötet. (Ism. Nemzet 1883. 295., 309., Főv. Lapok 261., 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Boroszló, 1885.)
– Magyarország története a népiskolák számára. U. ott, 1884. Képekkel. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1888.)
– A lőcsei fehér asszony. Regény, Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1885. Öt kötet. (Új kiadás. U. ott. 1886. Ism. P. Napló 1884. 350., Budapesti Hirlap 1885. 30., Budapesti Szemle XLI. Németül: Bpest, 1885. Lengyelül: ford. Jarosevszka – Boleszlava. Varsó, 1887. Olaszol: ford. Pucher Eliza, Milano 1890.)
– Az arany ember. Dráma 5 felv., előjátékkal. U. ott, 1885. (Előszőr adatott a nemzeti színházban 1884. decz. 3., mely – 50-nél több előadást ért és 39,894 frt 57 krral járult a bevételhez.)
– A cigánybáró. Regény. U. ott, 1885. (Magyar Szalon Könyvtára 1., 2., 4., 6. Ism. Nemzet 53., Főv. L. 37., P. Hirlap 10., P. Napló 105., Egyetértés 100. sz. Németül: Berlin, 1886.)
– A kiskirályok. Regény Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1886. 5. k. (J. újabb regényei. Ism. Főv. Lapok 323., P. Napló 73. sz. Németül: Berlin 1886. Lengyelül: f. Jaroszewszkiej Boleszlav. Varsó, 1886.)
– Fekete gyémántok. Dráma 5 felvonásban. Bpest, 1886. (Először a nemzeti színházban 1885. okt. 9.)
– Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. U. ott, 1886. Három kötet. (Ism. Ország-Világ, Nemzet 1887. 357. sz. 2. kiadás. U. ott, 1893.)
– Még egy csokrot. Elbeszélések. U. ott, 1886. (Új czím-kiadás. U. ott, 1889)
– A Maglay család. A ki holta után áll bosszút. Két elbeszélés. U. ott, 1887
– Keresd a szived. Dráma 5. felv. U. ott, 1887
– A három márványfej. Regény. Kritikával elegy. U. ott, 1887. Három kötet. (Ism. Főv. Lapok 1888. 5. sz., Irod. Értesítő 1888. 2., 7. sz., Budapesti Szemle LV. 1889)
– Olympi verseny. Ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére. Bpest, 1887. (2. k. Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893)
– Gr. Benyovszky Móricz életrajza. Saját emlékiratai és útleírásai. Képekkel, térképekkel, autographokkal sat. U. ott, 1887-88. Két kötet. (Ism. Brassó 1889. 145. sz. Budapesti Hirlap 1887. 136. sz., 2. kiadás. Bpest, 1891)
– Jocus és Momus. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1893)
– Lenczi Frater. Regény. U. ott, 1888. (Németül: Ein genialer Narr cz. átdolgozta Wechsler L. Berlin, 1890)
– Utazás egy sírdomb körül. 12 fametszettel és 4 fénynyomattal Vágó Pál rajzai után. U. ott, 1889. (Ism. Vasárnapi Ujság 1888. 53. sz.)
– A lélekidomár. Regény. U. ott, 1889. Öt kötet. (Újabb regényei 78-95. Ism. Irod. Értesítő 1888. Németül: Berlin, 1893)
– A tengerszemű hölgy. Regény. 1890. Három kötet. (1890. okt. 6. a m. tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte. Ismertette – Fővárosi Lapok 1889. 348., Magyar Szemle 43. Budapesti Szemle LXVII. 1891. Németül: fordította Krücken Oszkár. Lipcse, 1890. Szerző jellemrajzával és arczk. Angolul: ford. R. Nisbet Bain. London, 1893)
– Gazdag szegények. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 117. Németül: ford. Oskar von Krücken Wiener Tagblatt 1889; átdolg. Wechsler L. Berlin, 1890)
– Aki a szivét a homlokán hordja. Rege, regény és való. 1886. U. ott, 1890. (Két kiadás. Németül: ford. Rotter Lajos, Das todte Herz c. Bécs, 1889)
– Thespis kordéja, vagy a földön járó csillagok U. ott, 1890. (és Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893)
– Napraforgók. Újabb elbeszélések. U. ott, 1891. Két kötet.
– Nincsen ördög. Regény. U. ott, 1891. 2 kötet. (Ism. P. Loyd 157., Hét 27. sz. Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1891. Angolul: ford. Steinitz F.-né London, 1891, New York 1895. szerző arck.)
– Fekete vér. Regény, Bpest, 1892. Két kötet. (Ism. P. Napló 345. Élet 1892)
Rákóczy fia. Regény. U. ott, 1892. Három kötet. (Ism. Élet.)
– Mesekönyv. U. ott, 1892. Képekkel.
– Házasság éhségből és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
– Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.
– Kétszer kettő négy és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893. (Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1892)
– Sárga rózsa. Pusztai regény. U. ott, 1893. (A magyar tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte, L. Beőthy Zsolt jelentése: – Akadémiai Ért. 1894. Ism. Főv. Lapok 1894. 301. sz. Németül: ford. Hecht-Cserhalmi Irén. Stuttgart, 1895, Boroszló, 1896. Franciául: ford. Horn Emit., Páris, 1895. Boissier Gaston bevezetetésével, a szerző jellemrajzával és Les femmes Sicule, Un – Bal, Le Chant de la Foret beszélyekkel; Horn ezen fordítása 1896. nov. 26. az Académie Française közgyűlésén a Langlois – díjból 800 frankkal jutalmaztatott. Finnül: ford. Niilo E. Vainio. Helsingfors, 1894)
– Fráter György. Történelmi regény. Bpest, 1893. Öt kötet.
– A két Trenk. Történeti regény. U. ott, 1893. Két kötet. (Németül: ford. Wechsler L. Stuttgart, 1892)
– Színművek. U. ott, 1893. (J. munkái n. k. 137–146. I. Szép Mikhál, színmű 4 felv. egy előjátékkal, először 1877. márcz. 9. a nemzeti színházban; A bolondok grófja, énekes bohóság 3 felv., először 1887. decz. 30. a budapesti népszínházban; – Világszép leányok, énekes népszinmű 3 felv.; II. A gazdag szegények, népdráma 3 felv., Zenéje Káldy Gyulától, először 1893. máj. 12., a budai színkörben, Az aradi hősnők, tört. vígj. 3. felv., először 1891. febr. 6. a nemzeti színházban; – Földön járó csillagok, drámai prolog, 1890. okt. 25. a nemzeti színházban. Az I. kötetből: Milton, Hős Pálffy, már előbb külön megjelentek, a III. kötet szintén megjelent 1860-ban. L. 33. sz.)
– Jókai Mór írói működésének ötvenedik évfordulója. 1894. jan. 6. Kiadja a Jókai-jubileum rendező bizottsága. U. ott, 1894. (Előszó, Bpest, 1893. dec. 20. a rendező bizottságtól, Az ünnepélyek sorendje, Jókai félszázados írói jubileumára, Komócsy – Józseftől, A jubileumot rendező nagy bizottság, Jókai Mór irodalmi működése, Negyven év viszhangja, A zsidó fiú, der. 5 felv., Sonkolyi Gergely, novella, Drágakövek, Marcze Zare, A «Decameron»-ból: A halál után, A kénytelen mulatság, A költő szerelme, költ., Bejelentett küldöttségek, Előfizetők.)
– Magneta. Regény. Bpest, 1895. (Németül: ford. Wechsler, Berlin, 1895)
– Trenk Frigyes. Regény. U. ott, 1895
– A Kráó. Regény. U. ott, 1895. 138
– Tégy jót. Regény négy szakaszban. U. ott, 1895
– De kár megvénülni. Regény egy vén öcsém uram élményei után. U. ott, 1896
– Kertészgazdászati jegyzetek. U. ott, 1896
– Budapestnek emlékül. U. ott, 1896. (Budapest versekben.)
– Öreg ember nem vén ember. Képzelt regény négy részben, 1900
– Börtön virága. (regény, 1904)
– Aranyember Legjobb Könyvek 45. szám, Az Érdekes Ujság Kiadása, Budapest, 1919 Két dráma szövege a MEK-ben
Népszerű regényei
– A kőszívű ember fiai
– Az arany ember
– Egy magyar nábob
– Kárpáthy Zoltán
– Szegény gazdagok
– Fekete gyémántok
– És mégis mozog a föld!
Kéziratban maradt művei
– Két gyám, népszínmű öt felvonásban (előadatott 1846. április 18-án a pesti nemzeti színházban, kézirata a Magyar Nemzeti Színház könyvtárában);
– Kincstárnok dráma három felvonásban, 1847 március elején a játékszini választmánytól visszavette; * A hulla férje, dráma három felvonásban (először a Nemzeti Színházban 1851. november 15.);
– Földőn futó, népszínmű három felvonásban, (előadatott a nemzeti színházban 1850. április 14-én Csallóközi álnévvel).
– Jókainak 38 kis könyvecskéje van, melyek egyikébe cikkeiért, regényeiért kapott honoráriumot jegyezte föl 1842-től, mikor az Isten ítélete c. beszélyért öt forintot fizettek neki, a többi közt a Magyar nábob regényeért pedig ezer forintot, és hogy munkái hány példányban nyomattak; többiekben regényeihez írt följegyzései és rajzai vannak; egy kis albumban a Lőcsei fehér asszony c. regényéhez arcképek, régi viseletek, vár- és házrajzok, sat.
Tudományos-fantasztikus vonatkozású alkotásai
– Fekete gyémántok – Berend Iván ismertet egy utópiát.
– A jövő század regénye – A mű középpontjában a repülő gép (aerodromon) áll, amely elhozza a világbékét.
– Egész az északi pólusig – Egy eltévedt hajós viszontagságos utazása az Északi-sarkvidéken: a szárazföldön, a Föld belsejében és a tenger alatt.
– Ahol a pénz nem isten – Egy lakatlan szigetre vetődő család ideális társadalmi rendszert hoz létre.
– Óceánia (regény)
Újságcikkei
Gyermekkori verse a Társalkodóban (1834. 55-ik számban) jelent meg; egy adomája a Regélő 1839. 104. szám; írt azután költeményt, beszélyt, regényt, politikai s vegyes cikkeket a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Pesti Divatlap (1844. Románcz, Az arany és az ember és Hármas kín c. költ., 1845. Az ingovány oáza, és Csodák, mutatványok, Kártya, Marcze Záre, 1846. A nyomorék naplója, A gonosz lélek, Házasságok desperatióból, 1847. A remete hagyománya); Tavasz (Pápa 1845. Istenítélet); Életképek (1845. Nepean sziget, A fukar végperczei, 1846. A csavargó, mutatvány, Sonkolyi Gergely, 1847. A bűntárs, A serfőző, Irodalmi levelek, Az aegyptusi rózsa, Mi hír Budán? Hirlapi kacsák, Hölgysalon, Keselyeő Péter, Adamante, Czakó Zsigmond emléke, Nemzeti szinház sat., 1848. Forradalom vér nélkűl, márc. 15., Nyilt szavak honunk fiatalságához, Nőszabadság, márcz. 23., A napok hangulata ápr. 2., Déli báb, máj. 7., A világhírű Martinovics összeesküvés részletei, Hyppona romjai, Egy római polgárnő, Pillanatnyi fényül némely sötétebb helyekre, Charivari, A forradalom költészete, Congrev rakéták, Fiatalság, Pesti polgárság, Nép, Nemesség és táblabirák, Diplomatikus barometrumok, Az utolsó fejedelem, Hol leszünk két év múlva? vagy három excollega Siberiában, Szomorú napok I-VII. cikk, Szegény király, Nem szeretem a sápadt arczokat, Bizalmi hévmérő, Keserű hangok, A forradalom metempsychosisa, Pán Jelasicz, hősköltemény J. M.); Jelenkor (1847. jan. 1-től 1848. márcz. 16-ig a Budapesti napló cz. rovatot írta); Unio zsebkönyv (1848. Az átkozott ház); Országgyűlési Emlék (1848. Az üstökös útja); Közlöny (1849. vezércikkek: Magyarhon népei, Debreczen, febr. 8, öt cikk, febr. 9., 10., 11., 15., Windischgrätz több proclamatiói, Fel munkára! Nem csalódunk … Bár csak örökké…), Esti Lapok (1849. a czivakodás nem nagy mesterség…, Nagy napok előperczeit éljük…, Magyarország boldog leend…, Mi lesz belőlünk?, Miért küzdünk?, Pro memoria, Martius 15., Orosz interventio, Szerkesztői nyilatkozat, Habsburgház, 1848-ki törvény, Politikai horoscop: Respublika, Békepárt, Kaputosok, Kérdeztem egykor… Aristokraták és demokraták, Odiozus elnevezések. Egyike a legfülhasogatóbb, Flecter si nequeo, Nekünk az új alkotmány… Az április 20-ki ülés, Klapka levele, Pesti levelek, Levelek Debreczenbe, Kedves Táncsics komám, A király felesége, Megint Táncsics, A huszár káplár); Pesti Hirlap (1849. 288., 297. sz. Levelek Debreczenbe, 292., 300. stb. sz. Charivari); Magyar Emléklapok (1850. I. A gyémántos minister, Az ércz leány, A tarczali kápolna, A fránya hadnagy, F-y Béla, Székely asszony, II. Szenttamási György); Magyar Irók Füzetei (1850. A vérontás angyala, Egy hóhér 1849-ből, Bújdosó tanyája, naplótöredék, Csonka vitéz, Az eltünt leányok); Pesti Röpívek (1850. Egy poetaviselt ember levele, Kis endymion aláírással, Az erdők leánya, Sic vos non vobis, 9. sz. decz. 1. Egy halálítélet, Jókai Mór aláírással, a szabadságharcz után Sajó név alatt írt); Reguly-Album (1850. A munkácsi rab); Losonczi Phőnix (I. 1851. A láthatatlan csillag, II. Rozgonyi Cecilia); Romemlékek (1851. Másik haza); Remény (1851. Sajó. A népdalok hőse, Soliman álma, Béldi Pál, Egy lakoma a hunn királynál, Tsong Nu); Nagyenyedi Album (1851. Koronát szerelemért); Magyar Hirlap (1851. 509–514. sz. Egy halálítélet, 1852. 697–709. sz. vándoroljatok ki); Pesti Napló (1851. 456. és köv. sz. Erdély aranykora, regény, 1852. 545., 546. sz. Az utolsó tengeristen, 551. és k. sz. Kelet királynője, 595. és k. sz. Kalóz király, 646. és k. sz. A varchoniták, 680. és k. sz. Fortunatus Imre, 770. és k. sz. A kétszarvú ember, 1853. 851. és k. sz. Carinus, 992. k. sz. Egy magyar nábob, regény, 1854. 112. k. sz. Kárpáti Zoltán, regény, 1855. II. 9. k. sz. és 1856. 160. és k. sz. Szomorú napok, 1831., regény, 398. sz. Válasz a Hölgyfutás szerkesztőjének, 485. k. sz., 1857. 1. és köv. sz. Az elátkozott család, regény, 147. Végszó, 9. sz. Jókai válasza Gyulainak, 1862. 3. és k. sz. Az uj földesúr, regény, 1893. 346. sz. Jókai felség-folyamodása 1852-ből, közli Aigner Lajos, 1896. 228. Az én dolgom a Pesti Naplónál); Értesítő (1852. Shirin); Hölgyfutár (1852. Az örmény és családja, Egy bukott angyal, 1854. A jancsárok végnapjai, regény folytatása, Manlius Sinister, tört. dr. öt felv., Holtak harcza, regék I-VIII., 1855. A bajadere, mutatvány, 1856. 207., 208., 211. sz. polemia, 1858. Sylvester éjszakák, 1861. A pesti nemzeti színház ügyében teendő vizsgálatra kiküldött bizotmány jelentése, A budai népszínház megnyitására, költ., 1862. nemzet szózata, prolog a nemzeti színház 25 éves fennállásának örömünnepére, aug. 2., 1864. Megyeri Emléke, költ. 1886. 327. J. hálanyilatkozata); Műller Gyula Nagy Naptára (1852. Mahizet, lappon ősmonda, 1853. Egy komondor naplója, 1854. Az utolsó csatár); Délibáb (1853. Petki Farkas leányai, Magyar népvilág, apró regék a régi jó időkből: I. A falu bolondja, II. A kedves atyafiak, regény, III. Magyar korcsmárosok, Úti levelek: Nagyvárad, Kolozsvár, Berzencz, Kelementelke, Homoródalmási barlang, Szent-Anna tava; A nagyenyedi fűzfa, A háromszéki leányok, Papagályom emlékiratai, Egy aggszinész naplójából, adomák és irodalmi rococók, A balkáni harcz, regény: I. Halil Patrona, 1854. II. A janicsárok végnapjai, adomák és tarkaképek); Jókai Országos nagy Naptára (1853. Perozes, A szökevény, Egy ünnepnap a Svábhegyen, A nagyidai nóta, Kivonatok egy nevezetes külföldi gazdászati tanácsos jegyzeteiből, Találmányok, A hold és nap, A magnetismus, Bacsó Tamás, A játékos, Különös qualifikatió, 50 adoma, életképek, 1854. Férj és jegyes, vígj. 3 felv., A Hargita, székely népmonda, Anecdoták): Szépirodalmi Lapok (1853. Igen száraz adatok egy humordús felolvasáshoz); Magyarország és Erdély képekben (1853–1854. II. Szent-Anna tava); Vasárnapi Újság (1854. Az utolsó czigányország, Magyar költők sorsa, A hosszú álom, Hinni és nem hinni, Történeti rajzok: A székelyek, Az amazon, Fejedelmi párbaj, Egy pár szó Szontagh Gusztáv úrhoz, Az avar vezér, Könyves Kálmán, A koldus gyermek, 1855. Az év kezdetén, Az akhtiari fogoly, Emlékezzünk régiekről: Tánczvigalom, dalidó sat., Szóváltás a dalidó fölött, Vörösmarty Mihály, Valahány ház annyi szokás, Életképek a mai napokból: A szegedi vésznapok, Gonosz háznak gonosz vége, Egy népnevelő, A karácsonyi dolgozó, 1856. Nemzeti haladásunk, A nőlázadás, Egy nevezetes gazda honunkban, A koldus veréb, Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján, Vörösmarty laka Nyéken, Feltámadunk, Fekete világ, Felszólítás a pecsétczímer magyarázatok végett, A rézpataki lelkész, Melyiket a kilencz közül?, Adjunk számot, Petőfi Sándor, Kakas Márton levelei, 31 cikk, A mohácsi veszedelem, szomorú ballada, 1857. Az első alapkő, Az aradi vérnap, Magyar szinészet a legrégibb időkben, Szigligeti Ede, Népszokások a magyar szinészek országából, Az istenhegyi székelyleány, Kakas Márton levelei, harminc cikk, 1858. Újév napján, Szent László, Lendvay Márton nekrolog, A regényes Tempevölgye, Vatha lázadása, A Peregrinus, More patrio, regényes kóborlások Erdélyben, A tatárfutás után, Kakas Márton levelei, 28 cikk, Farsang bolondjai Husváti piros tojások, 1859. Az utolsó budai basa, Irinyi József, nekr., Az első koronázás Magyarországon, Giskra hadai, Szent László diadala a kunokon, Kakas Márton levelei, 30 cikk, 1860. Még egy csókot, Benzerade szerelme, Egy női szó, A magyar néphumorról, Széchenyi megszünt élni, Kurbán bég, Egy család drámája, Korona és kard, Imre király elfogja lázadó öcscsét Endrét, A főváros gyásza az ország halottjáért, Az első testvérharczok, Árpád honfoglaló csatái, Kakas Márton levelei, 18 cikk, 1861. Teleki László meghalt, Széchenyi feltámadása, Életem legszomorúbb napja, Smaragdok és zafirok, A debreczeni kastély, Egy katholikus papról, A Thököly emlékünnep Ujvidéken, Kakas Márton levelei, hat cikk, Igazi czigánypetitio, 1862. 1862!? A debreczeni kastély II., A villámjárta, Miért láttál, Sylvester éj utolsó percze, Bábal és A nemtő szózata, költ., Nemzeti eledeleink, Kakas Márton levelei, öt cikk, 1863. Miranda, Egy lengyel történet, A kalifa papucsa, A míg a termő rügyből körte lesz, 1864. A hittagadó, A vakmerő, 1874. Az utolsó vers és az utolsó golyó: Zeyk Domokos halála, Prolog a székesfehérvári szinház megnyitására, Nem vagytok halva ti hősök, költ., 1875. A zsolczai hős. A Balaton vőlegényei, elb., 1877. Ne nyulj hozzám, elb., Úti táskámból: A szentbenedeki várkastély, A leányka-kő, 1879. Hogy született, hogy dajkáltuk, 1880. Egy nap Arany Jánosnál, Az írói jog tulajdonának elévülése, apróságok ugyan-e kérdésről és Petőfiről, 185. J. levele dr. Fenyvesy Ferenczhez B.-Füred, júl. 14., 1881. Az utolsó prolog, iratott a pápai nemzeti színház megnyitása ünnepére decz. 7., 1884. Alcsuthról, 1885. Prolog a temesvári színház megnyitására, Királyéknál, Gyermekkori két verse, 1886. A J. tágabb hazája, az ifjabb nemzedék számára írta, Lidérczfény, Előszó a pozsonyi színház megnyitására, A trónörökös otthon, 1887. Mátyás király forrása, Olympi verseny, költ., Magyar családélet. 1888. A világlátott Fiú, Az igaz «Jó szív», költ., tiszamenti élet, 1889. A rosszul osztozott testvérek, Korvin Mátyás király, költ., 1890. A jószívű ember, vígj. egy felv. 1891. Vén emberek nyara, A kis király beszélő babája, J. meséskönyvéből, 1892. Házasság éhségből, A koronázás örömünnepén, 1893. Nazli-Hánem egyiptomi herczegnő, J. levelei anyjához. 1894. A nagy ellenség, J. levele b. Eötvös Lorándhoz 1893. decz. 16., 1896. A két életű, A Svábhegy és a kábelvasút); Divatcsarnok (1854. Dsem herczeg, 1855. Tábornok és az asztraszellem, A veszélyes sakkjáték); M. Nép könyve (1854. A hazajáró lélek 1855. A kötél áztatva jó); Budapesti Visszhang (1856. Kincses Abdul és gyáva Izmál); M. Hölgyek Naptára (1855. A tengerszem tündére, rege, 1856. Thonuzoba, ősmagyar rege); Laczi konyha, szerk. Beőthy László (1855. Thorlatievna); Család könyve (1855. Czigánynő); Nemzeti képes Naptár (1856. Bokáczius kalandjai, 1857. A gyémánt király); Délibáb Naptár (1857-re, A világ vége); Sárosy Gyula, Az én Albumom (1857. A hold, egy sensitiv hölgy naplójából); Nagy Tükör (1857. Politikai körút gyalog, szerzé a politikai csizmadia, Jaska és Jaksa, Diplomatia, Baromtöténetek, Koldusnő asszonyság, Ez a világ sorja, Kutyahistóriák, Kakas Mártontól, Kiliameron, ezer novella, Szaladj, szaladj, jön a billog, költem. sat.) Szinházi Naptár (1857-re A megölt ország); Nővilág (1857. Uj Decameron, száz novella: Az én galambom nem vált porrá, A halálfős álarcz, A tündérpalota, Valdivia, Bolivár, elb., 1858. Mi van a föld alatt? Történetek egy ócska kastélyban); M. Sajtó (1857. 9. sz. A hősök könyvéből: Dobozy és neje, Debreczeni krónikákból: 9. sz. A struczmadár, 128–130. sz. Hogyan lett Dull Mátyás uramból Rácz János? 139., 140., 155–157. Korán elsült pisztoly, 140–144., 162., 166. A magyar irodalom missiója, 148. és köv. sz. Eötvös, Nővérek cz. regényének ism., 193. sz. A nemzeti szinházi pályázatok felől, 199., 214., 218. sz. szini kritikák, 207. sz. Prolog a miskolczi szinház megnyitásakor, 176. sz. Ajánló levél Tóth József czikkéhez, 1858. 2. sz. Egy kis feleselés Gyulaival, 4. és köv. sz. Szombati tárcza, politikai körút a nagyvilágban, 75., 77., 79. sz. könyvism., 1861. J. beszéde a képviselőházban máj. 24., 1862. 81-83-ik sz. Beszéljünk egyszer világosan, 151. Egy kis gyanakodás, 152. Ismét a Vojvodina ügye, 154. A magyar klerus, 155. Szellőztetések, 157. Kényszerített magyarázat, 158. Egy szerény kisérlet, Kecskeméti Aurél úrnak, 162. Az ellentétek fölhasználása, 208., 209., 212., 213. sz. A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint, 267. Egy régi baj, 283. sz. köv. sz. A mai nap története, 10 cikk.); Szépirodalmi Közlöny (1857. Jordaki feje, 1858. Violenta); Nemzeti szinházi nyugdíjintézeti Naptár (1858-ra Mátyás király fája, rege); Remény (1858. A Bizebán); napkelet (1858. Magyarázatul a dalidóhoz); Üstökös (1858. Bürgözdi bácsi csíntevései, Kakas Márton költeményei s levelei, a többi évf. is, Exoticus történetek: Négy óra egy vulcán fenekén, 1859. A magyar divat, költ., eredeti kézirata gyűjteményemben, zenéjét szerzé H. S., melléklet a Nefelejtshez, Első az etiquette, Krónikás adomák és apró cikkek, a többi évf. is; 1860. A három Csák, historiás álom, A szerelem és a kis kutya, A huszti beteglátogatók, Kakas Márton emléklapjaiból, a többi évf. is, Ama bizonyos csizmadia beszélgetései az ő feleségével, a többi évf. is, 1861. Visszaemlékezések 1849-re; Érdemrendek kiosztása Debreczenben, Bölcs tanácsbirák, Egy vers története, A sánta koldús, Országgyűlési napló, Talérosi Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz, a többi évf. is, Ha az ember híressé lesz, 1863. Hol születnek a regények? Száz év mulva, egy új seelandi sportsman naplójából, Csodabogarak, Emina, beszély, Egy kritikus álmai, 1864. Ádám apánk első hűtlensége, Juida, novella, Az ikes igék áldozatja, Egy csók, egy szó, A hivatalviselő hölgyek, vígj. egy felv., Tudtán kívül férj, 1864. Szinházi publikumfogás fürdőn, 1865. Nevezetes férfiak, 40 cikk, Prolog a debreczeni nemzeti szinház megnyitásának ünnepélyéhez, J. toasztja ifj. Emich G. és Tormay Etelka menyegzőjén, J. első és utolsó pöre, 1870. Vértanúk emléke, költ., 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, A csigák regénye, Milyen demokraták vagyunk mi?, fürdői predikáczió, A Jakli, természethistoriai rajz, 1872. Az én szinpadi életem, Az én kortársaim, Jósika Mikl. mint barát, 1873. Bernát Gazsi a mennyországban, 1848. martius 15., Utolsó napjai a fürdőidénynek, 1874. A legelső gőzhajó Magyarországon, A lőporos látogató, De mi lesz a feltámadás után?, A jól nevelt ifjú, A bochbreitensteini uralkodó herczeg, Kit tetszik keresni? Hogy lett Miklós öcsémből szakács, Holt költő szerelme, költemény Liszt Ferencz zenekiséretével, Egy föltétel alatt, Hol van Sas Pál?, Mindent látni sem jó, Egy ember a ki mindent tud, regény, Bölcs bolondságok, 15 cikk, Petőfi mint szinész, 1875. Egész az északi polusig! vagy: mi lett tovább a Tegethoffal?, regény, A debreczeni lunatikus, elb., Ne hagyd magad, elb., Úti táskámból: Az ecsedi lápban, A hambuki notárusné, A bátorság próbája, Petőfi ébresztő, költ., 1877, Muszka rajzok: Nagy urak bosszúja, Szép Febronia mulatságai, A czár a ki bosszút áll, A tüzes vas próba, ballada, A király és bolondja, ballada, Amirani, elb., Hogyan kezdik és hogyan végzik, A három karácsonyfa, 1878. Tisztelt ház, karzat és buffet, Keleti regék: Mahadi, A jedikulai rab, A nyulak historiája, Boszniai huszárkaland, Hogyan ontottam én a véremet Francziaországért, A hazatért, Az angol, Az utolsó kaczaj, 1879. Petőfi és ellenségei, Rab Ráby, történelmi befejezés, Bölcs bolondságok: Feladvány jogászok számára, Jön a claret, Min kezdődik a magyar diplomatia, Rab Ráby, regény, 1880. Martius tizenötödike Bécsben, Az én legkedvesebb censorom, Asszonyt kisér, Istent kisért, regény, Intervjuv, Petőfi jellemzéséhez, Nefélsz Pista, adomázás, Szeged feltámadása, költ., Visszaemlékezések a jó Wenkheim Bélára, Az első Lendvay Márton emlékére, költ.); Szépirodalmi Album (1858. Az áruló gyűrű); Emléklap a Kecskeméten 1859. okt. 27. tartott Kazinczy ünnepélyről (1850. Széchenyi feltámadása); Családi kör (1860. Mit tudnak a nők?); Szépirodalmi Figyelő (1860. A gyújtogató); Kisfaludy-társaság évlapjai. Új folyam (I. 1860. Bábel költ., III. 1867. Jósika Miklós emlékezete, VI. 1870. A szellem meghamisítása, 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, VII. 1872. Az én kortársaim); Emich gusztáv nagy Naptára (1860, Fulkó lovag, 1863. Salamon kibékülése szent Lászlóval, A fehér lap, beszélyke, 1866. A rútak rútja, 1867. Szerelem bolondjai); M. akadémiai Értesítő (1860. A magyar néphumorról, székfoglaló); Thalia (1862. Prolog a budai népszinház megnyitásakor); Részvét könyve (1863. A kardvas és villám); Koszorú (1863. Milyenek a nők?, 1864. Fredegonda, Lucretia); Falusi Gazda (1863. Gyümölcsészet, mint a kertészgazdászati egyesület rendes tagjának székfoglalója, ábr.); A Hon (1863. 1. sz. A «Hon» első olvasóihoz, 1. és k. sz. Politikai divatok, regény, 1. sz. szini kritikák, 2., 3., 9., helyzetünkről, 4. A «Fügetlen»-nek. 13. A Független pártja, 15. Mi mindent tudna tenni a magyar ember, ha sokat járna Bécsbe?, 20-21. Azokhoz, a kik bennünket szeretnek megijeszteni, 26. Január 31-én, 285., 286., 290. és 1864. 9., 21., 26. 44. Hétköznapi fecsegések, 10. Megyeri szobrának leleplezésekor. költ., 35. A jótékony úrnő bazár, 68. Műkedvelői elődás márcz. 21-kén inséggel küzdő honfitársaink javára, 75. és köv. sz. A rabnő, 92. Kazinczy Gábor meghalt, szini kritikák, 105. és k. sz. Az úrnő, 123., 126. Válaszok Vadnai Károlynak, 273. A szerb beszeda, 148. és k. sz., 1865. 1. és k. sz. Mire megvénülünk, regény, 71., 72., 99., szini kritikák, 186. A magyar journalistika a napi kérdésekben, 185., 190., 195., 201., 209., 214., 227., 229., 233., 240., 283. vezércikkek, 180. Restauratio-e vagy retablirozás? 193. Levelek Tisza Kálmánhoz, 197. Mi a legfőbb nehézség, 198. Egy kényes kérdésre kénytelen válasz, 200. A cancellar a provisoriumról, 202. Az erdélyi emlékirat, 203. Kaiserfeld beszéde, 207. Nyilt levél Kemény Zsigmondhoz, 208. Jegyzet Mocsáry Lajos czikkéhez, 209. Kemény Zs. a megyékről, 210. Az erdélyi országgyűlés, 213. Tanulságok Kemény Zs. észrevételeivel, 216. Két hang «intra muros», 216. Horváth Imre levelére utómegjegyzés, 219. A szeptember 20. manifestum, 220. A «verwirkt» és «sistirt», 225. A sajtó, a tanácsterem és a könyvpiacz, 228. A pestmegyei barátságos értekezlet, 234. A közhangulat körülményei, 238., 239., 240., 246. Milyen phasiai lesznek a jövő országgyűlésnek?, J. nyilatkozványa a siklós-kerületi választó közönséghez, 254. E hét eseményei, 269. Választási izgalmak, 276–283. Kényes kérdések, 287–290. Az uralkodói trónbeszéd, 295. A szünnapok alatt, 299. Az elmult évről, 1866. 1., 2. Visszatekintés 1865-re, 4. Egy napirenden levő kérdés felöli javaslat, 6., 10-13., 16. A kérdések kérdése, 9., 14. Az országgyűlés nevezetesebb momentumai, 32-36. A válaszfelirati javaslat. 26. Egy kis historiai helyreigazítás, 64., 65., A második válaszfelirat, 86., 88., 90., 93., 94., 96., 99., Nem leszünk Epimetheusok, 105. jelen válság és a magyarországi kérdés, 107., Mit szóljon a magyar nemzet?, 110. Mire kellene hát az a Reichsrath most?, 116. Mit hozhat egy háború előtti congressus?, 121. Sikertelen munkák, 131. Inségi aggodalmak és megnyugtatási kisérletek, 157., 162., 163., Hová juttatta az államot az egységes német politika, 169., 171., 175–177., 180., 232., 247., 259., vezércikkek, 252–256., 260., 266., 272. A sajtó és a censura Magyarországon, 261., 262., Somsich Pálnak, 284. Egy szónok, a ki «el nem áll!» 1867. 11., 53., 60., 160., 161., 206., 212–214., 223., 224., 243., 244., 265., 271., 277., 280., 281., 287., 288., 293., 295., 296., 298–300. vezércikkek, 12. A hadkiegészítés pátens ügyében indítványozott felirata a képvsielőháznak, 30. Emlékbeszéd báró Jósika Miklos felett, 39. Hideg vérrel de jónszándékkal, 41. A február 17. leirat, 43. A Concordia elnökéhez Pozner Károly Lajoshoz tartott beszéde, midőn az egylet dísztagjául választák, 47. Még egyszer de profundis, 48. Néhány szó a szélső baloldal indítványáról, 49. A magyar «úr» Amerikában, 51. És még egyszer de profundis, 52. Tisztelt külmunkatársainkhoz, 58. A szabad sajtó, 62. Fiume???, 62. Martius tizenötödike, 83. Indítvány az akadémiai pályázatok ügyében, 89. A cseh országgyűlés, 94. Ezerév, legenda, költ., 104–106., 108., 110. A politika a malom alatt, 113. Egy ember a ki nem akar koronázni, 122. Petőfi???, 126. Kossuth Deákhoz, 134. A koronázás után, 154. A honvédek központi gyűlése Pesten júl. 7., 159. Néhány szó a Pesti Naplónak, 185. Balaton-Füred, aug. 9., 200–202., 204., 205., Kivel szövetkezzünk, 205. Az ungvári képviselőválasztás, 203. Magyarországnak, A Pesti Naplónak, 209. Türr megérkezett Pesten, 209. Rövid üdvözlés, Egy igen szerény kérdés a Pesti Hirnökhöz, 222. A multakra vetett fátyol, 224., 231. J. válaszai Görgeinek, 261. A pécsi választás, 262. Ifjú honfitársainkhoz, 266–268. Türr altábornagy levelére, 279. Négy szem közt Böszörményi Lászlónak, 1868. 1. és köv. sz. A szerelem bolondjai, regény, 1-3., 5., 6., 9., 21., 26-29., 35., 36., 42., 45-47., 53., 55., 60., 70., 71., 101., 103., 106., 115., 118., 127., 133., 136., 194., 202., 237., 258., 272., 283., 287. vezércikkek, 16. Az ellenzék kormányképessége, 17. A segítő a szükségben, 20. Lássuk, mi lesz belőle?, 32. Azok a szegény honvédek, 34. A magyar királyné Budán, 35. Nyilt levél a belügyminiszterhez, 36. Válasz Vay Lászlónak, 46. Válasz a Pesti Naplói M. czikkre, 55. Még egyszer Szegfiügy, 68. Nyilt levél Tisza Kálmánhoz, 82. Perczel körútja, 84. Szabó Jánoshoz, 95. J. beszéde Siklóson választóihoz, 98. Ludvigh János barátomnak, 99. A király igazat ad az ellenzéknek, 127., 131. A Nép Zászlója szerkesztőjének 138. Napoleon herczeg Budapesten, 211–216., 218., 221., 226., 228., Megyünk-e vagy állunk?, 231–233., 236., 241. Merre menjünk, 247. Non quid iuris, nec quid consilii: sed quid personae?, 257. Schmerling és mink, 261. A baloldali delegatusok lemondása, 266. A czímkérdés megoldása, 276. A nemzetiségi viták a képviselőházban 284. A honvédség ujjászületése, 186. Az országgyűlés befejezése, 287. Előf. felhivás, 293. J. választóihoz a baloldali működéséről 1865. decz. 10-től 1868. decz. 10-ig, 295. A hevesmegyei határozat, 296. Benn és künn, 1869. 1. és k. sz. A kőszívű ember fiai, regény, 8. J. beszéde a pestvárosi ellenzéki értekezlet alakító gyűlésén 15. J. beszéde Terézvárosi választóihoz, 20., 32., 36., 37., 40., 71., 74., 77., 92., 102., 103., 128., 139., 148., 187., 222., 240., 250., sz. vezércikkek, 27. J. beszéde a pestvárosi választók febr. 2. összejövetelére, 37. A mohácsi balpárti választókerület központi bizottm. kérdéseire felelet, 45. A Hon t. munkatársaihoz, 49. J. beszéde választóihoz febr. 28. gyermekkori életéből rajzokkal, 50. Nyilatkozat, 56. Siklós választókerület elvtársaimhoz, 70. J. beszéde a választás után, 72. Az új földfelosztás, 85. Egy tisztességes eszköz, 84. A királyi trónbeszéd, 100. J. pohárköszöntése a máj. 4. banketten, 113. Öt válaszfelirati javaslat, 116. A biráló bizottságok igazságszolgáltatása, 154. A júl. 3. országos ülés, 207. Magyarország önálló pénzügye, 239. Egy pár szó az ellenzékről, 244., 248., Nyilatkozat és helyreigazítás, 248. A dalmatiai lázadás, 256. Felvilágosítás, 277. Észrevétel Szilágyi Virgil levelére, 298. és k. számok, 1870. 2. és k. sz. Fekete gyémántok, regény 1-5., 9. Magyarország belpolitikája az elmúlt évben, 29. Néhány szó a betűszedői strickről, 35. Az országházból, 57. szám Nyilatkozat, 57., 59., 72., 129., 131., 175., 196., 199–201., 210–218., 220–223., 229., 233., 235., 236., 238., 241., 243., 246., 248., 249., 257–259., 262–264., 266., 267., 274–280., 283., 288., 290., 309. vezércikkek, 123. Észrevételek Horn Ede nyilatkozványára, 129. A II-ik és VI-ik osztály, 130. sz. Batthyány temetés-napján, Honvédek és honvédmenház, 138. Két barátomhoz, 192., 194. Politikai tanulságok, 206. Majd meglássuk, 208. A nemzeti gyűlölet csinálók ellen, 212. Ki bukott meg, 213. Palikao és Kuhn, 218. Egy nevezetes nyilatkozata Bismarcknak, 219. A háború mint absurdum, 227., 228. Nostradamus jóslatai, 242. Où est Lambert?, 247. Belügyek!!!, 250. Szives kérelem, 254. A sajtkukacz monologja, 265. Archimedesi pontok, 284. Xantus gyűjteménye a múzeumban, 295. Petőfi ismeretlen költeményéhez: Levél Várady Antalhoz J. megjegyzése, 299. és k. sz., 1871. 1. és k. sz. Eppur si muove! És mégis mozog a föld, regény, 1., 2., 48., 53., 84., 123., 183., 238., 251. vezércikkek, 10-12. Egy léghajós, kit Amerikába vert át a szél, 15. A szavazás után, 23. Észrevételek Csáky Gyula gróf vezérczikkére, 25. A béke hirnökei, 35. A reactio?, 53. J. Levele a baloldali kör elnökéhez, 55. Pletykázzunk egy kicsit, 93. Nyáry Pál meghalt, 95. Nyáry Pál emléke, 99. J. észrevétele Horn czikkére, 102. Még egyszer a delegatiók kérdése, 160. Nyilt levél a Hon szerkesztőség tagjaihoz, 184. Az ellenzéki pártok egyesülése, 198–209. Öt év alatt, 247. Quid nunc?, 258. Kormányválságok, 259. Andrássy, mint külügyminiszter, 260. A nyitrai események alkalmából, 263. «Vasúti politikánk» czikk kiigazítása, 267. Andrássy első külügyminiszteri lépései, 275. Felelősség és adott szó, 281. A ngy vasúti szerződés, 282. A budget-vitához, 285. Budapest, jövője, 292. és k. sz., 1872. 2. és k. sz. Az arany ember, regény, 7., 8. A középpárt, 12. Az én színpadi életem, 56-58., 60., 62-64., 89., 136., 282., 286. vezércikkek, 59. Fáklyásmenet alkalmával mondott beszéde, 61. A többség, 82. J. képviselő jelentése Pest-Terézváros választó-polgáraihoz ápr. 8., 106. J. programmbeszéde választóihoz máj. 5., 116., 118–120. A balpárt agendája, 133. J. választói körben jún. 10. mondott beszéde, 142. A választás után, 144. Nyilt levél Törs Kálmánhoz, 209. Mit Rebellen unterhandeln wir nicht, 262. Az osztrák nemzeti bank pinczéi, 269. A bécsi arzenalban, 278. A válság, 254. és k. sz., 1873. 1. és k. sz. A jövő század regénye, 1. Petőfi, 4. Bernát Gáspár, 8. III. Napoleon és Magyarország 11. Liszt hangversenye, 30. Deák Ferencz czáfolata s utószó, 62. 1848. mártius 15., 72-75. Nemzeti színházról, 77. A leszámítoló bankról, 94., 109., 227. vezércikkek, 166. Lehet-e pártfuzio, 228. Selbst ist der Mann, 229. A trónra lépés huszonötéves ünnepélye, 274. «Az államoknak élni kell», 275. Quid nunc?, 276. A királyi estélyen, 285. A mi válságunk, 1874. 1. Az ítélet utolsó napja, utóhang a Jövő század regényéhez, 33., 64., 102., 119., 202., 222. vezércikkek, 37. Ha egy koaliczionális miniszterium fog alakulni, 45., 48., 51., 56-60. Úti képek: A befagyott Balaton, Az ölelkező várromok, Azok a sok keresztek, A bécsi börzén, A Reichsrathban, A bécsi hirlapokról, Bismarcknál, Prága, Berlin, Német irodalmi viszonyok, A német írók otthon, A berlini magyarok, 61. Még egy coalitio, 62. J. válasza Simonyi Ernőnek, 68. A Bittó-Ghyczy-Bartal miniszterium, 170., 176., 182., 187., 192., 198–200., 204., 209., 215., 221., 227., 239. Bölcs bolondságok: A sérthetetlen lovag, Kiki a maga helyén, Ki hogy tudja, A főherczeg és a fuvaros, A gutái petitio, A félkrajczáros pör, A «tens asszony», A színház macskájával egy rangban, Egy sajtóhiba, Még egyszer arról a bizonyos orról, Az a bizonyos dolog, A Bacchus szobor, Az arany mondás, Taps, fütty és hagymakoszorú, A veszélyes titok, Petőfi mint színész, 199. szám Az osztrák-porosz tűzérpróbához, 200. Még egyszer az adófölemelés kérdéséhez, 211. Kossuth levele után, 214. Sobri Jóska elfogatása, 220. Egy magyar festő mint utazó, 228. Nem vagytok halva ti hősök! Az aradi vértanúk 25 éves emléke, költ., 30. és k. sz., 1875. 1. és k. sz. Enyim, tied, övé, régény, 20. A balközép hétfői értekezlete, 31. vezércikk, 50. A «nullák», 59. Az 1848-49. honvédek ügye, 61. Márczius tizenötödikén, 73. és köv. sz. Az élet komédiásai, regény, 110. Nyilt levél Bakay Sándornak, 119. Szabadelvűség, szabadság, 124–126. Észrevételek Bakay Sándornak, 126. J. beszéde a szentesi és hód-mezővásárhelyi választókhoz, 139. J. programmbeszéde a Józsefvárosban, 145. Jégvihar a Svábhegyen, 158. Balaton-Füred, júl. 10., 206. Deák Ferencznél, 214 A mi saját magunkon mulik, 222. A magyar delegatióból, Az Uchatius ágyúk között, 228. A szavazógép a delegatióban, 230. Lőproba az aczélbronz-ágyúkkal a Steinfelden, 251. Horn Ede, 1876. 1. és k. sz. Az élt komédiásai, 26. Deák Ferencz temetése előtt, 37. Tánczestély József főherczegnél, 49. Tóth Ede, 110–115., 241., 255., 257., 258., 293. vezércikkek, 129. Nyilt levél a választókhoz, 189. Andrássy külügyi politikája, 181. A magyar politika mint európai politika, 256. Az ifjuság tüntetéséről, 308. Ülések végeztével, 311. Petőfi összes költ. ism., 237. és k. sz. 1877. 2. és k. sz. Egy az Isten regény, 12., 14., 22., 29., 30., 53., 57., 130., 163., 198., 200., 227., 229. vezércikkek, 19. lakoma a tisztelt ház elnökénél, 67. Az ál-báró, 125. Phantasmagoria, 255. Apotheosis, a várszínházban a török sebesültek javára, 313. Néhány jóakaratú szó, 330. A plevnai hősök, költ., 337., 339., 340., 343. Ördögsáncz, 54. és k. sz. Görög tűz, elbeszélések, 1878. 1. és k. sz. Egy hirhedett kalandor a XVII-ik századból, regényes korrajz, 21. Mondjuk ki az igazat, 237–239. vezércikkek, 165. J. beszámoló beszéde Józsefvárosi választóihoz, 191. Józsefvárosi választóimhoz, 237. és k. sz. 1879. 1. és k. sz. Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, tört. regény, 63. A szegedi vész, 71. A szegedi életmentők,78. A költő, költ., 96. J. toastja, Csendes évek, 108. A magyar nyelv a népiskolákban, 121. Chetaeu Palugyay, 146., 153. Szeged, 179. A corruptió-ügy a hirlapokban, 193. A Petőfi-megjelenések rejtélyének megoldása, 198. A magyar nyelv a király házánál, 186., 187. Petőfi és ellenségei, 211. Petőfi arczképének kérdése, 225.
Forrás: Wikipedia
Folytatjuk a következő részben.
