Korábban még sosem küldtek űrszondát a Hold túlsó oldalának arra a részére, amely sosem néz a Föld felé. A kínaiak még a tavaszi misszió előtt átjátszó műholdat indítanak a világűrbe, melynek az lesz a feladata, hogy a Hold túloldalán keringjen, elősegítve ezzel a szondával való kapcsolattartást a küldetés idején..
Májusban űrszondát küld Kína a Hold túlsó, úgynevezett „sötét oldalára”. A holdkutatási program tudósainak reményei szerint az ott gyűjtött kőzetmintákból felbecsülhetetlen értékű információk derülhetnek ki a Föld szomszédjáról.
A tavaszi küldetés már a hatodik eleme lesz Kína 2007-ben elindított holdprogramjának – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton. A missziók közül a 2018 decemberében útnak indított Csang’o–4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza hozzátette: a kínai holdkutatási program első két missziójának az volt a fő célja, hogy Hold körüli pályára álljanak a felbocsátott űreszközök, a következő két küldetésnél pedig már le is szálltak a szondák a Hold felszínén. A negyedik kísérletnél – a program során először – a Hold túloldalán ereszkedett le a kínaiak szondája, ami azóta is működik.
A Csang’o–5 űrszonda 2020 végén landolt a Holdon, és 23 napos küldetését követően 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre.
Szabó Olivér Norton elmondta: a májusi misszió igazán nagy mérföldkő lehet az űrkutatásban, ugyanis
az emberiség történetében először küldenek űreszközt a Hold túlsó oldalának arra a részére, amely sosem néz a Föld felé.
A tervek szerint ez a küldetés 56 napig fog tartani, és ezúttal is talajmintákat szeretnének gyűjteni a szonda segítségével.
„A Hold túlsó fele egészen más, mint ami tőlünk látszik” – tette hozzá a szakember. Mint fogalmazott, a mi oldalunk „tele van olyan sötét foltokkal”, melyeket szabad szemmel is lehet látni. Ezek a foltok hatalmas bazalt síkságok és tengerterületek. A Hold túloldalán nincsenek ilyenek, ott található viszont az Aitken-medence, amely a legnagyobb becsapódási medence az egész Holdon, és a csillagász szerint a „sötét oldal” többi része is „sok újat mutathat nekünk”.
A Hold túlsó oldalán azonban van egy nagyon nehéz feladat, amit meg kell oldaniuk a küldetés résztvevőinek – emlékeztetett Szabó Olivér Norton.
Mivel ugyanis a Holdnak ez a része nem látszik a Földről, nem lehet közvetlen rádiókapcsolatot sem létesíteni az ottani szondákkal.
Emiatt Kína arra készül, hogy a napokban elindít majd a világűrbe egy „átjátszó” műholdat, amit egyébként korábban a Csang’o–4-küldetésnél is használtak már. Ennek az lesz az egyetlen feladata, hogy folyamatosan a Hold túloldalán keringjen úgy, hogy közben mindig látszódjon a Hold felszíne, illetve a Föld is, mert csak ebben az esetben lehet kapcsolatot tartani az ottani szondákkal.
A májusban útnak indítandó kínai holdszonda akár a Naprendszer fejlődéséről is érdekes információkkal szolgálhat – közölték a küldetés vezetői.
Kapcsolódó hanganyag:
