A decemberi csúcstalálkozó kudarca után Magyarország újabb követelésekkel fordult Brüsszelhez, cserébe azért, hogy feloldja az Európai Unió által Ukrajnának javasolt 50 milliárd eurós alapra vonatkozó vétóját – írja az euronews-com
Az „Ukrán Eszközként” ismert keret 2024 és 2027 között pénzügyi támogatást nyújt Kijevnek a növekvő államháztartási hiány megszüntetéséhez, az alapvető szolgáltatások fenntartásához és az újjáépítési erőfeszítések finanszírozásához.
Az eredeti terv szerint az eszköznek már működnie kellene, mivel Brüsszel kifogyott a háború sújtotta országnak nyújtott pénzügyi támogatásból.
Az Európai Tanács múlt havi drámai ülése során azonban Orbán Viktor vétójogával élve elvetette a javaslatot, amelyet a blokk közös költségvetésének szélesebb körű felülvizsgálatához kötöttek.
Az EU támogatása kritikus pillanatban akadt el, mivel Washington is küzd a republikánus ellenállás feloldásáért, hogy jóváhagyjon egy új katonai segélycsomagot. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán kialakult patthelyzet egyre bizonytalanabb helyzetbe hozta Kijevet, miközben Oroszország fokozta brutális légicsapásait.
Van azonban egy halvány reménysugár: az EU vezetői február 1-jén ismét összeülnek, hogy adjanak egy második esélyt az új támogatási eszköznek.
Magyarország két követelése
A tárgyalások részleteit ismerő diplomaták szerint a döntő időpont előtt Magyarország azt az ötletet terjesztette elő, hogy a csomagot négy éves keretösszegre osszák fel, egyenként 12,5 milliárd euró értékben.
A felosztás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós vezetőknek minden évben egyhangúlag jóvá kellene hagyniuk a pénzalap működtetését. Ez ellentétes lenne az eszköz azon céljával, hogy hosszú távú, kiszámítható segítséget nyújtson, mivel lehetővé tenné Orbán Viktor vagy bármely más kormányfő számára, hogy már jövőre blokkolja a támogatást.
Magyarország más, ettől a témától független követelést is támasztott, mégpedig a COVID-19 helyreállítási alapokkal kapcsolatban – közölték a névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó diplomáciai források.
A jelenlegi szabályok szerint a tagállamoknak 2026. augusztus végéig kell teljesíteniük a mérföldköveket és célokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hozzáférjenek az összes kiutalt támogatáshoz és hitelhez. Ellenkező esetben a fel nem használt pénzek elvesznek.
A budapesti kormány azt követeli, hogy ehhez a határidőhöz további két évet adjanak hozzá, amihez újra meg kellene nyitni a helyreállítási alapot létrehozó rendkívüli jogszabályokat. A különleges kérés oka az, hogy Magyarországtól jogállamisági aggályok miatt megtagadták a hozzáférést a nemzeti tervben foglaltak megvalósításához szükséges pénzekhez, emiatt – ha egyáltalán sikerül feloldani a zárolást – szűkös kivitelezési időszak áll a magyar kormány rendelkezésre.
Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve 10,4 milliárd euró értékű, amelyből eddig csak 920 millió eurót szabadítottak fel. Ettől függetlenül további 11,5 milliárd eurónyi kohéziós alapot jegel az EU a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel, az akadémiai szabadsággal és az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos aggályok széles köre miatt.
Orbán Viktor többször is „pénzügyi zsarolásként” ítélte meg a helyzetet, és képviselői nyilvánosan kijelentették, hogy a több mint 20 milliárd eurót – teljes egészében – fel kell oldani a zárolások alól, mielőtt döntés születhetne az ukrán eszközről.
Az ellenszolgáltatás „mértéke” a decemberi katasztrofális csúcstalálkozó óta fokozódott, ami egy diplomata szerint „nagyon is tranzakciós” hozzáállást, leplezetlen „cserét” eredményezhet.
Egy másik diplomata megjegyezte, hogy Magyarország „teljesen egyedül volt” mind az ukrán eszköz megosztásával, mind a helyreállítási alapok kétéves meghosszabbításával kapcsolatban. Németország különösen a második követeléssel kapcsolatban volt kritikus.
A remény még él
Mindazonáltal az a tény, hogy Budapest legalább ötleteket lebegtet, ahelyett, hogy rugalmatlanul ragaszkodna a vétójához, arra utal, hogy a légkör konstruktívabbá vált, még ha továbbra is feszült is, és talán korlátozottan van hely valamiféle kompromisszumra.
A nagykövetek szerdán jóváhagytak egy „részleges tárgyalási mandátumot”, hogy Belgium, az EU Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő ország, megkezdhesse a hivatalos tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amint megoldást találnak a beruházási eszközre.
A mandátum, ahogy a neve is mondja, „részleges”, mert nem tartalmazza a speciális alap konkrét részleteit, nevezetesen a pénzügyi számokat. Ezeket a hiányosságokat csak akkor lehet pótolni, ha a vezetők februárban találkoznak, és megvitatják a témát szemtől-szembe.
Ha a 27 tagállamnak – ismét – nem sikerül áttörést elérnie, Brüsszel kénytelen lesz egy alternatív, az uniós költségvetésen kívüli rendszert kidolgozni, amelybe 26 ország is beszáll, csakhogy továbbra is eljusson a pénz Kijevbe.
Orbán Viktor egy nemrégiben közzétett közösségi média-bejegyzésében úgy tűnt, hogy üdvözli az úgynevezett B-tervet.
„Jó látni, hogy az Európai Bizottság február elsejére egy B-tervet készít elő, amely szerint az Ukrajnának adott pénzügyi támogatást az uniós költségvetésen kívül lehetne kezelni” – írta a magyar államfő. „Ez egy jó döntés! A Bizottság B terve a magyar A-terv!”
