Folyamatosan tesztelik az embereket Marseille-ben, a Didier Raoult orvosprofesszor által vezetett kórházban. Akiről kiderül, hogy koronavírussal fertőzött, azt hidroxiklorokinnal és antibiotikummal kezelik. A jelek szerint nem kizárt, hogy a módszert előbb-utóbb országos szinten is bevezetik.
Nap mint nap több száz méteres sorok kígyóznak a dél-franciaországi Marseille város egyetemi kórházának „Mediterrán fertőző betegségek intézete” (Institut hospitalo-universitaire Méditérannée Infection) előtt. Az egységet vezető Didier Raoult orvosprofesszor a kormány által alkalmazott stratégiával ellentétben úgy döntött, hogy széles körben teszteli az embereket koronavírusra. A műveletért három-négy órát kell sorba állni, de ez a várakozókat nem tántorítja el.
A 68 éves, a trópusi fertőző betegségekre és mikrobiológiára szakosodott orvos a világ egyik legtöbbet idézett francia kutatójának számít szakterületén. Bár az 1990-es évek óta kutatócsoportjával több száz baktériumot azonosított, melyek közül kettőt, a raoultella planticolát és a rickettsia raoultiit egyenesen róla nevezték el,
most mégis magyarázkodásra kényszerül.
Ennek az oka az, hogy egy február végi, videóra is fölvett konferencián arról számolt be, hogy ázsiai tapasztalatokat és kutatási eredményeket követve maga is úgy látja, a koronavirusos betegeket sikeresen gyógyítani lehet egy malária ellen alkalmazott készítmény, a hidroxiklorokin és széles spketrumú antibiotikum használatával.
Az időközben a világhálóra is felkerült videó azonnal óriási érdeklődést váltott ki, de különösen párizsi szakértői körökben lenézően fogadták Raoult doktor reményt keltő szavait. A hangulatot jól jelzi, hogy a Le Monde balliberális napilap nemes egyszerűséggel „fake news-nak”, azaz hamis hírnek minősítette a több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező professzor állításait.
Az internetes nyilvánosság, illetve más társadalmi pressziók hatására azonban a fintorgás néhány nap után abbamaradt, az egészségügyi miniszter pedig meghívta Raoult doktort a járvány ügyében a kormánynak tanácsokat adó tudományos testületbe. Ahol eleinte, mint egy interjúban elmondta, nem igazán hallgattak rá.
Álláspontja ugyanis nem egyezett a kormány által választott stratégiával.
Szerinte masszívan tesztelni kellene a lakosságot, és csak azokat kellene karanténba helyezni, illetve gyógyszeresen kezelni, akiket megfertőzött a Covid-19 vírus.
Kifogásolja azt is, hogy szerinte a járványhelyzet úgy szakmai, mint kormányzati körökben „túlhisztérizált”. Sőt, a professzor úgy látja, a szorongás teli hangulatot a média is táplálja azzal, hogy nap mint nap közli az új fertőzöttek és halottak számát.
„Az eddig elhunyt személyek túlnyomó többsége 75 évesnél idősebb, vagy többszörös betegségben szenvedett személy” – hangsúlyozta egy dél-franciaországi napilapnak két napja adott interjúban. „Egyáltalán nem vagyok elszörnyedve a helyzettől” – fogalmazott az orvos, hozzátéve, hogy jelenleg az endémikus, azaz helyi koronavírusok több embert ölnek meg, mint a Covid-19.
Az újságíró kérdésére válaszolva Didier Raoult azt mondta, bár több szakértő kétségbe vonta kijelentéseit, egyáltalán nem érzi magát „marginálisnak”.
„Nem hogy nem vagyok outsider, hanem én járok az élen”
– fogalmazott az egyetemi tanár, hozzátéve, hogy „a magam szakterületén világsztárnak számítok”.
Ami valóban igaz, csakhogy a Párizs-centrikus Franciaországban a kiemelkedő szakmai sikert ritkán bocsájtják meg az embereknek. Még a Nobel-díj sem jelent védelmet. Didier Raoult amellett, hogy vidékről származik, eredeti személyiség is, aki úgy gondolkodásmódjával, mint lobogó hosszú fehér hajával és szakállával is kilóg a sorból.
De a saját kultúrájába bezárkózó, tipikusan francia fővárosi értelmiségitől a világra való nyitottsága is megkülönbözteti, és sokan természetesen azért is idegesek, más szóval irigykednek rá, mert Donald Trump amerikai elnök miatta esküszik a hidroxiklorokinra.
Szóval számos ok volt megtámadására, több bírálója például a hidroxiklorokin mellékhatásai miatt aggódott nyilvánosan. Ezzel kapcsolatban Raoult doktor úgy fogalmazott, hogy
„elképesztő”, ami ez ügyben megjelent és elhangzott.
„A gyógyszert világszerte több mint egymilliárd ember használja, a bőrfarkasban szenvedők évtizedeken keresztül szedik. Nagyon jól ismerem ezt a gyógyszert, húsz év alatt négyezer embert kezeltem Plaquenillal”, tette hozzá.
Kezelési módszerét mindenesetre néhány napja egy európai kísérletben is vizsgálják, miközben a professzor intézetében a tesztelések tovább folytatódnak, és nem kizárt, hogy a módszert hamarosan országszerte is bevezetik.
Erre abból lehet következtetni, hogy három neves orvos – az első a vuhani nemzetközi klinikán dolgozik, a második a Sorbonne Egyetemen tudományos igazgató, míg a harmadik a mentőorvosok országos szövetségének az elnöke – egy kedden megjelent felhívásban a tesztelések kiterjesztését, a kijárási korlátozások szigorítását sürgetik, miközben elismerően szólnak Raoult doktor munkájáról.
