Rossz hír, hogy megérkeztek a megátalkodott vérszívók.
A klímaváltozásnak pedig nagyon sok kellemetlen hatása van, köztük szerepel az is, hogy olyan fajok jelennek meg nálunk, amik igazából a trópusi, és a szubtrópusi területeken őshonosak, ilyen például az ázsiai tigrisszúnyog, ami rendkívül veszélyes!
Már március első hetében is találkoztunk olyan posztokkal, ami a szúnyogok megjelenését bizonyította. Egy hölgy pár percre hagyta nyitva az ablakokat és az ajtót szellőztetés miatt, és sajnos azonnal ellepték otthonát az ázsiai tigrisszúnyogok. Ezzel a fajjal nemcsak az a baj, hogy nagy az étvágya, és kellemetlen a csípése, hanem az is, hogy számos vírusos kórokozót hordoz.
Ők felelnek például a sárgalázért, az agyvelőgyulladásért, de hordozzák a Nyugat-nílusi vírust, a Chikungunya-lázat, a Zika-vírust, illetve számos fonalférget. Az évek során a világ több pontján robbantottak ki járványokat, elerjedésük pedig szorosan összefügg az éghajlatváltozással, hiába tagadják olyan sokan a globális felmelegedést. Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről az ázsiai tigrisszúnyogokkal!
Az ázsiai tigrisszúnyog bemutatása
Az ázsiai tigrisszúnyog vagy napszúnyog, latin nevén Aedes albopictus(Stegomyia albopicta) a rovarok osztályába, a kétszárnyúak rendjébe, a szúnyogfélék családjába tartozó faj. Jellemzői a fekete-fehér csíkos lábak, és a fekete-fehér csíkos test. Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos, de az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi áruszállításokkal és utazásokkal elterjedt szerte a világon. A rovart a tigrishez hasonló csíkos megjelenése miatt hívják tigrisszúnyognak.
A tigrisszúnyog számos vírusos kórokozó, beleértve a Nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz, a Chikungunya-láz, a Zika-vírus, valamint számos fonalféreg (például a Dirofilaria immitis) hordozója. 1894-ben, a brit-ausztrál entomológus, Frederick A. Askew Skuse volt az első, aki tudományosan leírta az ázsiai tigrisszúnyogot, amit Culex albopictusnaknevezett el (latinul: Culex „szúnyog” és albopictus „fehér mintás”).
Az ázsiai tigrisszúnyog jellemzői
Körülbelül 2 és 10 mm hosszúságú és feltűnő fehér és fekete mintázatú. A kifejlett szúnyogok mérete változó. A kifejlett szúnyog méretének változása függ a lárva népesség sűrűségétől és a tenyészvíz tápanyag-ellátottságától. Mivel ezek a körülmények ritkán optimálisak, a kifejlett szúnyogok átlagos testnagysága lényegesen kisebb, mint 10 mm. Így például a has átlagos hossza a számítások szerint 2,63 mm, a szárnyak 2,7 mm, és az ormány 1,88 mm-es.
A hímek nagyjából 20%-kal kisebbek, mint a női egyedek, de morfológiailag nagyon hasonlóak. Ezen felül, a hímek lábvégei a hátsó lábakon sokkal ezüstösebbek. Egyéb jellemzőikben nem különbözik a két nem. Lábaik feketén és fehéren gyűrűzöttek, egy jellegzetes fehér vonal fut a szemnél kezdődően a fej közepétől le a háti oldalán a mellkasig. Ez alapján a legegyszerűbb és legbiztosabb azonosítani az ázsiai tigrisszúnyogot.
Mint más szúnyogcsaládoknál, a nősténynek hosszúkás ormánya van, mellyel vért szív fel a lárvák táplálásához. Ezzel szemben a hím elsősorban nektárral táplálkozik. A nőstény petéit víz közelében (körülbelül 200 méteres körzetében) helyezi el, a lárvák neveléséhez akár kis mennyiségű pangó vízfelület, egy pocsolya is elegendő. Az ázsiai tigrisszúnyog hasonlít a közönséges háziszúnyoghoz (Culex pipiens), tekintve, hogy ez is szoros szocializációban él az emberekkel, azok közelében, de a háziszúnyog főleg a nagyobb vízfelületek közelében él, és a hideget is jobban tűri az ázsiai tigrisszúnyognál.
Az ázsiai tigrisszúnyog szerepe a betegségek terjesztésében
Az Aedes albopictus képes továbbítani a kórokozókat és vírusokat, ilyenek például a nyugat-nílusi vírus, sárgaláz vírus, St. Louis encephalitis, dengue-láz és Chikungunya-láz. Az ázsiai tigrisszúnyog volt felelős a francia szigeten, La Réunionban 2005-2006 szeptemberében kirobbant Chikungunya-járványért, ahol a becslések szerint 266 000 ember fertőződött meg a vírussal, és 248 haláleset következett be a szigeten, valamint az európai kontinensen kitört Chikungunya-lázért, mely 2007 nyarán az olasz Ravenna tartományban is, ahol több mint 200 embert fertőzött meg. A szúnyog hordozója a Zika-vírusnak, amely Mikrokefáliát, kisfejűséget okoz az újszülöttekben.
Az ázsiai tigrisszúnyog előfordulása, terjedése
A szúnyog terjedésére az első bizonyíték az európai 1979-es albániai előfordulás után 1983-ban Észak-Amerikában(Memphis) volt, majd nem sokkal azután 1985-ben Texasban is azonosították. 1986-ban pedig már Brazíliában, 1988-ban Mexikóban is, majd a Dominikai Köztársaság és 1995-ben Bolívia, Kuba, Honduras és Guatemala, 1996-ban El Salvador, 1997-ben a Kajmán-szigetek, 1998-ban Argentína, 1999-ben Paraguay, 2001-ben Kolumbia, Panama 2002-ben és 2003-ban Uruguay és Nicaragua következett.
Dél-Afrikában már 1990-ben találtak, 1991-ben Nigériában is, 1999-2000 körül pedig elterjedt Kamerunban, majd 2001-ben a Bioko-szigeteken, Egyenlítői-Guineában és 2006-tól Gabonban is. A Közel-Keleten 2003-ban akadtak rá először; 2005-ben már Libanonban és Szíriában is megjelent, Izraelben pedig ugyancsak 2003-ban tették közzé az első felfedezését.
Az ázsiai tigrisszúnyog megjelenése Európában
A University of Liverpool Cyril Caminade által vezetett kutatócsoport kiszámította, hogy a Délkelet-Ázsiában őshonos tigrisszúnyog az éghajlatváltozás miatt 2030-2050 között a legtöbb európai államban is meg fogja találni a szükséges életkörülményeket. Az első európai ország, ahol megtalálták, Albánia volt 1979-ben, ahova állandó áruszállítás folyt Kínából.
Ők 1990-1991 körül valószínűleg használt gumiabroncsokkal hozták be, ahol a rovarok még Ázsiában belepetéztek a tengerjárókon szállított gumiabroncsok belsejében összegyűlő esővízbe, de bekerült Európába a mostanában népszerűvé vált növénnyel, a szerencsebambusszal (Dracaena sanderianais) is, azok iszapjában. Megjelent Olaszországban és mára szinte az egész olasz szárazföldön, de Szicílián és Szardínián is. 1999-től pedig Franciaország kontinentális területén, különösen a dél-franciaországi területeken.
2002-ben Korzikán egy faluban is találtak, 2000-ben már Belgiumban is, 2001-ben Montenegróban, 2003-ban már dél Svájcban a Ticino kantonban és Görögországban, 2004-ben Spanyolországban, 2005-ben Horvátországban, Hollandiában és Szlovéniában, valamint 2006-ban Bosznia Hercegovinában. 2007 szeptemberében, pedig már Németországban, Baden-Württemberg tartományban is, 2011 júliusában pedig az A5-ös autópálya egyik töltőállomásán is fellelték az ázsiai tigrisszúnyog egy példányát.
hivatkozás: wikipedia
