Története
A múlt század végén feltárt Pogánykút-i leletek és az egynapi járótávolságon belüli leletek szerint településünk környékén már Krisztus előtt 6000 évvel megjelent az ősember, aki a Köveshegyi obszidiánból készített magának nyílhegyet, lándzsát és tölgyerdőkben vadászott.
A mai Makkoshotyka, alias Makramál a pataki várispánsághoz kapcsolódóan jött létre, mintegy tucatnyi emberrel valamikor az 1170-1200-as évek között.
Lakosai várjobbágyok voltak.
A legrégebbi írásos adalék, egy latin nyelvű adománylevél szerint 1262-ben V. István király a birtoka közepéből kihasított egy részt és azt vitézi szolgálataiért Hugka nevű vitézének és öt fiának adományozta. Az adományozást követően a település eredeti Makramál neve Hughkára, Hoghkára változott. A családban szülőről gyermekre szállva szakadatlan láncban öröklődött az adomány. A falu később is jobbágybirtok maradt, és nevét az első szabad birtokosa után máig megtartotta. 1791-ben Hotykának, 1888-tól Hogykának, 1891-től pedig a mai nevén Makkoshotykának nevezik. Mivel a környező erdők nagyrészt tölgyfaerdők, amelyekben igen sok makk termett, a község az előnevét bizonyára innen kapta.
Kedvelt vadászterület IV. Béla, V. István és Mátyás király, valamint a vezérlő fejedelem Rákóczi is szívesen vadászott erdeiben. A nagyvadak, szarvasok, őzek, vaddisznók szaporodását jól segítette a háborítatlan erdőség (korábban még bölények, farkasok és medvék is fellelhetők voltak a vidéken). A múlt század végén muflonokat telepítettek be. Az erdők igen gazdagok voltak és a mai napig azok erdei termésekben: gombákban, vadgyümölcsökben, gyógynövényekben.
A vulkanikus talajnak köszönhetően az 1200-s években elterjedt a szőlőtermesztés és a borkészítés. A hozzá kapcsolódó borospincék pedig mind a tatárjáráskor, mind később fontos szerepet játszottak a lakosság megmentésében. Ez az „igen rejtett helyen lévő” település az 1700-as évek elején bújtatta a kurucokat, sőt, az 1600-as évek zavaros „villongós” éveiben a Pataki Kollégium tagjainak is menedéket adott üldöztetésük közben.
A hotykayak kihalása után ezen községrészt házasság révén a Bejczy család örökölte 1569-ben. 1790-ben Meczner Sámuel szerezte meg, majd 1936-tól id. Meczner Gyula és herceg Windischgraetz Lajos a legnagyobb birtokosok.
A falu többi részének, tehát V. István által el nem ajándékozott területeinek korábbi birtokosa volt 1460-ban Herczeg László, majd a Palóczyak kaptak rá királyi adományt. Ezután még több tulajdonos van feljegyezve, de a II. világháborúig leginkább a Zörcsey és a Héczei Baxa, a Patay, Orbánczky, Szőke, Marton, Gamcsik, Rozgonyi és Vitányi családok szerepelnek tulajdonosként.
A falu felső részén Meczner Rudolf építtetett klasszicista stílusban egy 12 lakószobás kastélyt.
A falu alsó részén lévő kastélyt Meczner Tibor építtette az 1920-as évek közepén. Az épület annak idején igényesen és korszerűen lett kialakítva, saját áramforrással, telefonnal, gyönyörű parkkal rendelkezett.
1944. őszén mindkét Meczner család elhagyta a falut. Sajnálatunkra a háború végét egyik kastély értékes berendezése sem bírta ki, és nagyrészt elpusztultak a falura vonatkozó írásos dokumentumok is.
A falu fejlődésében annak idején jelentős szerepet játszott a Meczner család. A völgypatakon a múlt században vízimalmokat és egy zúgót építettek fel, továbbá létrehoztak egy halastavat is. Ezekből sajnos mára semmi sem maradt.
Igen jellemző, hogy a településnek ma csaknem ugyanazon határai vannak, amelyek az ősi adománylevélben olvashatók. Tisztelettel az ősök iránt, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az Árpádkori dűlők, illetve helynevek máig fennmaradtak. Bizonyíték erre Pl: a „Mons Popol – Papaj” mely valaha szőlővel volt beültetve, ma erdőség. A „Rivulus Sebus – ma Sebes patak stb.
Ma az egyik kastélyban általános iskola, a másikban orvosi rendelő működik.
Turizmus
Makkoshotyka, ez a vulkanikus hegyekkel koszorúzott gyönyörű zempléni falu Északkelet-Magyarországon található, Sárospatak közelségében.
Az idelátogatók szeme előtt hirtelen tűnik fel ez a lélegzetállító szépségű természeti környezetben, egy hosszan elnyúló völgyben lévő település.
A falut a hegyi forrásokból táplálkozó Hotyka-patak szeli ketté. A három oldalról körülvevő hatalmas erdőség tájvédelmi körzet.
Télen –nyáron ideális kirándulóhely, a településen vezet keresztül az Országos Kéktúra útvonala, valamint a „Rákóczi túra”.
Erdeiben sokféle ehető gomba, vadgyümölcs, gyógynövény lelhető fel és számtalan, kiváló vizet adó forrás található a közelben.
Épített örökségünk a klasszicista stílusban épült két Meczner kastély – kúria, amelyekben ma általános iskola, illetve orvosi rendelő működik. A faluban egy vadászati trófeagyűjtemény is megtekinthető.
Zsáktelepülés, tiszta levegője kiváló a légúti megbetegedésben szenvedőknek. Szabadidő eltöltéséhez, üdüléshez ajánljuk szálláshelyeinket, kulcsos házainkat. Nyaranta a kastély erdei iskolaként működik.
Könnyen elérhetők Sárospatak nevezetességei (Rákóczi vár, Nagykönyvtár stb, termálfürdő) és a sátoraljaújhelyi libegő, az ország leghosszabb ülőszékes felvonója, valamint a téli sportok kedvelőinek a sípálya.
Erdei Iskola, táborozás csoportoknak, szálláshely
„Csak a lábnyomodat hagyd az erdőben
És csak az emlékeidet vidd magaddal”.
A helyszín bemutatása
Hazánk egyik legszebb, természeti értékekben gazdag térsége a Zempléni hegység, mely a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A festői szépségű táj kellemes környezetet biztosít és remek lehetőséget ad egy kis természetjárásra, melynek során az idelátogató tanulók bepillantást nyernek a térséghez tartozó erdők, mezők csodálatos világába. A többségében erdővel borított területen a hegyvidéki táj minden szépségét megtaláljuk, természetes élőhelyeket, különleges növény és állatvilágot, valamint különböző kőzeteket, ásványokat.
Különösen a városi gyerekek számára lehet izgalmas a falusi, természet közeli életmód személyes megtapasztalása, mely új értékek felfedezéséhez vezethet.
A hegyek és völgyek által nyújtott programlehetőségek mellett kellemes időtöltést kínál a környező városokban (Sárospatak, Sátoraljaújhely) való barangolás, melyek hazánk történelmének gazdag látnivalóit kínálják.
Az iskola célja
* hogy természetes környezetben, folyamatosan új benyomásokat, ismereteket szerezzenek a gyerekek.
* hogy megtörje az iskolai hétköznapok egyhangúságát és egyszerre szolgáljanak élményekkel és ismeretekkel.
* természet iránti tisztelet, természetvédelem
Programlehetőségek
1. Természetismereti séta
* megismerhetik az adott természetvédelmi területet, az arra jellemző növény és állatfajokat.
2. Az erdők életvilága
* megismerhetik a területre jellemző fákat, cserjéket.
* megvizsgálhatják az erdő szintjeit.
* megtudhatják a fafajok felhasználásának módját.
3. Gyógynövényismeret
* ismerkedés a terep legfontosabb gyógynövényeivel és annak felhasználásáról. (a nap végén gyógyteakészítés közösen)
4. Madármegfigyelés
5. Vadismeret
* az állatfajok megismerése, nyomaik vizsgálata.
* az állatok természetes körülmények közötti megfigyelése (hajnali és esti vadles, szarvasbőgés hallgatása)
6. Vadászati Trófeagyűjtemény megtekintése a faluban.
Az iskola területén a szabadidő eltöltéséhez tűzrakóhely, játszótér, focipálya, kosárlabda, ping-pong felszerelés áll a rendelkezésre.
Szolgáltatás
Az erdei iskola magába foglalja a tanulás, szállás, tisztálkodás, étkeztetés lehetőségét.
A szálláshely fekvőhelyekkel, hideg-meleg vizes zuhanyzókkal, mosdókkal, WC-vel és étkezővel ellátott.
Cím: Makkoshotykai Általános Iskola 3959 Makkoshotyka Rákóczi u. 48.
Elérhetőség: 06-47/307-016
Fax: 06-47/307-013
E-mail:
Weboldal: http://www.makkoshotyka.hu/
Nyitva tartás: Július és Augusztus hónapokban.
Cím: MakkoshotykaKossuth Lajos u. 2.
Tel: +36 (47) 307 013
E-mail: [email protected]
Web: http://www.makkoshotyka.hu/
