Napjaink nyári kalandozásainak, nyaralásainknak az egyik színhelye egyszer majdnem eltűnt a térképről.

Szinte megdöbbentő lehet sokaknak, hogy volt a magyar történelemnek olyan időszaka, amikor a Balaton nem jelentette még azt a kincset mint manapság, nem volt felkapott üdülőhely, turistaparadicsom, és a tó körül sem épült ki úgy az infrastruktúra, mint azt manapság látjuk. A környék teljesen máshogy festett, és inkább az volt a terv, hogy a nagy része tűnjön is el. A projekt meg is kezdődött, végül azonban az ellenállás miatt nem valósult meg belőle semmi, a mi és elődeink nagy szerencséjére.

A tó eltüntetésének terve a 18. században fogalmazódott meg, méghozzá az egyik leghíresebb Habsburg uralkodó, Mária Terézia regnálása alatt, a turbulens 18. században, amikor az Osztrák Birodalomban is hatalmas változások voltak.

1766-ban megvolt már a terv is, hogy fogják lecsapolni a magyar tengert, az ok pedig elképesztően prózai volt, egyszerűen új termőterületekre volt szüksége a birodalomnak, amelynek a Magyar Királyság egésze is a része lett a török kiűzése, a 150 éves török uralom után.

ELMOCSARASODÁS

A Balaton elmocsarasodása előrehaladott állapotban volt, és a terv úgy hangzott, hogy három ütemben fogják majd lecsapolni azt. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a 17. századi úgynevezett „kis jégkorszak” után a tó vízszintje megemelkedett, majd jött az elmocsarasodás, a déli partot pedig folyamatos árvizek sújtották eközben. Cselekedni kellett tehát,

Csupán egy nagyon kicsi része maradt volna meg, egy Minibalaton, amely nem is hasonlított volna arra, ami manapság. Közben pedig felszabadult volna 129 ezer hold termőterület. További érdekesség az eset kapcsán, hogy a tervekhez tartozik szorosan az is, hogy ekkor készült, erre a projektre a tó első valósághű térképi ábrázolása, amely kuriózum, igazi történelmi relikvia.

A térképhez pedig tartoztak leírások is, amelyek felbecsülhetetlen kordokumentumok, pontosan elmondják, hogy milyen volt a Balaton és környékének természetes állapota a 18. században, nem sokkal azután, hogy sikerült kiűzni a törököt a magyar területekről.

Végül azonban a megyék ellenállása után a vízszintszabályozás mellett döntöttek, az áradásokat pedig a Sió-csatorna megépítése oldotta meg.

DE MÉGIS, HOGY VÁLTOZOTT MEG A BALATON AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN? TÉNYLEG JOBB VOLT OTT RÉGEN NYARALNI, MÉG A SZÁZAD ELEJÉN?

Video thumbnail

(Forrás: Magyar Nemzeti LevéltárKKBK, Múltkor)

Hirmagazin.eu

ElőzőEljárást indítottak a Lidl ellen!
KövetkezőHavidíjas keresőoptimalizálás: Miért éri meg hosszú távon?
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza