A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság rövid áttekintése
Legutóbbi módosítás: 2016. június 18.
Adatok
Rendező: Franciaország
Dátum: 2016. június 10. – július 10.
Csapatok: 24 (1 szövetségből)
(selejtezőben indult: 53)
Helyszínek : 10 helyszín, (10 rendező városban)
Címvédő: Spanyolország
Statisztika
Nézőszám
Összesen: 967 448 (átlag: 46 069)
Díjak
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság a 15. Európa-bajnokság, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeznek. Ez az első Eb, amelyen 24 csapat vesz részt. Címvédő a spanyol válogatott.
Franciaország – 1960 és 1984 után – harmadik alkalommal házigazdája a kontinenstornának.
A győztes részvételi jogot szerez a 2017-es konföderációs kupára, melyet Oroszországban rendeznek.
Az Európa-bajnokság rendezésére 2009. március 9-ig lehetett pályázni. A határidőig négy pályázat érkezett: Franciaország, Olaszország, Törökország, valamint Svédország és Norvégia közös pályázata. 2009 végén a két észak-európai ország visszalépett, mert egyik kormány sem támogatta a rendezést, így három pályázó maradt versenyben. 2007 tavaszán a Walesi Labdarúgó-szövetség jelentette be, hogy Wales és Skócia közösen pályázatot adna be. 2009 tavaszán azonban a két ország lemondott a rendezésről. Az okok között szerepelt a gazdasági válság, valamint az UEFA 2008 őszén hozott 24 csapatos tornáról született döntése is, amely miatt több stadion lett volna szükséges a lebonyolításhoz.
Olaszország korábban 1980-ban rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig legutóbb 1990-ben. Olaszország pályázott a 2012-es Eb rendezésére is, azonban akkor a Lengyelország–Ukrajna közös pályázat nyert. Az olaszok 12 városban rendezték volna a mérkőzéseket: Bari, Bologna, Cagliari, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Palermo, Róma, Torino, Udine és Verona lettek volna a helyszínek.
Törökország nyolc városban rendezte volna a tornát, és három tartalékhelyszíne is volt. Isztambulban két stadionban is lettek volna mérkőzések. Valamint még Bursa, İzmir, Antalya, Ankara, Eskişehir, Konya és Kayseri adott volna otthont a mérkőzéseknek. Sikeres pályázat esetén a török sportági szövetség 400 millió eurót stadionokra, további egymilliárdot infrastruktúrára, valamint még 250 milliót reklámokra költött volna. Törökország még nem rendezett nagy futballtornát, de a 2008-as Eb rendezésre közösen pályázott Görögországgal, amely sikertelen lett.
A Francia Labdarúgó-szövetség hivatalosan 2009. február 13-án jelentette be rendezési szándékát, amelyben azt is közölték, hogy egyedül kandidálnak a rendezésre.
Az UEFA 2010. május 28-án döntött arról, hogy Franciaország rendezheti a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A szavazás első körében a 13 szavazásra jogosult elnökségi tag a három pályázónak helyezéseket adott, ahol az első helyezett 5, a második 2, a harmadik 1 pontot kapott. A második körben a megmaradt két pályázat közül a több szavazatot kapott pályázat nyert. Három tag érintettség miatt nem szavazhatott, köztük Michel Platini UEFA-elnök sem.
A selejtező sorsolását 2014. február 23-án tartották Nizzában.
A selejtezőben 53 válogatott vett részt. A házigazda Franciaország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra. Sorsolással nyolc hatcsapatos és egy ötcsapatos csoportot képeztek. A csoportokban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással. A sorozat végén a kilenc csoportelső és csoportmásodik, valamint a legjobb csoport-harmadik automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra, míg a további nyolc csoport-harmadik között oda-visszavágós pótselejtezőt rendeztek. A pótselejtezők győztesei jutottak még ki az Európa-bajnokságra.
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének csoportbeosztása
A csoport
Hollandia
Csehország
Törökország
Lettország
Izland
Kazahsztán
B csoport
Bosznia-Hercegovina
Belgium
Izrael
Wales
Ciprus
Andorra
C csoport
Spanyolország
Ukrajna
Szlovákia
Fehéroroszország
Macedónia
Luxemburg
D csoport
Németország
Írország
Lengyelország
Skócia
Grúzia
Gibraltár
E csoport
Anglia
Svájc
Szlovénia
Észtország
Litvánia
San Marino
F csoport
Görögország
Magyarország
Románia
Finnország
Észak-Írország
Feröer
G csoport
Oroszország
Svédország
Ausztria
Montenegró
Moldova
Liechtenstein
H csoport
Olaszország
Horvátország
Norvégia
Bulgária
Azerbajdzsán
Málta
I csoport
Portugália
Dánia
Szerbia
Örményország
Albánia
2009. november 11-én 12 várost neveztek meg, a döntés szerint Nizza, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Saint-Étienne, Lyon, Lille, Lens, Strasbourg, Nancy, Párizs és az 1998-as vb-döntő helyszíne, Saint-Denis rendezhetne mérkőzéseket. A franciák négy új stadion felépítésére (Lyon, Lille, Bordeaux, Nizza), másik hét helyszín felújítására 1,7 milliárd eurót költenének. Strasbourg visszalépett, majd 2011. május 20-án úgy döntöttek, hogy Toulouse és Saint-Étienne nem rendez mérkőzést. A végső 10 helyszínt az UEFA 2013. január 25-én tette közzé. A nyitómérkőzésnek és a döntőnek is a Stade de France adott otthont.
Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008. szeptember 25-én döntött arról, hogy 2016-tól az Európa-bajnokságon 16 helyett 24 csapat vehet részt. Az Eb-n a korábbi 31 helyett 51 mérkőzést fognak rendezni. A 24 csapatos torna a korábbi, 1986 és 1994 közötti világbajnokságokéhoz hasonló lesz.
A selejtezők lebonyolítása nem változott, továbbra is öt-, illetve hatcsapatos csoportok voltak, de az első két helyezett mellett a legjobb harmadik is kijutott az Eb-re. Négy csapat pótselejtezőn jutott ki.
Az Eb-n a hat darab négycsapatos csoportból az első két helyezett, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jut tovább a nyolcad-döntőbe. Innen egyenes kieséses rendszerben folytatódik a torna. A harmadik helyért nem játszanak mérkőzést.
Résztvevők:
Sorrend meghatározása a csoportokban:
Az Európa-bajnokság csoportjaiban, ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal áll, akkor a következő pontok alapján állapítják meg a sorrendet:
- Több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
- Jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
- Több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
- Ha az 1–3. pontok alapján a sorrend nem dönthető el, akkor az 1–3. pontokat addig kell alkalmazni, ameddig nem dönthető el a sorrend. Ha továbbra sem dönthető el a sorrend, akkor az 5–9. pontokat kell alkalmazni;
- Jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen;
- Több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen;
- Ha két csapat a felsorolt első hat pont alapján holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal állt, akkor közöttük büntetőrúgások döntenek a sorrendről;
- Alacsonyabb Fair Play pontszám (1 pont egy sárga lapért, 3 pont két sárga lapot követő piros lapért, 3 pont egy azonnali piros lapért, 4 pont egy sárga lap és egy azonnali piros lapért);
- Jobb UEFA-együttható.
Csoportok
Sorrend meghatározása a csoport-harmadikok esetén:
A négy legjobb csoport-harmadik csapatot a következő pontok alapján állapítják meg:
Több szerzett pont;
Jobb gólkülönbség;
Több szerzett gól;
Alacsonyabb Fair Play pontszám;
Jobb UEFA-együttható.
Az egyenes kieséses szakasz formátuma:
A nyolcad-döntőben a következő párosításokban játszanak a csapatok:
1. mérkőzés: A csoport 2. helyezett – C csoport 2. helyezett
2. mérkőzés: D csoport győztese – B/E/F csoport 3. helyezett
3. mérkőzés: B csoport győztese – A/C/D csoport 3. helyezett
4. mérkőzés: F csoport győztese – E csoport 2. helyezett
5. mérkőzés: C csoport győztese – A/B/F csoport 3. helyezett
6. mérkőzés: E csoport győztese – D csoport 2. helyezett
7. mérkőzés: A csoport győztese – C/D/E csoport 3. helyezett
8. mérkőzés: B csoport 2. helyezett – F csoport 2. helyezett
Negyeddöntők párosításai:
1. negyeddöntő: 1. nyolcaddöntő győztese – 2. nyolcaddöntő győztese
2. negyeddöntő: 3. nyolcaddöntő győztese – 4. nyolcaddöntő győztese
3. negyeddöntő: 5. nyolcaddöntő győztese – 6. nyolcaddöntő győztese
4. negyeddöntő: 7. nyolcaddöntő győztese – 8. nyolcaddöntő győztese
Elődöntők párosításai:
1. elődöntő: 1. negyeddöntő győztese – 2. negyeddöntő győztese
2. elődöntő: 3. negyeddöntő győztese – 4. negyeddöntő győztese
Döntő párosítása:
1. elődöntő győztese – 2. elődöntő győztese
A harmadik helyért nem játszanak mérkőzést.
Játékvezetők
Pénzdíjazás:
Az Európa-bajnokság 24 résztvevő ország labdarúgó-szövetségei között mindösszesen 301 millió eurót osztottak szét. Minden résztvevő 8 millió eurót kapott. Az Eb csoportkörében a győzelmekért 1 millió euró járt, döntetlen esetén 0,5–0,5 milliót kaptak a szövetségek. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabbak összegeket kaptak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 8 millió eurót kapott. Az alábbi táblázat mutatja a pénzdíjazást.
Minden egyes válogatott 23 játékost nevezhet a tornára, melyek közül három játékosnak kapusnak kell lennie. A nevezés a nyitómérkőzést megelőző 10. napig tart. Sérülés esetén a játékos az adott csapat első mérkőzéséig cserélhető egy másikkal.
A tornára 213 különböző csapatból érkezik 552 nevezett játékos. A legtöbb, 134 játékos angol klubokból érkezik, míg 65 német, 56 olasz, 36 török, és 35 játékos spanyol csapattal áll szerződésben. A magyar bajnokságból 13 játékos érkezik, ebből csak egy nem magyar. A nevezett játékosok közül kilenc nem európai klubban szerepel. Az angol csapat csak hazai bajnokságban játszó játékosokból áll, ezzel ellentétben az ír, az északír, és az izlandi csapat csak idegenlégiósokat alkalmaz.
A torna legfiatalabb játékosa a Manchester United angol támadója, Marcus Rashford, aki 1997. október 31-én született, a legidősebb pedig az 1976. április 1-én született magyar kapus, Király Gábor, aki ha pályára lép, az Európa-bajnokságok történetének legidősebb pályára lépő játékosa lesz. A csapatok közül a német és az angol a legfiatalabb 25.4, míg az ír a legöregebb a maga 29.4 átlagéletkorával. Az Eb legmagasabb játékosa a román kapus, Costel Pantilimon 203 cm-rel, míg a legalacsonyabb az olasz támadó Lorenzo Insigne a maga 163 cm-es magasságával. A magasságot figyelembe véve a svéd válogatott az első, átlagosan 186 cm-rel, míg a súlyt tekintve a német csapat vezet, játékosaik átlagosan 80.3 kg súlyúak.
Csoporteredmények:
Forrás, képek:
wikipedia, hirmagazin.eu saját forrás
