Home Életmód Életmód hírek Már csak egy hét: jó nekünk az óraállítás?

Már csak egy hét: jó nekünk az óraállítás?

A téli és nyári idő­szá­mí­tás vál­ta­ko­zá­sára el­vi­leg azért van szük­ség, mert ha „hosszab­bak” a nap­pa­lok, úgy ke­ve­sebb ára­mot fo­gyasz­tunk el a vi­lá­gí­tásra.

A téli időszámítás minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik, és a következő év márciusának utolsó vasárnapjáig tart. Így tehát október 30. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

Manapság azonban sokan már megkérdőjelezik, hogy komolyan  spórolunk-e ezzel egyáltalán…

Már csak egy hét: jó nekünk az óraállítás?
Akárhogy számolunk, egy nap mindenképpen 24 órából áll Fotó: pixabay

A melegebb nyarakon ugyanis egyre többet használunk egyre több légkondicionálót, ezek sokat fogyasztanak. Arról nem is beszélve, hogy épp a világítás, ami miatt az egészet kitalálták, egyre energiatakarékosabb, nem úgy, mint 20 vagy 50 éve, amikor még sokkal korszerűtlenebb fényforrások voltak. Persze az is igaz, hogy egyre több fényforrást használunk…

A magyarországi villamosenergia elosztásáért felelős MAVIR adatai szerint mindenesetre a magyar fogyasztók évente négy-ötmilliárd forintot takarítanak meg villamosenergia költségeikből, ez Magyarország egy teljes napi áramfogyasztását jelenti. A MAVIR honlapján, ide kattintva valós időben követhető Magyarország áramfogyasztása!

Egyáltalán nem veszélytelen

Sokan panaszkodnak az óraátállításra: van, aki utána napokig rosszabbul alszik. Valóban, ilyenkor kicsit belepiszkálunk a bioritmusunkba, bár a nagyobb problémát a tavaszi átállítás okozza, hiszen akkor „elveszítünk” egy órát. Szakemberek azt javasolják: ilyenkor próbáljunk meg többet aludni. Leginkább a gyerekeket és az időseket viseli meg az átállás.

De tudósok azt is kutatták, hányan kapnak szívrohamot az óraátállítás időpontja környékén. Arra jöttek rá, hogy a nyári váltás a durvább: akkor még három héttel később is többen kaptak infarktust, míg a téli átállítás után „csak” egy hétig volt több a szívrohamos eset. A statisztikák szerint ilyenkor több a közlekedési baleset is, egyszerűen fáradtabbak, szétszórtabbak vagyunk néhány napig.

Száz éve kezdődött

Először Németország vezette be a téli-nyári időszámítást 1916-ban, majd Magyarország is, akkor még az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként.

4 évvel később Magyarországon már vissza is állították az órákat, majd a háború miatt 1941-ben újra bevezették a téli-nyári váltást. Az elkövetkező években aztán hol visszavonták, hol bevezették az óraátállítást – a nyári időszámításra ekkoriban azért volt szükség, mert a szénerőművek nem tudtak annyi áramot termelni, hogy elég legyen a hosszabb estékre.

Az elmúlt majd száz évben rengetegszer változott a téli-nyári időszámítás rendje Fotó: pixabay

1958-tól aztán egészen 1980-ig nem volt óraátállítás, utána viszont egészen 1996-ig már szeptember utolsó hetében elkezdődött a téli időszámítás. Azóta már itthon is az EU szabályozását alkalmazzuk, azaz október utolsó hétvégéjén állítjuk vissza az órát. Ennek azért van jelentősége, mert így könnyebb összehangolni az országok közötti menetrendeket. Valójában szeptember vége után már semmit sem spórolunk a nyári időszámítással. Sokak szerint az lenne a legjobb, ha nem lenne óraátállítás, egyszerűen maradna a nyári, ennek követelésére már petíciót is kezdeményeztek…

Ha éppen nem vagy biztos benne, most hány óra van, kattints ide! Ezen az oldalon mindig az aktuális magyarországi pontos időt találod!

Forrás: Ripost

 

Exit mobile version
Megszakítás