forrás: MTI

Meghaladja a 70-et a pakisztáni Lahor városában, egy szabadidő-parkban elkövetett pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma a legújabb, hétfőn közölt hivatalos adatok szerint. Az elkövetők közlése szerint kifejezetten a húsvétot ünneplő keresztények ellen irányult a támadás.

A mentőszolgálatok és a rendőrség hétfői közlése szerint 72 ember életét oltott ki a helyi idő szerint vasárnap este elkövetett robbantás. Az áldozatok között 29 gyerek volt.

A korábbi beszámolók 65, majd legkevesebb 70 halálos áldozatról szóltak. A terrortámadás sebesültjeinek száma egy helyi illetékes közlése szerint mintegy 230. Korábban a mentőszolgálatok egyik képviselője 300-nál is többre tette a sebesültek számát.

Már több mint hetven halottja van a pakisztáni merényletnek
Mentőalakulatok tagjai egy holttestet visznek el a pakisztáni Lahor város Gülsán-e-Ikbál nyilvános parkjából, ahol öngyilkos merénylő robbantott 2016. március 27-én. A főbejárathoz közeli parkolóban bekövetkezett robbanásban legalább 56-an életüket vesztették és több mint 200-an megsebesültek. (MTI/AP/K.M. Chuadary)

A robbanás a Gülsán-e-Ikbál park főbejáratához közeli parkolóban történt. Az év egyik első meleg estéjén sokan keresték fel a parkot, és sokan voltak közöttük pakisztáni keresztények, akik a húsvéti fesztiválra érkeztek a szabadidős létesítményhez tartozó vidámparkba. A legtöbb áldozat nő vagy gyerek, miután a merénylő egy játszótér közelében hozta működésbe a robbanószerkezetet.

A merénylet elkövetőjeként a pakisztáni tálib szélsőséges mozgalom egyik szárnyához, a Tehrik-e Talibánhoz köthető, Dzsamat ul-Ahrar nevű iszlamista csoport jelentkezett. A Dzsamat ul-Ahrar egyik szóvivője egy hírügynökségnek azt mondta: „azért követtük el a merényletet, mert a keresztények a mi célpontjaink”. A támadás áldozatainak többsége ugyanakkor – amint arra Hajder Asraf rendőrségi szóvivő rámutatott – muszlim vallású volt. „Mindenki ebbe a parkba jár” – mondta a rendőrség tisztségviselője.

A terrorszervezet egy másik képviselője szerint merényletük „a keresztények és a kormány” ellen egyaránt irányult, a pakisztáni hadsereg ugyanis a kormány utasítására az utóbbi több mint egy évben fokozta a tálibok elleni hadműveleteit.

A Dzsamat ul-Ahrar bejelentette azt is, hogy további támadásokra készülnek, köztük iskolák és egyetemek ellen is.

A hivatalos tájékoztatás szerint öngyilkos merénylet történt. A terrorista mintegy 20 kilogramm robbanószert vitt magával a testére erősített robbanóövben, illetve egy hátizsákban. A robbanóanyag mellé csavarokat is tettek, hogy ezzel növeljék a detonáció pusztító hatását.

Néhány órával a támadás után azonosították a feltételezett elkövetőt, egy 28 éves férfit Pandzsáb tartomány déli részéből. A médiában megjelent információk szerint a férfi egy vallási iskolában volt tanár.

A merényletet elítélte Navaz Sharif pakisztáni kormányfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Utóbbi felhívta a pakisztáni kormányt arra, hogy biztosítson védelmet a vallási kisebbségek tagjainak is. A hétmillió lakosú nagyvárosban háromnapos gyászt hirdettek, hétfőn nem nyitottak ki az iskolák, a város utcái szinte kiürültek.

A tálibok több évvel ezelőtt kiterjedt területeket tartottak ellenőrzésük alatt Pakisztán északnyugati részében, de a 2009-ben indult katonai műveletek kisebb, elszigetelt területekre szorították vissza őket. Öt évvel később, 2014 decemberében tálib fegyveresek megrohamoztak egy állami katonai iskolát Pesavarban, s meggyilkoltak 134 embert, többségében diákokat. Ez volt az ország történetének legsúlyosabb terrortámadása. A kormány ezután több száz feltételezett szélsőségest ölt meg vagy vett őrizetbe terrorellenes műveletek keretében. Az eredményes katonai fellépés ellenére a tálibok kisebb csoportjai továbbra időről időre támadásokat indítanak a biztonsági erők és polgári célpontok ellen.

A 200 millió lakosú Pakisztánban a keresztények aránya a lélekszám 1,6 százalékát teszi ki. A vallási kisebbség tagjai korábban is voltak már terrortámadás célpontjai Lahorban: tavaly 17-en haltak meg két, keresztény templomok ellen intézett merényletben. Az esetet követően zavargásokra került sor, mert a keresztények úgy érezték, hogy az állam nem részesíti őket megfelelő védelemben.