A többi környékbeli településhez hasonlóan, Mályinka történelme is egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, bár a falu határában talált leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek itt emberek, és Mályinkán találták meg az újkori bükki kultúra egyetlen sírleletét. A népvándorlás idején hun, avar és szláv népek telepedtek le, majd Bors vezér magyarjai és a kabarok szállták meg a vidéket.
Nevének jelentése nem határozható meg pontosan. Egyes források a szláv „malim”, azaz „eper” szóból származtatják, mások a „mál”, azaz „hegyoldal”, illetve annak kicsinyítő képzővel ellátott alakjából eredeztetik.
Mályinka községet Mályinka néven 1254-ben említik először okleveleink. Ettől az időtől kezdve dédesi várbírtok. Dédes eleste után a törököknek adózott. A falu magyar jobbágyai elszöktek, helyükre részben szlovákok költöztek, akik azonban hamarosan beolvadtak a magyarságba. 1785-ben épült református temploma. Szintén 1785-ből származik a fa harangláb. Harangját 1763-ban Losoncon öntötték.
A helyi lakosok életmódját meghatározta az erdő közelsége, az állandó alkalmazkodás a természet kihívásaihoz, így az erdő jelentette az egyik legfontosabb megélhetési lehetőséget is, a szénégetést.
Közigazgatási besorolása: önálló önkormányzata van, 2007.május 31-től közös körjegyzőséget alakított ki Dédestapolcsány községgel.
A falu jelképei címere és zászlaja.
A címer: álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében kitépett, arany színű bükkfa lebeg; ennek két oldalán egy-egy ezüst fejsze helyezkedik el. A fő motívum: a bükkfa egyaránt utal a község földrajzi elhelyezkedésére, az önkormányzatiság eszméjére és a környezet értékeire. A fejszék az emberi munka értékteremtő jellegére utalnak. A pajzstartó mindkét oldalon egy-egy fehér virágokkal és gyümölcsökkel értékesített málnaág, melyek a község nevére utalnak. A pajzs alatt egy szalag lebeg MÁLYINKA felirattal.
Látnivalók
Középkori temploma az 1740-es tűzvész során megsemmisült. A jelenlegi templom az 1785-ben épült. A barokk oromzatú nyeregtetős templom mai formáját későbbi, többek között 1912-es felújításai során nyerte. Elöl két szintre osztott ormozatú, hátul kontyolt nyeregtetős tömege egyik hosszoldalának közepén toldalék előtérrel bővül. Nyílásai félköríves záródásúak. Berendezése eredetileg színes festésű volt, mintái a jelenlegi egyszínű mázolás alatt kirajzolódnak. Szószéke kőből készült, pelikános hangvetője fából faragott.
A korabeli türelmi rendelet szerint tornya nem lehetett, ezért a templommal szemben fából, szegek felhasználása nélkül építették a haranglábat. A harangot a rajta olvasható felirat szerint 1763. február 18-án Losoncon Sámuel Éber készítette.
A templom és a harangláb műemlék jellegű.
Kis vízesés a harangláb mellett
1930-ban gyártott, ma is működő tűzoltó fecskendő az önkormányzat udvarán
2002. augusztus 19-én készült el a Hősi emlékmű, mely az I. és II. világháború mályinkai hősi halottainak állít emléket. A hősökre minden év május utolsó vasárnapján koszorúzással emlékezünk.
A Lillafüredi út mellett található a Honfoglalásnak emléket állító, 2001-ben átadott Milleniumi Park, melyet Dr.Szelekovszky Sándor által faragott kopjafák díszítenek.
Kóta Lajos néhai általános iskolai tanítóról halálának 10. évfordulóján állított emléket Mályinka község a Kóta terem avatásával 2004. június 20-án.
1866-ban épült ház a Petőfi u. 7. szám alatt
Elkészült május 1-jére a múltat idéző gémeskút a falu központjában.
Cím: MályinkaRákóczi u. 5.
Tel: +36 (48) 501 206
E-mail: [email protected]
Web: http://www.malyinka.hu/
