Magyarország veretlenül került a nyolcaddöntőbe!

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság rövid áttekintése

Legutóbbi módosítás: 2016. június 18.

Adatok

Rendező: Franciaország

Dátum: 2016. június 10. – július 10.

Csapatok: 24 (1 szövetségből)

(selejtezőben indult: 53)

Helyszínek : 10 helyszín, (10 rendező városban)

Címvédő: Spanyolország

Statisztika

Nézőszám
Összesen: 967 448 (átlag: 46 069)

Díjak

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság a 15. Európa-bajnokság, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeznek. Ez az első Eb, amelyen 24 csapat vesz részt. Címvédő a spanyol válogatott.

Franciaország – 1960 és 1984 után – harmadik alkalommal házigazdája a kontinenstornának.

A győztes részvételi jogot szerez a 2017-es konföderációs kupára, melyet Oroszországban rendeznek.

Az Európa-bajnokság rendezésére 2009. március 9-ig lehetett pályázni. A határidőig négy pályázat érkezett: Franciaország, Olaszország, Törökország, valamint Svédország és Norvégia közös pályázata. 2009 végén a két észak-európai ország visszalépett, mert egyik kormány sem támogatta a rendezést, így három pályázó maradt versenyben. 2007 tavaszán a Walesi Labdarúgó-szövetség jelentette be, hogy Wales és Skócia közösen pályázatot adna be. 2009 tavaszán azonban a két ország lemondott a rendezésről. Az okok között szerepelt a gazdasági válság, valamint az UEFA 2008 őszén hozott 24 csapatos tornáról született döntése is, amely miatt több stadion lett volna szükséges a lebonyolításhoz.

Olaszország korábban 1980-ban rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig legutóbb 1990-ben. Olaszország pályázott a 2012-es Eb rendezésére is, azonban akkor a Lengyelország–Ukrajna közös pályázat nyert. Az olaszok 12 városban rendezték volna a mérkőzéseket: Bari, Bologna, Cagliari, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Palermo, Róma, Torino, Udine és Verona lettek volna a helyszínek.

Törökország nyolc városban rendezte volna a tornát, és három tartalékhelyszíne is volt. Isztambulban két stadionban is lettek volna mérkőzések. Valamint még Bursa, İzmir, Antalya, Ankara, Eskişehir, Konya és Kayseri adott volna otthont a mérkőzéseknek. Sikeres pályázat esetén a török sportági szövetség 400 millió eurót stadionokra, további egymilliárdot infrastruktúrára, valamint még 250 milliót reklámokra költött volna. Törökország még nem rendezett nagy futballtornát, de a 2008-as Eb rendezésre közösen pályázott Görögországgal, amely sikertelen lett.

A Francia Labdarúgó-szövetség hivatalosan 2009. február 13-án jelentette be rendezési szándékát, amelyben azt is közölték, hogy egyedül kandidálnak a rendezésre.

Az UEFA 2010. május 28-án döntött arról, hogy Franciaország rendezheti a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A szavazás első körében a 13 szavazásra jogosult elnökségi tag a három pályázónak helyezéseket adott, ahol az első helyezett 5, a második 2, a harmadik 1 pontot kapott. A második körben a megmaradt két pályázat közül a több szavazatot kapott pályázat nyert. Három tag érintettség miatt nem szavazhatott, köztük Michel Platini UEFA-elnök sem.

A selejtező sorsolását 2014. február 23-án tartották Nizzában.

A selejtezőben 53 válogatott vett részt. A házigazda Franciaország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra. Sorsolással nyolc hatcsapatos és egy ötcsapatos csoportot képeztek. A csoportokban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással. A sorozat végén a kilenc csoportelső és csoportmásodik, valamint a legjobb csoport-harmadik automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra, míg a további nyolc csoport-harmadik között oda-visszavágós pótselejtezőt rendeztek. A pótselejtezők győztesei jutottak még ki az Európa-bajnokságra.

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének csoportbeosztása

A csoport

Hollandia

Csehország

Törökország

Lettország

Izland

Kazahsztán

B csoport

Bosznia-Hercegovina

Belgium

Izrael

Wales

Ciprus

Andorra

C csoport

Spanyolország

Ukrajna

Szlovákia

Fehéroroszország

Macedónia

Luxemburg

D csoport

Németország

Írország

Lengyelország

Skócia

Grúzia

Gibraltár

E csoport

Anglia

Svájc

Szlovénia

Észtország

Litvánia

San Marino

F csoport

Görögország

Magyarország

Románia

Finnország

Észak-Írország

Feröer

G csoport

Oroszország

Svédország

Ausztria

Montenegró

Moldova

Liechtenstein

H csoport

Olaszország

Horvátország

Norvégia

Bulgária

Azerbajdzsán

Málta

I csoport

Portugália

Dánia

Szerbia

Örményország

Albánia

2009. november 11-én 12 várost neveztek meg, a döntés szerint Nizza, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Saint-Étienne, Lyon, Lille, Lens, Strasbourg, Nancy, Párizs és az 1998-as vb-döntő helyszíne, Saint-Denis rendezhetne mérkőzéseket. A franciák négy új stadion felépítésére (Lyon, Lille, Bordeaux, Nizza), másik hét helyszín felújítására 1,7 milliárd eurót költenének. Strasbourg visszalépett, majd 2011. május 20-án úgy döntöttek, hogy Toulouse és Saint-Étienne nem rendez mérkőzést. A végső 10 helyszínt az UEFA 2013. január 25-én tette közzé. A nyitómérkőzésnek és a döntőnek is a Stade de France adott otthont.

Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008. szeptember 25-én döntött arról, hogy 2016-tól az Európa-bajnokságon 16 helyett 24 csapat vehet részt. Az Eb-n a korábbi 31 helyett 51 mérkőzést fognak rendezni. A 24 csapatos torna a korábbi, 1986 és 1994 közötti világbajnokságokéhoz hasonló lesz.

A selejtezők lebonyolítása nem változott, továbbra is öt-, illetve hatcsapatos csoportok voltak, de az első két helyezett mellett a legjobb harmadik is kijutott az Eb-re. Négy csapat pótselejtezőn jutott ki.

Az Eb-n a hat darab négycsapatos csoportból az első két helyezett, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jut tovább a nyolcad-döntőbe. Innen egyenes kieséses rendszerben folytatódik a torna. A harmadik helyért nem játszanak mérkőzést.

Résztvevők:

Sorrend meghatározása a csoportokban:

Az Európa-bajnokság csoportjaiban, ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal áll, akkor a következő pontok alapján állapítják meg a sorrendet:

1. Több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
2. Jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
3. Több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;

4. Ha az 1–3. pontok alapján a sorrend nem dönthető el, akkor az 1–3. pontokat addig kell alkalmazni, ameddig nem dönthető el a sorrend. Ha továbbra sem dönthető el a sorrend, akkor az 5–9. pontokat kell alkalmazni;

5. Jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen;

6. Több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen;

7. Ha két csapat a felsorolt első hat pont alapján holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal állt, akkor közöttük büntetőrúgások döntenek a sorrendről;

8. Alacsonyabb Fair Play pontszám (1 pont egy sárga lapért, 3 pont két sárga lapot követő piros lapért, 3 pont egy azonnali piros lapért, 4 pont egy sárga lap és egy azonnali piros lapért);

9. Jobb UEFA-együttható.

Csoportok

Sorrend meghatározása a csoport-harmadikok esetén:

A négy legjobb csoport-harmadik csapatot a következő pontok alapján állapítják meg:

Több szerzett pont;

Jobb gólkülönbség;

Több szerzett gól;

Alacsonyabb Fair Play pontszám;

Jobb UEFA-együttható.

Az egyenes kieséses szakasz formátuma:

A nyolcad-döntőben a következő párosításokban játszanak a csapatok:

1. mérkőzés: A csoport 2. helyezett – C csoport 2. helyezett

2. mérkőzés: D csoport győztese – B/E/F csoport 3. helyezett

3. mérkőzés: B csoport győztese – A/C/D csoport 3. helyezett

4. mérkőzés: F csoport győztese – E csoport 2. helyezett

5. mérkőzés: C csoport győztese – A/B/F csoport 3. helyezett

6. mérkőzés: E csoport győztese – D csoport 2. helyezett

7. mérkőzés: A csoport győztese – C/D/E csoport 3. helyezett

8. mérkőzés: B csoport 2. helyezett – F csoport 2. helyezett

Negyeddöntők párosításai:

1. negyeddöntő: 1. nyolcaddöntő győztese – 2. nyolcaddöntő győztese

2. negyeddöntő: 3. nyolcaddöntő győztese – 4. nyolcaddöntő győztese

3. negyeddöntő: 5. nyolcaddöntő győztese – 6. nyolcaddöntő győztese

4. negyeddöntő: 7. nyolcaddöntő győztese – 8. nyolcaddöntő győztese

Elődöntők párosításai:

1. elődöntő: 1. negyeddöntő győztese – 2. negyeddöntő győztese

2. elődöntő: 3. negyeddöntő győztese – 4. negyeddöntő győztese

Döntő párosítása:

1. elődöntő győztese – 2. elődöntő győztese

A harmadik helyért nem játszanak mérkőzést.

Játékvezetők

Pénzdíjazás:

Az Európa-bajnokság 24 résztvevő ország labdarúgó-szövetségei között mindösszesen 301 millió eurót osztottak szét. Minden résztvevő 8 millió eurót kapott. Az Eb csoportkörében a győzelmekért 1 millió euró járt, döntetlen esetén 0,5–0,5 milliót kaptak a szövetségek. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabbak összegeket kaptak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 8 millió eurót kapott. Az alábbi táblázat mutatja a pénzdíjazást.

Minden egyes válogatott 23 játékost nevezhet a tornára, melyek közül három játékosnak kapusnak kell lennie. A nevezés a nyitómérkőzést megelőző 10. napig tart. Sérülés esetén a játékos az adott csapat első mérkőzéséig cserélhető egy másikkal.

A tornára 213 különböző csapatból érkezik 552 nevezett játékos. A legtöbb, 134 játékos angol klubokból érkezik, míg 65 német, 56 olasz, 36 török, és 35 játékos spanyol csapattal áll szerződésben. A magyar bajnokságból 13 játékos érkezik, ebből csak egy nem magyar. A nevezett játékosok közül kilenc nem európai klubban szerepel. Az angol csapat csak hazai bajnokságban játszó játékosokból áll, ezzel ellentétben az ír, az északír, és az izlandi csapat csak idegenlégiósokat alkalmaz.

A torna legfiatalabb játékosa a Manchester United angol támadója, Marcus Rashford, aki 1997. október 31-én született, a legidősebb pedig az 1976. április 1-én született magyar kapus, Király Gábor, aki ha pályára lép, az Európa-bajnokságok történetének legidősebb pályára lépő játékosa lesz. A csapatok közül a német és az angol a legfiatalabb 25.4, míg az ír a legöregebb a maga 29.4 átlagéletkorával. Az Eb legmagasabb játékosa a román kapus, Costel Pantilimon 203 cm-rel, míg a legalacsonyabb az olasz támadó Lorenzo Insigne a maga 163 cm-es magasságával. A magasságot figyelembe véve a svéd válogatott az első, átlagosan 186 cm-rel, míg a súlyt tekintve a német csapat vezet, játékosaik átlagosan 80.3 kg súlyúak.

Csoporteredmények:

Forrás, képek:

wikipedia, hirmagazin.eu saját forrás