A svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) szerződést kötött a Saabbal egy új többfeladatú harci gép kifejlesztésére, amivel 2035-től leválthatják a Gripeneket.
A megállapodás értelmében a Saabnak 2025-ig ki kell dolgoznia az új katonai repülőgép részletes terveit. Olyan gépet kell kifejleszteniük, amely pilótával és anélkül is, vagyis teljesen önállóan képes végrehajtani harci feladatait – közölte a svéd repülőgépgyártó vállalat.
„A közelmúltban létrehozott Gripen E és GlobalEye révén a Saab rendelkezik azzal a fejlett technológiával és mérnöki tudással, amely a jövő vadászgép-koncepciójának kifejlesztéséhez szükséges. Továbbra is innovatív megoldásokat kínálunk a svéd fegyveres erőknek és más ügyfeleinknek arra, hogy a legmagasabb szinten tarthassák védelmi képességeiket” – közölte Lars Tossman, a Saab Repülési üzletágának vezetője.
Ez azt is jelenti, hogy a svéd repülőgépgyár kilép a közös brit-olasz fejlesztési programból, és önállóan kezd hozzá egy új generációs harci gép létrehozásához. Korábban a Saab még azt nyilatkozta, hogy nem látja értelmét egy ötödik generációs vadászbombázó kifejlesztésének, mert az új követelményeknek teljesen megfelel az a páros, amit a nemrég gyártásba vett Gripen E és a vele együttműködő, mesterséges intelligencia által vezérelt, nagy hatótávolságú drón alkot.
Az eddig megjelent fantáziarajzok egy a Gripenhez nagyon hasonló méretű repülőgépet mutatnak, amely azonban rendelkezik három belső fegyvertérrel is. Ez a lopakodó képességhez kell, akárcsak a gép külső formája, ami szintén az ötödik generációs harci gépekhez hasonló. A Saab azonban már egy szinttel feljebb akar lépni, és a hatodik generációt célozta meg.
Repülőgép generációk
A szakirodalomban általánosan elfogadott felosztás a következő:
1. generáció:
A második világháború végén megjelent, gázturbinás repülőgépek, pl. Me-262, Gloster Meteor
2. generáció:
Jellemzően a koreai háborúban repülő, nyilazott szárnyú vadászgépek, mint amilyen a MiG-15, vagy az F-86 Sabre
3. generáció
az 1950-es, -60-as években megjelent és a hangsebességnél gyorsabb repülésre képes gépek. Ezek már saját radarral és irányított rakéta fegyverzettel is rendelkeztek, mint a MiG-21, vagy az F4 Phantom
4. generáció
Az 1970-es évektől tervezett, nagy manőverező képességű, a korábbi generációnál fejlettebb elektronikával és hatékonyabb rakétafegyverzettel rendelkező, több feladatra is alkalmas gépek. Ilyen az F-16, a MiG-29, Szu-27 és a JAS 39 Gripen
5. generáció
Az ezredforduló táján hadrendbe állt, illetve az elmúlt években fejlesztett repülőgépek. Belső fegyverterük és kialakításuk révén radarokkal csak nehezen felderíthetők. Ugyancsak új képességük az úgynevezett „szupercirkálás”, ami azt jelenti, hogy utánégető használata nélkül is tartósan tudnak a hangsebességnél gyorsabban repülni. Ezek az F-22 Raptor, F-35 Lightning II, Szu-57, J-20.
6. generáció
Egyelőre még nem definiálták pontosan a jellemzőit, de az előző generációhoz képest fejlettebb érzékelőkkel és szenzorfúzióval rendelkeznek. A harci feladatok ellátását pedig már nagy mértékben segíti a mesterséges intelligencia is. Alkalmasak egyaránt pilótás vagy pilóta nélküli bevetésekre és arra, hogy együttműködjenek harci drónokkal. Jelenleg még csupán a tervezése folyik ezeknek a gépeknek.
A svéd légierő arra törekszik, hogy az újonnan fejlesztett harci gépekkel 2035-től megkezdhesse a jelenlegi Gripen-flotta leváltását. Ez azonban bizonyára hosszabb folyamat lesz, amelyben előbb a Gripen C/D változatait (ilyenek repülnek a Magyar Honvédségnél is) cserélik le. A most hadrendbe álló Gripen E változatok azonban még akár évtizedekig is együtt szolgálhatnak majd az új vadászbombázó-típussal.
