Biztatónak tűnik a rákkezelés jövője. A hétvégén az Egyesült Királyság kutatói nagy reményekre jogosító eredményeket jelentettek be egy mRNS-vakcina hatékonyságáról az előrehaladott rákos betegek gyógyításában. A Moderna által fejlesztett vakcina az immunrendszert támogatja a rákos sejtek felismerésében és elpusztításában.
Szombaton a londoni King’s College kutatói bemutatták adataikat az Európai Orvosi Onkológiai Társaság éves konferenciáján. Az I/II. fázisú kísérletben a vakcinát – mRNS-4359 kódnéven – embereken tesztelik. Úgy működik, hogy érzékennyé teszi az immunrendszert két specifikus fehérjére, amelyek gyakran előfordulnak bizonyos daganatok sejtjein, valamint más, az immunrendszert elnyomó sejtekre, a PD-L1-re és az IDO1-re. Így a beteg saját, megerősített immunitása fordul szembe a rákos daganattal.
Míg a védőoltások általában megelőző jellegűek, azelőtt segítik a szervezetet a fenyegetések felismerésében, mielőtt megérkeznének; a rák elleni védőoltások, köztük az mRNS-4359 is, terápiás hatásúak, és az emberek meglévő rákos megbetegedésének kezelésére vagy a kiújulás megelőzésére valók. Sok rákvakcinát úgymond személyre szabnak, de a Moderna arra számít, az mRNS-4359 „általános” oltás lesz, amely számos előrehaladott daganat ellen alkalmazható.
Hogyan működik?
Az mRNS immunterápia tüdőrákos, melanomás és egyéb daganatos betegek gyógyulását támogatja. Tizenkilenc előrehaladott stádiumú daganatos beteg kapott már kilencadagnyi immunterápiás kezelést. A tudósok azt találták, hogy a terápia immunválaszt váltott ki a rák ellen, jól tolerálható volt. Mellékhatásaként csupán fáradtságot, valamint az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalmat és lázt tapasztaltak.
Az mRNS-terápia egy a sok rák elleni védőoltás közül, amelyek világszerte klinikai vizsgálati fázisba került.
A kutatók előadásukban 16 olyan betegről számoltak be, akiknél mérni tudták a szervezet oltásra adott válaszát.
A betegek közül nyolcnál (50 százalék) nem mutatkozott daganatnövekedés és nem alakult ki új daganat. A tesztek azt is megállapították, hogy a vakcina észrevehető növekedést eredményezett az olyan immunsejtek számában, amelyek képesek felismerni a PD-L1-et és az IDO1-et.
„Bátorítónak tartjuk az mRNS-4359 I. fázisú eredményeit, mert azt mutatják, hogy képes erős antigén-specifikus T-sejt válaszokat kiváltani” – fogalmaz Kyle Holen, a Moderna vezető alelnöke a King’s College London közleményében.
Arra figyelmeztet, hogy ezek természetesen előzetes eredmények és sokkal több adatra van szükség. A kísérlethez egyre több előrehaladott rákos betegségben szenvedő beteget toboroznak az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Ausztráliában.
A Modernán kívül még a világ számos nagy gyógyszergyártója dolgozik a nehezen kezelhető rákos megbetegedések leküzdésére fejlesztett oltásokon. Ezek a szerek a szervezet immunrendszerét mozgósítják a daganatok elleni küzdelemben. Csodálatos lehetőséget jelenthetnek azoknak a rákos betegeknek, akiket nehéz eredményesen kezelni hagyományos gyógyszerekkel, kemoterápiával vagy sugárterápiával. Tudósok szerint szerencsés esetben a rák elleni védőoltások első hulláma néhány éven belül eljut a nyilvánossághoz.
