Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el.
Az amerikai részről elhangzott, 4 százaléknyi védelmi ráfordításról szóló felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális. Először az eredeti megállapodás alapján kitűzött kétszázalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint az ülésen határozott vita alakult ki arról, hogy mennyire tisztességes a védelmi kiadásokra szánt költségek elosztása és arról, hogy mennyire kellene előbbre hozni a jelenleg 2024-ig szóló határidőt, ameddig a tagállamoknak hazai össztermékük (GDP) két százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat.
Az európai szövetségesek világossá tették, hogy Európa 33 milliárd dollárral többet fordít biztonsági kiadásokra, amióta Donald Trump amerikai elnök elfoglalta hivatalát. A következő hónapokban a viták súlypontja azon lesz, hogyan lehet a védelmi kiadások 2024-ig szóló határidejét előbbre hozni – tette hozzá.
Megjegyezte, a védelmi kiadásokról szóló vita során előjött a NATO-n belüli szolidaritás kérdése is, amely kapcsán felvetődik annak kérdése, hogy a migrációval összefüggésben a szolidaritásnak egyetlen egy mértékegysége van-e, vagy több is.
Hangsúlyozta, hogy a komoly viták ellenére a katonai szövetség legnagyobb ereje az egységében rejlik. Az egység minimális megbomlása a szövetségre, az egyes tagokra és általában a nemzetközi biztonságra is komoly hatással bírhat. Hozzátette, a csúcstalálkozón nem vetődött fel, hogy a tagországok számra csökkenne, hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből.
Szijjártó Péter a georgiai és ukrajnai reformfolyamatok értékelésével foglalkozó üléssel kapcsolatban elmondta, noha a tagországok többsége támogatásáról biztosította mind a georgiai, mint az ukrán euroatlanti törekvéseket, a tagsági akcióterv megindításáról nem született döntés.
Tájékoztatása szerint Magyarország világossá tette, hogy Kelet-Európában az egységes politikai és katonai fellépés alapvető feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Mint hangsúlyozta, a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni. Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket – melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is – addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban.
Kijelentette, Magyarország állásfoglalása megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásával, amely szerint mindenfajta nemzetközi szabályokkal szembemegy az, ahogyan Ukrajnában korlátozzák a megszerzett kisebbségi jogokat az új oktatási törvénnyel.
„Ez tehát nem csak magyar követelés, hanem nemzetközi jogi érvelés” – húzta alá.
Mindenfajta ukrán integrációs törekvés magyar támogatásának előfeltétele, hogy 2023-ig hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, vagyis a nyelvi cikk életbe léptetését, a magániskolákat vegyék ki a törvény hatása alól és konzultáljanak a magyar kisebbséggel – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.
Forrás: MTI, kormany.hu
