Óriásit változik a Budapest és a Balaton közti közlekedés – írja az infostart.hu
Május 1-től Budapest és a Balaton északi parti települései közötti eljutáshoz már a vasút igénybevételét javasolja az utazóközönségnek a MÁV-Volán Csoport.
A volanbusz.hu oldalon megjelent változások az alábbiak.
A Tihanyi-félsziget a 7355-ös busszal érhető el, amely az InterCity vonatokhoz csatlakozva indul Balatonfüredről Tihany felé.
A 1190-es jelzésű, Budapest – Balatonalmádi – Balatonfüred – Keszthely – Hévíz útvonalon közlekedő buszok május 1. után csak Balatonfüred és Hévíz között, a tó északi partján közlekednek, Budapest és a Balaton északi partja között a vasút igénybevételét javasolják. Ezeken a járatokon kiegészítő jegy megváltása nélkül lehet majd utazni. (További változás, hogy a Hévízről 5:40-kor Balatonfüred felé induló járat csak Keszthely és Balatonfüred között fog közlekedni. Keszthely, Autóbusz-állomásról 8 perccel később, 6:05-kor indul.)
A 1201-es számú, Budapest – Balatonalmádi – Lovas – Balatonfüred – Tihany útvonalon közlekedő buszok május 1. után már nem közlekednek. Itt Budapest és Balatonfüred között a vasutat, Balatonfüred és Tihany között pedig a 7355-ös buszt javasolja használni a közlekedési társaság.
A Füred TV értékelése szerint ezzel szinte minden buszjárat megszűnik a főváros és Balatonfüred között.
Balatonfüred:
„A Balaton északi partjának fővárosa”, de ezen túl nagyon kedves kis város, és ott van a szívkórház is, nem beszélve a sok gyógyvízről, amelyek egészségesek, és nem beszélve a sok túrisztikai látnivalóról…
Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak (mely szén hidrogén-karbonátot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz, ami különösen a keringési rendellenességek és a szív-és érrendszeri megbetegedések kezelésére jótékonyak) és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.
Területe három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.
Körülbelül 12 800 fős lakosságával, Veszprém vármegye hatodik legnépesebb települése. A nem messze lévő Tihanyi-félsziget hosszan kinyúlik a tóba, ezzel pedig a városnak védett öblöt alkotva.
A belvárost zömmel 18. és 19. századi épületek alkotják, mely évente több ezer látogatót vonz, viszont emellett modern turisztikai infrastruktúrával rendelkezik (szállodák, rezidenciák, táborok, éttermek). A város hagyományos rendezvénye az „Anna bál”, melyet 1825 óta minden év július végén rendeznek meg a centrumban. A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, mely rendelkezik Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával.
A turizmus és a hidroterápia mellett egy másik fontos gazdasági tevékenység a szőlőtermesztés. A közelben található a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Itt rendezték meg 2010-ben az úszó-Európa-bajnokság, 2017-ben pedig az úszó-világbajnokság nyíltvízi versenyeit.
Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A városközponton keresztülvezet a köznyelvben a Római út nevet viselő útvonal (itt a 7303-as számot viseli), amelyből a 7304-es út ágazik ki Tótvázsony felé. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják. A Balaton túlpartján Zamárdival határos.
A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred vagy Tátrafüred.
Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt, Füred és Arács mellett Kék, Magyaré, Papsoka, Siske. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik. 1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.
Eötvös Károly az Utazás a Balaton körülben írja: „Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. De ólak nagy számban lovak és kocsik számára.” […] „a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye […] még nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód.”
A város a 19. század első felében, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta. 1831-ben megépült a Balatonfüredi Színház, a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. A színház létrehozásához, többek között, Kerkapoly István tapolcai főszolgabíró járult hozzá (ekkor Balatonfüred még a tapolcai járáshoz tartozott). Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik. Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. A század első felében előbb találkozóhelye volt a Dunántúl nagy családjainak, majd, főként a kiegyezés utáni időszakban, kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek.
„Sok jó barát, sok szép asszony, sok ifjúkori ismerős, sok országos férfi ott mulat egy csoportban. Hamvadó szív újra lángra lobban, száradt kedélyt vidámság harmatja felüdíti; múltnak emlékei, hazafi remények ott röpködnek a lelkek előtt, mint lepkék a virágos kertben. Húzza a cigány minden este, minden délben, minden hajnalon. A németet is össze lehet szidni, kegyetlenül. Abban is meg lehet állapodni, kik a legnagyobb hazafiak s kik az igaz költők. A pecsovicsokról is ki lehet sütni, mikor és mily áron vette meg őket a bécsi udvar.” ”
– Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, Balatonfüred fejezet; 1900
Ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya.
Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította.[6]
Gróf Széchenyi István szobra
A második világháború után, az 1960-as években indult a város újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.
