A robbanásokat a 80 km-re lévő lengyel határon is hallani lehetett. Előtte-utána műholdfelvételek mutatják, milyen nagy pusztítást végeztek a rakéták Mariupolban, a stratégiailag kulcsfontosságú várost még az ukránok ellenőrzik, de a támadók már betörtek a külvárosokba.
Robbanások zaját lehetett hallani vasárnapra virradóra a nyugat-ukrajnai Lvivben.
Sajtójelentések szerint több rakéta csapódott be a városban.
A robbanásokat 80 km-rel arrébb, Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő egyik tudósítója szerint.
Heten haltak meg egy civil konvoj elleni támadásban, köztük egy gyerek
Az ukrán hírszerzés szombat este a korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át.
A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak.
„Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot – áll az ukrán hírszerzés közleményében. – Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon.”
A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek számát nem tudni.
A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek – közölte a hírszerzés.
A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba.
Ukrajna többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.
Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból.
Mariupol a célkeresztben, már betörtek a külső kerületekbe
Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak – közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében.
Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.
Szombat reggel készült műholdfelvételek alapján nagy pusztítást végeztek az orosz erők a civil infrastruktúrában Mariupolban – tájékoztatott a szatellit képek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég.
Is Russia using Israel’s handbook on how to commit war crimes? This looks like their “Dahiya doctrine”. Disproportionate and overwhelming force targeting civilians.
This is a before & after of a residential area in western #Mariupol today.Pic via Maxar Technologies/AP/TT pic.twitter.com/92TzLVLD3v
— Dima Sarsour (@SarsourDima) March 12, 2022
A Fekete-tenger partján fekvő Mariupol nyugati része lángokban áll, és több tucat lakótömbben súlyos károk keletkeztek.
Mariupol – before and after Russian shelling.
Satellite images show apartment buildings in the Ukrainian port city on June 2021, and today. (Maxar Technologies/Reuters) pic.twitter.com/5GTAQeBcYC
— Gregor Craigie (@GregorCraigie) March 13, 2022
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton megerősítette: az oroszok által erősen ostromlott város még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
A városi tanács pénteken közölte, hogy a csaknem két hete tartó orosz blokád és az ismétlődő támadások legalább 1582 civil életét követelték.
Az Azovi-tenger partján fekvő négyszázezres lélekszámú városban rohamosan romlik a humanitárius helyzet. A polgári lakosság többször próbált elmenekülni, de ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Szombaton sem járt sikerrel az evakuálás: ötven busz nem tudta elhagyni a várost a golyózáporban – mondta a moszkvai védelmi minisztérium.
Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát is támadják
Az ukrán vezérkar szerint orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát.
Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton.
Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja – ukrán források szerint – eddig sikertelenül. A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.
Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál úgy tudja, szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.
Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkivhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Szvjatohirszk kolostora nagyjából félúton található a két város között.
A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapra virradóra videoüzenetében
az ország történetében első alkalommal tüntetett ki Inna Deruszova személyében egy nőt poszthumusz Ukrajna Hőse kitüntetéssel.
A katonaorvos a harccselekmények kirobbanásának kezdetén vesztette életét Ohtirka városának térségében egy tüzérségi támadás során, miközben sebesülteket látott el. Zelenszkij szerint életét feláldozva tíz másik katona életét mentette meg.
Egymást vádolják a felek az evakuáció meghiúsulásáért
Az ukrán fél az oroszokat vádolja a meghiúsult evakuáció miatt, míg az oroszok az ukrán nacionalistákat. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a konvojt öt órán át várakoztatták egy ellenőrzőpontnál. Vasárnap újabb kísérletet tesznek a civilek kimenekítésére.
Verescsuk szombat este arról számolt be, hogy a tizennégy humanitárius folyosóból kilenc működött szombaton, amelyeken keresztül csaknem 13 ezer civilt sikerült kimenekíteni a harci övezetekből.
„Tegnap több mint hétezer embert sikerült evakuálni, ma valamivel kevesebb, mint tizenhárom ezret.
Ez persze nagy fokban reménykeltő” – mondta.
Verescsuk szerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy további folyosókat nyitnának Kijev, illetve Luhanszk megyéből.
Több százezer ukrán állampolgár tért vissza az országba az invázió kezdete óta – írja a Telex az ukrán határőrség közlése alapján. A teljes szám 220 ezerre rúg állításuk szerint, ebből 18 ezren az elmúlt 24 órában érkeztek. Többségük férfi, és azért mennek, hogy részt vegyenek az ország megvédéséért folyó harcban.
Zelenszkij: Moszkva nyitottabb a tárgyalásra
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán.
„Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” – mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre.
Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna „egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat” Oroszországban.
Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul.
Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél megerősített.
Hírek Európa legnagyobb atomerőművéről
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta.
A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy négyszáz orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén. A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.
