Forrás: Livescience | 2015. 05. 08. 16:30:00, Nyugati koboldmaki. (Fotó: AFP)
Egy madagaszkári víz alatti barlangban kihalt makifaj több száz kövületére bukkantak, amelyet valószínűleg viharok mostak oda több ezer éve.
A temetőben más kihalt állatok – úgymint főemlősök, vízilovak, egy krokodil és a sziget legnagyobb ragadozó macskája – maradványai is előkerültek. Alfred Rosenberger, a vizsgálat vezetője szerint a csontoknak otthont adó víznyelő néhány ezer éve őrizheti a kövületeket. Olyan jó állapotban vannak, hogy az egyik fajtól begyűjtött 12 koponya szinte érintetlen.
Egyelőre nem tudni, hogyan kerültek a tetemek a vizes sírba, az egyik lehetőség, hogy szezonális hurrikán vagy hirtelen árhullám nyomta őket víz alá. A víznyelők gyakran precedens nélküli betekintést engednek a múltba, mivel a nyugodt, hideg víz védelmet nyújt a falánk baktériumokról, a széltől és hullámoktól. A leleteket Madagaszkár szezonális viharokkal tarkított száraz régiójában, a Tsimanampetsotsa Nemzeti Parkban lelték fel.
Mivel a barlangi merülés nagyon veszélyes, és a búvárok csak néhány órát tölthetnek víz alatt, a csapat még nem tudta feltérképezni az összes leletet. A kövületek nagy része egy kihalt makifajhoz (lemur) tartoznak, amelyet a kutatók egyelőre Pachylemur insignisként azonosítottak. Négy kövület ragadozó macskáké, többek között a kihalt óriásfosszáé (Cryptoprocta spelea). A barlang legidősebb leletei néhány ezer éve elpusztult állatoktól származnak, míg mások egy ma is élő rágcsálótól, amelyet az emberek hurcoltak be a szigetre.
Rosenberger szerint egyelőre rejtély, hogyan lyukadtak ki az állatok a víz alatti területen. Más barlangokkal ellentétben, talán a krokodilt leszámítva, nagy valószínűséggel nem szándékosan keveredtek a területre. Mivel pedig a makikra sem jellemző a föld alatti életvitel, ezért gyanakodnak a hirtelen árhullámhoz vagy tájfunhoz hasonló eseményekre.
Az állócseppkövek jelenlétéből arra következtetnek, hogy a barlang valamikor száraz volt. A tórium- és uránizotópos vizsgálattal meg tudták határozni, hogy valóban történt-e valamiféle áradás. Az eredményeket a Journal of Human Evolution folyóirat április száma közölte.
A kutatás rávilágíthat a sziget egyik legégetőbb problémájára is. Az ember megközelítőleg 3000 év érkezett ide, ami időben egybeesik némelyik kövület lerakódásával, ennélfogva a barlang révén megállapíthatják, hogy az ember szerepet játszott-e a sziget kihalási krízisében, ami fontos, hiszen Madagaszkár gyors ütemben veszíti el állatvilágát.
