Forrás: hirado;
1990 tavaszán mindösszesen 198 mangalica volt az országban, a tenyésztés újraindítása után mostanra évente 60 ezer hízót vágnak le, ami a teljes sertésállomány 2 százaléka. Napjainkban az egyik legnagyobb gond a hamisítás: míg a szürke marhából készült termékek körében működik az eredetigazolási rendszer, a mangalica sertésre nincs ilyen terméktanúsító – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
Tisztában vannak a mangalicatartók a piaci helyzettel. Hetente hallani, hogy a boltokban, az éttermekben nem mangalicából készült terméket, ételt vásároltak – mondta el a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Tóth Péter szerint van még teendőjük, hogy kialakuljon a jól követhető eredetigazolás.
Szalonnából és kolbászból készült házikót néznek a látogatók a VI. Mangalicafesztiválon a Szabadság téren. (MTI-fotó: Beliczay László)
A mangalica esetében rendelkezünk azokkal a DNS-adatokkal, amelyek alapján meg lehet mondani egy termékről, hogy mangalicából készült-e, vagy sem. Jelen pillanatban a mangalica eredetigazolása az állatok, illetve a hús nyomon követése. Egyszerűen azért, mert mangalicából sokkal több van, mint szürke marhából. Utóbbiból főleg húsokat adnak el, és egy bélszínt vagy hátszínt jobban nyomon lehet követni, mint egy kolbászt vagy egy disznósajtot – magyarázta a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy mikrocsipes vagy SMS-küldéses rendszereket is alkalmaznak majd.
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
