Bár a szovjetek elől igyekeztek elrejteni, a vonat felbecsülhetetlen tartalmát egy német csapat próbálta elrabolni, végül pedig az amerikaiak kezében kötött ki.
Szálasi Ferenc Magyarország teljes vagyonát kész lett volna feláldozni az akkor már csak papíron létező német ellentámadásra / Fotó: GettyImages
Hetvenhét éve indították el mérhetetlen kincsekkel megrakodva a nyilasok a második majgyar aranyvonatot, 1945. január 23-án.
Mindenki ezt olvassa most!
A magyar aranyvonaton 1945-ben a szovjet hadsereg elől próbálták kimenekíteni az országból hazánk legjelentősebb értékeit. A vagonokat Szálasi Ferenc nyilasai készítették fel az útra, melyekbe olyan mérhetetlen kincseket rejtettek, mint:
- A Magyar Nemzeti Bank 29 tonnányi aranytartaléka, valuta- és részvényállománya.
- A Pesti Magyar Bank aranykincse.
- Olyan közgyűjtemények, mint az Országos Széchenyi Könyvtár vagy a Magyar tudományos Akadémia értékei, köztük Mátyás király Corvináival.
- A méteretalon platinarúdja.
- Zsidó magyaroktól rabolt mérhetetlen érték: arany, drágakő, óra, ékszer, műkincs, bunda.
Az első szerelvényt január 17-én, a másodikat 23-án indították útnak nyilas kísérőkkel, a jegybank 230 tisztviselőjével és azok családtagjaival, azaz összesen mintegy 700 emberrel.
A végső úticél a mai napig nem ismert, annyi azonban biztos, hogy Szálasi Ferenc az aranyvonaton található értékek mindegyikét kész volt az akkor már csak papíron létező tavaszi nagy német ellentámadás finanszírozására fordítani.
A magát „nemzetvezetői” titulussal kitüntetett nyilas vezér – mondjuk ki: véreskezű gazember – tervét azonban több körülmény is nehezítette. A vonat ugyanis a folyamatos légitámadások miatt rendkívül lassan haladt nyugat felé, a háború végóráiban pedig egy Szálasi által korábban oly nagyra tartott SS-egység próbálta elkobozni a kocsikon található aranyat.
Mindenki ezt olvassa most!
A német katonákkal folyatott tárgyalások végül olyan sokáig elhúzódtak, hogy időközben az amerikaiak is megérkeztek, akik az aranyvonatot és a rajta található magyar kincseket május 11-én hadizsákmányként lefoglalták.
A háború után a zsidó károsultak, illetve Nyárádi Miklós pénzügyminiszter mindent megtettek az értékek visszaszerzéséért. 1946 júniusában Nagy Ferenc miniszterelnök egy küldöttséget is vezetett Washingtonba, ahol aztán egy több napig tartó tárgyalás során döntöttek az aranykészletek és más értékek visszaadásáról.
Ezt 1946 június 21-én az USA külügyminisztériuma hivatalosan is bejelentette, augusztusig pedig a hadizsákmány egy része, köztük 2696 aranyrúd, 40 zsák érme, és múzeumi kincsek is visszakerültek Magyarországra.
Bár az aranyvonaton szállított vagyon története ezt követően hosszú ideig nem folytatódott, 2001-ben egy amerikai holokauszt-túlélőkből álló csoport pert indított az amerikai kormány által még az 1946-os tárgyalásokat követően is visszatartott vagyonrész ügyében, és részben sikerrel is jártak.
A károsultak kárpótlására ugyanis végül 2005-ben egy alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár állt rendelkezésére az amerikai költségvetésből.
blikk
