Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején
– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
* Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
– Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
– Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
– Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
– Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);
Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Élete
Édesapja francia származású Temes megyei főorvos volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül. Degré teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.
1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett. Már 1848 nyarán beállt honvédnek a Földváry Károly vezette önkéntes zászlóaljba. 1848. szeptemberétől huszárkapitány volt Móga János alatt, majd a Károlyi huszárezredben. 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. A turai csata heves harcaiban több sebet is kapott. Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália lett. 1867-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választotta, 1870. október 22-én Pest megye Vác kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott.
Fia, Degré Miklós szintén jogász volt.
Munkái
Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844. (Először a Nemzeti Színházban 1844. február 12.)
Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845. (Először a Nemzeti Színházban 1845. április 14.)
Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846. (Először a Nemzeti Színházban, 1846. február 16.)
Kedélyrajzok. Pest, 1847. (Novellák.)
Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853. Két kötet.
Degré Alajos Novellái. Pest, 1854.
Kalandornő. Regény. Pest, 1854. Két kötet.
Salvator Rosa. Történeti regény.Pest, 1855. Három kötet.
A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856. Két kötet.
Novellák. Pest, 1857.
Az ördög emlékiratai. Pest, 1860. Két kötet.
A száműzött leánya. Regény. Pest, 1865.
A kék vér. Regény. Pest, 1870.
A nap hőse. Regény. Pest, 1870. Két kötet.
Itthon. Regény. Budapest, 1877. Két kötet.
Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. Budapest, 1878.
Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882. Két kötet.
Visszaemlékezéseim. Budapest, 1883–1884. Két kötet.
Így van jól! Víg regény. Budapest, 1887.
Többi színdarabja előadási sorrend szerint a Nemzeti Színházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. június 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. november 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. október 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkívüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. augusztus 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. április 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. március 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. január 29.)
Forrás: Wikipedia
