-4 C
Budapest
2023. január. 30. hétfő

Magyarország területe biztonságosnak számít, tudatos támadásra nem kell számítanunk.. képek, videók..- Szólj hozzá!

Dátum:

Megosztás:

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a péntek reggeli ukrán-magyar határhoz közeli rakétatámadások kapcsán beszélt..

Az igazgató szerint miután Magyarországot a NATO védi, ezért Magyarország is a Szövetség tagja, így mai tudásunk szerint Oroszország nem akar háborúba sodródni a NATO-val. Kiszelly Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy ahogyan az amerikaiak sem akarnak lemondani az orosz uránról az atomerőműveik számára, úgy most Európa sem mondhat le az orosz gázról és olajról. Európának is érdeke, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus, és mielőbb visszatérjen a béke, mert ahogyan az oroszok is függenek az energiaexport-bevételtől, úgy mi is függünk attól az energiától, amit Oroszországtól kapunk – tette hozzá.

Brutális támadás: Oroszország 20 Szu-34 Fighter nehézbombázót telepít Kijev feletti ledobáshoz – videó

Péntek hajnalban légicsapás ért egy, a magyar határtól 180 kilométerre fekvő ukrán várost. Kell-e attól tartani, hogy átterjedhetnek a harcok Magyarország területére, vagy akár megsértik a magyar légteret az oroszok gépek?

Szerintem szándékosan nem lehet ilyenre számítani. Nyugat-Ukrajnában két légitámaszpontot támadtak meg az oroszok rakétákkal, tehát ezek célzott támadások voltak. Miután Magyarországot a NATO védi, ezért Magyarország is a Szövetség tagja, így mai tudásunk szerint Oroszország nem akar háborúba sodródni a NATO-val. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy a NATO nem akar háborúba sodródni Oroszországgal, tehát e szempontból.

MAGYARORSZÁG TERÜLETE BIZTONSÁGOSNAK SZÁMÍT, TUDATOS TÁMADÁSRA NEM KELL SZÁMÍTANUNK. 

Az, hogy véletlenül egy-két repülő átsodródik, az nem zárható ki, de éppen ezért van a Magyar Honvédség, hogy ezeket az átsodródásokat kivédje, elrettentse. Most távol van tőlünk a front, és az a lényeg, hogy a péntek hajnali támadások célzottak voltak.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök éjjel arról tájékoztatott, hogy a versailles-i EU-csúcson arról döntöttek, hogy Európa is bekapcsolódik a tűzszüneti tárgyalásokba. Hogyan értékelhetjük ezt?

Korábban már létrejött az úgynevezett Normandiai Formátum, amelyben Németország és Franciaország is részt vett az egyeztetéseken. Ez a Normandiai Formátum az ukrán, az orosz, a német, illetve a francia vezetőket jelentette, tehát

VOLT MÁR RÁ PÉLDA, HOGY EURÓPA PRÓBÁLT KÖZVETÍTENI. 

Mivel Európa nem katonai, hanem gazdasági szereplő, úgy Oroszországgal, mint Ukrajnával nagyon erős a gazdasági kapcsolata. Miután a háborúknak van egy katonai és egy gazdasági vetülete is, látni kell, hogy a katonai rész tekintetében az Európai Unió nem annyira erős.

Bayraktar TB2 drón Ukrajnában – videó

Az EU a NATO nélkül nem tud cselekedni, de gazdaságilag kifejezetten erősnek számít, tehát van benne logika, hogy a Normandiai Formátumot megpróbálják valamilyen formában újjáéleszteni.

AZ EU GAZDASÁGI SZINTEN TUD NYOMÁST GYAKOROLNI OROSZORSZÁGRA, ÉS TERMÉSZETESEN AZ UNIÓ ENERGETIKAILAG JOBBAN KI VAN SZOLGÁLTATVA AZ OROSZOKNAK.

Láthatjuk, hogy az Egyesült Államok az orosz uránról nem mond le, és az addigi 7 százaléknyi orosz nyersolajat cseréli le az addig diktátornak tartott venezuelai vezető olajára. Ahogyan az amerikaiak sem akarnak lemondani az orosz uránról az atomerőműveik számára, úgy most Európa sem mondhat le az orosz gázról és olajról. 

Európának is érdeke, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus, és mielőbb visszatérjen a béke, mert ahogyan az oroszok is függenek az energiaexport-bevételtől, úgy mi is függünk attól az energiától, amit Oroszországtól kapunk.

Csütörtökön kudarcba fulladtak a tűzszüneti tárgyalások Törökországban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin nem utasítana el egy találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos “konkrét kérdéseket”. Ön szerint van esély egy Putyin-Zelenszkij találkozóra?

A KÖZELJÖVŐBEN ERRE NINCS ESÉLY, VISZONT AZ EGY SZINTLÉPÉS, HOGY A KÜLÜGYMINISZTEREK TALÁLKOZTAK. 

A török külügyminisztérium sajtóosztálya által közreadott képen Dmitro Kuleba ukrán (b, háttal) és Szergej Lavrov orosz (j) külügyminiszter megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. FORRÁS: MTI/EPA/TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SAJTÓOSZTÁLYA/CEM ÖZDEL

A külügyminiszterek alapvetően nagyon jól látják egy-egy probléma nemzetközi vetületét, ami itt nagyon fontos, mert a világgazdaságot is érintő konfliktusról van szó. Ukrajna és Oroszország nemcsak energiából világelső, hanem élelmiszerexportban is.

PUTYIN NEM FOG EGYHAMAR TALÁLKOZNI ZELENSZKIJJEL, MERT MOST A KATONÁKÉ A FŐSZEREP. MINDENKI A HADSZÍNTÉREN AKARJA JAVÍTANI A POZÍCIÓJÁT, AZ OROSZOK NYILVÁN A TÁMADÁSOK FOLYTATÁSÁVAL, HOGY AZ UKRÁNOKAT KIJEVBEN ÉS A DONBASZBAN LEGYŐZZÉK. 

Az oroszok a további hódításokkal akarnak jobb tárgyalási pozícióba kerülni, míg az ukránok a védelem által tudják ezt megtenni. Ha meg tudják védeni a fővárost, vagy helytállnak az ostromlott területeken, a városokban, akkor az ő tárgyalási pozíciójuk is javul. Most szerintem

AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOKBAN ÉS HETEKBEN A FEGYVEREKÉ A SZÓ, 

mert mindkét fél a hadszíntéren akarja a pozícióit erősíteni, javítani.

Orosz katonák Armjanszkban, Oroszországban, a Krím északi részén. Február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai műveletet jelentett be Ukrajnában a szakadár donbaszi köztársaságok függetlenségének elismerése után. FORRÁS: SPUTNIK VIA AFP/KONSTANTIN MIHALCHEVSKIY

Számíthatunk arra, hogy a következő napokban az oroszok célja Kijev ostroma és Odessza elfoglalása lesz? Műholdfelvételeken az látható, hogy az oroszok átcsoportosítják erőiket.

PUTYIN CÉLJA EGÉSZ UKRAJNA ELLENŐRZÉSE, AHOGYAN Ő FOGALMAZOTT „DEMILITARIZÁLÁSA”. 

Az oroszoknak különböző céljaik vannak, egyik céljuk Kelet-Ukrajna és Odessza elfoglalása. A hadi cselekményeket most úgy jellemezhetjük, hogy

KÉT NAGY FRONT VAN. AZ EGYIK FRONT A DONBASZ, AHOL EDDIG IS VOLT POLGÁRHÁBORÚ AZ ELMÚLT NYOLC ÉVBEN, OTT TARTÓZKODIK AZ UKRÁN FŐSEREG. 

Nagyjából 150 ezer jól felfegyverzett ukrán katona ásta be oda magát, és az oroszok be akarják keríteni őket. Ennek része Mariupol is, a tengerpart.

AZ OROSZOK CÉLJA, HOGY NAPRÓL NAPRA HALADVA BEZÁRJÁK EGY KATLANBA EZT A 150 EZRES UKRÁN FŐSEREGET, AMELY EGY HARCEDZETT HADSEREG. OTT AKARJÁK TARTANI ŐKET, HOGY NE TUDJANAK MÁSHOVÁ MENNI. 

Égő autó a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórháznál 2022. március 9-én. FORRÁS: MTI/AP/JEVHEN MALOLETKA

Közben utolérték magukat az oroszok üzemanyaggal és élelmiszerrel, így most

KIJEV KÖRBEZÁRÁSA IS ZAJLIK. EZ A MÁSODIK HADSZÍNTÉR. EZZEL UKRÁN ERŐKET IS LEKÖTNEK, MERT A FŐVÁROS MINDENHOL SZIMBOLIKUSNAK SZÁMÍT, ÉS AZ UKRÁN HADSEREG ERŐINEK FELTEHETŐEN NAGY RÉSZÉT A FŐVÁROS VÉDELMÉRE VONJÁK ÖSSZE, TERMÉSZETESEN EZZEL MÁSHOL NYILVÁNVALÓAN GYENGÍTIK A VÉDELMET. 

Kérdés, hogy az oroszok most bemennek-e a fővárosba, mert Szíriában toboroznak 200-300 dollár havi zsoldért városi és utcai harcban edzett gerillaharcosokat, akik kvázi idegenlégiósként harcolnának az oroszok oldalán.

Kijevbe egyébként nincs sok értelme bemennie az oroszoknak, mert az utcai harcok nagyon nehezek, plusz veszteséggel fenyegetnek. Ha csak elzárják a várost, az sokkal kevesebb polgári áldozattal jár, és nekik is kisebb a veszteségük. 

Van még két kisebb csatatér, az egyik az atomerőművek színtere.

A ZAPORIZZSJAI ÉS A CSERNOBILIT AZ ELLENŐRZÉSÜK ALÁ VONTÁK, ÉS MOST A DÉL-UKRAJNA ATOMERŐMŰVET AKARJÁK MEGSZEREZNI UKRAJNA KÖZÉPSŐ RÉSZÉN. 

A másik kisebb csatatér az, hogy célzott rakétacsapásokkal megpróbálják az ukrán légvédelmi kapacitásokat csökkenteni, főleg a légierőnek és a légvédelemnek a megmaradt részét kikapcsolni.

Orosz páncélozott járművek az elfoglalt csernobili atomerőmű területén az ukrajnai Pripjatyban 2022. február 24-én, csütörtökön. Denis Shmyhal ukrán miniszterelnök közölte, hogy az orosz erők átvették az irányítást az egykori csernobili atomerőmű felett. Pripjaty közelében, mintegy 60 mérföldre a fővárostól, Kijevtől, a kormányerők elleni heves összecsapásokat követően. FORRÁS: EYEPRESS NEWS / EYEPRESS VIA AFP

Mire számíthatunk az elkövetkező napokban?

Mikolajivot most ostromolják az oroszok, ott is tartják magukat az ukránok.

HA EZT A KIKÖTŐVÁROST BEVESZIK AZ OROSZOK, AKKOR NAGYJÁBÓL ONNAN MÁR KI TUDNAK JUTNI ODESSZÁIG. 

Ez azért is fontos, mert Mariupol az Azovi-tengeren, Odessza pedig a Fekete-tengeren nagy exportkikötő, tehát az acél – és a gabonaexport nagy része ezeken a kikötőkön keresztül bonyolódik. Ha ezeket elvágják, akkor Ukrajna nem tud exportálni.

ODESSZÁBAN AZ ANGOLOK TÁMOGATJÁK AZ UKRÁN HADIFLOTTA FEJLESZTÉSÉT, TEHÁT NYILVÁN AZ OROSZOK NEM AKARJÁK EZT, MERT AKKOR A FEKETE-TENGEREN, AHOL EDDIG AZ OROSZ FLOTTA VOLT A MEGHATÁROZÓ, ELVESZÍTHETIK ELŐNYÜKET. ODESSZA EZÉRT IS FONTOS. 

Odessza ezen felül egy kínai kikötő is, és Kína is kereskedik Ukrajnával. A kínaiak egy Belgium nagyságú termőterületet bérelnek Ukrajnában, amit ők művelnek meg, és ennek a terményeit hajón viszik el Kínába. Itt majd meg kell állapodnia az oroszoknak a kínaiakkal a földek további bérlése kapcsán, ha elfoglalták Odesszát, illetve arról is, hogyan tudják majd elszállítani az oroszok által ellenőrzött kikötőkből az Ukrajnában megtermelt termékeket.

origo nyomán

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner
securiton-tűzvédelem

Kapcsolódó hírek

Avatar: A víz útja – videó

Az Avatar: A víz útja Magyarországon is rekordsiker - írja az orogo.hu Meghaladta a kétmilliárd forintot és ezzel újabb mérföldkövet...

Valentin-napi ötletek – képek

Valentin-napi ötletek, ötletes összeállítások az egyszerűtól a bonyolultig..   Képek: Pinterest Hirmagazin.eu

Tragédia! 40 utas égett halálra – videó

Gyorshajtó sofőr miatt halt meg negyven ember Pakisztánban. Túl gyorsan hajtott, emiatt megcsúszott és egy híd pillérének csapódott a...

Több ezren rekedtek a hó fogságában – videó

Több ezer ember rekedt az autójában a hatalmas hóviharban Romániában. Voltak, akik 14 órán át várták, hogy kimentsék őket...