Amellett, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, és csaknem egymillió ember küzd meg hónapról hónapra az egekbe szökött albérletárakkal, 2018 végén majdnem 4 ezer önkormányzati bérlakás állt üresen Budapesten
Az összesen 3909 üresen álló önkormányzati lakás majdnem a duplája a hét évvel korábbinak, ugyanis a 2011-ben közölt számok összesítése szerint 2235 lakást nem hasznosítottak a fővárosban.
A 2018. végi adatok alapján tehát a fővárosi bérlakások csaknem tíz százaléka nincs bérbe adva különböző indokok – főként azok lakhatásra alkalmatlan állapota – miatt.
Lapunk tavaly év végén fordult közérdekű adatigényléssel Budapest 23 kerületéhez, illetve a fővárosi önkormányzathoz a bérlakásállományuk adatait kérve. Az adatok összesítése után kiderült, hogy a legtöbb bérlakása – több mint 6 ezer – a XIII. kerületnek van, egyben ez a városrész az, amelyik a legjobban gazdálkodik az ingatlanokkal, ugyanis az összes lakást hasznosítják.
A legrosszabb gazdálkodás pedig a VIII. kerületben van, ahol a 4417 önkormányzati lakásból 889 üresen áll. Igaz, a józsefvárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az üres lakások mindössze 25 százaléka hasznosítható. Mint írták, a fennmaradó 75 százalék – több mint 660 lakás – rendeltetésszerű használatra alkalmatlan rossz műszaki állapotban van.
Ennek oka többnyire az, hogy a korábbi bérlők bérleti jogviszonyának megszűnését követően nem megfelelő műszaki állapotban kerültek vissza a lakások az önkormányzat birtokába
– írták.
Magas az üresen álló lakások száma a X. kerületben is, ahol 468 üres lakás van, illetve a VII. kerületben, ahol összesen 525 lakást nem hasznosítanak, ám fontos megjegyezni, hogy Erzsébetváros az elmúlt években növelni tudta az önkormányzati lakások számát, így már összesen 5586 ingatlannal rendelkezik.
Ezzel szemben a városrészek döntő többségében csökkent a bérlakások száma, főként azok értékesítése miatt. Említésre méltó ebből a szempontból a IV. kerület, ahol 2011-ben még 2600 önkormányzati bérlakás volt, ám 2018 végére 1007-re csökkent az ilyen ingatlanok száma, amelyek közül egyébként 65 üresen áll. Hasonló a helyzet a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok esetében, a főváros 2011-ben még 2130 lakással rendelkezett, mára 1244-re csökkent ez a szám, ráadásul a lakások közül 250 üresen áll.
A legkevesebb bérlakással a XXIII. kerület rendelkezik, ott negyvenből tíz lakás üres.
A különböző okok miatt nem hasznosított bérlakások száma azért is érdekes, mert arra a Központi Statisztikai Hivatal jelentése is rámutatott, hogy a magyar háztartások mintegy harmada küzd a magas lakhatási költségek miatt anyagi gondokkal, tehát kifejezetten indokolt lenne az, hogy minél több szociális alapú bérlakás legyen.
A Habitat for Humanity Magyarország jelentése pedig arra jutott, hogy Magyarországon csaknem 840 ezer ember küzd súlyos problémákkal olyan háztartásokban, ahol a bevételek több mint 40 százalékát teszik ki a lakhatási költségek. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy nehéz helyzetben vannak az albérletpiacon az egyetemisták is, főleg ha figyelembe vesszük, hogy országosan 44 ezer kollégiumi férőhely érhető el, amire a HÖOK kutatása alapján 43 százalékos volt a túljelentkezés 2017-ben. Azok pedig, akik nem jutnak be kollégiumba, és saját tőke vagy szülői támogatás híján nincs esélyük lakáshoz jutni, a növekvő albérletárakat sem igen tudják diákmunkából kigazdálkodni. Így marad a teljes állású munkavállalás, ami erősen megnehezíti tanulmányaik sikerét.
Az üresen álló bérlakások száma azért is említésre méltó, mert a Fidesz-KDNP kormány tavaly betiltotta a hajléktalanságot. Egy kormányrendelet alapján 2018. október 15-étől tilos közterületen életvitelszerűen tartózkodni, vagyis az utcán élni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a hajléktalanok számára 9600 férőhely van országosan, krízisidőszakban pedig további 1500. Ugyanakkor becslések szerint országosan 15 és 30 ezer között lehet a hajléktalanok száma.
Ez pedig azt jelenti, hogy az üresen álló önkormányzati bérlakások hasznosításával a hajléktalanok több mint 10 százalékát lakáshoz lehetne juttatni.
És noha az üresen álló lakások esetében gyakran az az indok, hogy azok lakhatásra alkalmatlan állapotban vannak, kérdés, hogy az utca mennyivel alkalmasabb az életre, mint egy leromlott állapotú önkormányzati lakás.
Kiemelt kép: Váli Miklós / MTI
24.hu
