Annak is utánajártunk az Európai Bizottság Magyarországi Képviseleténél, hogy eddig mennyi támogatást kaptunk meg Brüsszeltől.
Ha összeadjuk az összes EU-s forrást, amelyet az Unió visszatart akkora összeget kapunk, amelyből Budapest éves költségvetését 16-szor ki lehetne fizetni. Mintegy 19 milliárd euró van zárolva – árulták el a növekedés.hu-nak az Európai Bizottság Magyarországi Képviseleténél.
A legnagyobb magyarországi vállalat a MOL tavalyi adózás előtti eredményénél úgy tízszer nagyobb összegről van szó.
Ebből a pénzből az eddigi rekordnagyságú ötöslottó nyereményt több mint 1100 alkalommal ki lehetne fizetni.
Átváltva úgy 7 530 milliárd forintról van szó. Ez magában foglalja a Kohéziós Politika alá tartozó alapokat, a költségvetési feltételességi mechanizmushoz kötődő kifizetéseket, valamint az RFF-be tartozó összegeket.
Mikor kapjuk meg?
Jellemző, hogy sokszor még a dörzsölt pénzügyi szakemberek is csak szétteszik a kezüket, amikor az EU-s pénzek jövőjét kéne megjósolni.
Pedig tavaly év végén úgy tűnt, hogy megtört a jég. Decemberben 10,2 milliárd euró felszabadításának adott zöld utat az Európai Bizottság. Az indoklás szerint a kormány biztosította az igazságszolgáltatás függetlenségét. Magyarország több szükséges szuper mérföldkövet is teljesített.
Bár a jogállamisági eljárás miatt a kohéziós forrásokból még így is 6,3 milliárdnyi euró maradt „lakat alatt”.
Egy ideig azonban úgy tűnt sínen van a magyar ügy. Pár hónappal később befutott a hír, hogy újabb 2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk. A kormány jelezte, hogy a plusz pénzeket nagyrészt a tanári fizetésekre fogják fordítani.
Csakhogy márciusban jött a fordulat: az Európai Parlament pert indított az Európai Bizottság ellen, mivel szerintük nem jártak el helyesen, amikor Magyarországnak megnyitották az uniós pénzcsapokat.
Ami már megjött
A 2021 és 2027 közötti ciklusban az Európai Bizottság mintegy 943 millió euró kifizetési kérelmet dolgozott fel és utalt át Magyarország számára a Kohéziós Alapokból, a most június 25-ei állapot szerint – mondták el az Európai Bizottság Magyarországi Képviseleténél. Forintra átszámolva mintegy 370 milliárdról van szó.
Csak összevetésül: onnantól, hogy beléptünk az Európai Unióba 2004-ben, egész a tavalyi év végéig mintegy 23 ezer milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra.
Ebben az időszakban a közberuházások több mint fele EU támogatás bevonásával valósult meg.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az oldalán példaként említi a 2020-as évet, amikor 1,5 milliárd euróval járultunk hozzá az EU bevételéhez, viszont az Unió, mint írják, ennél lényegesen magasabb összeggel támogatta Magyarországot:
- 4,4 milliárd euróval az okos és befogadó növekedést,
- 1,7 milliárd euróval a fenntartható növekedést, a természeti erőforrásokat.
Viták a láthatáron
Még ha a jelenleg blokkolt uniós pénzek fel is szabadulnak, az uniós támogatások körül akkoris lesznek még heves viták a későbbiekben.
Csak, hogy egy példát említsünk: már most látszik, hogy sok a kérdőjel az agrártámogatások jövője körül.
Mint írtunk róla: a közös agrárpolitika részaránya már több évtizede folyamatosan csökken az európai uniós költségvetésben. Ugyan az uniós agrártámogatások nominális értéke lényegében nem változik, az infláció miatt a reálértékük fokozatosan apad.
Hogy mi lesz 2028 után, arról biztosat nem lehet mondani, de vannak arra utaló jelek, hogy négy év múlva paradigmaváltásra fog sor kerülni.
Eddig ugyan voltak kisebb-nagyobb szabálymódosítások, de 2003 óta az uniós agrártámogatások rendszere gyökeres változáson nem esett át.
Viszont elképzelhető, hogy 2028-tól egy teljesen új rendszer lép életbe. Elég árulkodó, hogy a 2028-as agrárpolitikával kapcsolatos első hivatalos munkadokumentum egy környezetvédő kutatóintézettől származik.
A kérdéses anyagban sok olyasmi szerepel, ami az ágazatnak rossz hír lehet. Jelenleg van egy Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, amely az agrárpolitika teljes büdzséjéért felel. Az említett dokumentum javaslata szerint viszont a pénzek nagy része kikerülne a felügyeletük alól.
A KAP költségvetésének akár 80-90 százaléka is átkerülhet a környezetvédelmi területre, és az átcsoportosított forrásokat csak kifejezetten környezetvédelmi célokra lehetne elkölteni.
