Gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás miatt bűnvádi eljárást indult Romániában az úzvölgyi katonatemetőben október 22-én rendezett megemlékezés miatt, amelyen román nacionalista szervezetek magyarellenes molinókat feszítettek ki – tudta meg a Krónika a Hargita megyei rendőr-főkapitányságtól.
Az erdélyi hírportál csütörtöki beszámolójában felidézte: a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) nacionalista szervezet a román hadsereg napja alkalmából rendezett felvonulást a Bákó és Hargita megye határában fekvő sírkertben, amin a résztvevők
kifeszítettek egy „Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek” feliratú molinót is, amin azt is írták: „Magyarország nincs Európa térképén”.
A molinón egy összefüggéstelen, helytelen román szöveg is szerepelt, ami magyarul így értelmezhető: „A barbár magyarok rablási szándékkal érkeztek vidékeinkre 1290-ben. Ezt követően a mongol–magyarok családjaikat is idehozták” – emlékeztetett a lap.
A Krónika a nyíltan magyarellenes eseményre hivatkozva írásban fordult a rendőrséghez és a csendőrséghez, azt tudakolva, tapasztaltak-e törvénytelenséget a román szervezetek rendezvényén, és ha igen, milyen intézkedéseket foganatosítottak, esetleg kiszabtak-e büntetést. A csendőrségtől még nem kaptak választ, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság ugyanakkor azt közölte, hogy – az illetékes ügyész irányításával – a rendőrség bűnvádi eljárást folytat az ügyben.
A román büntető törvénykönyv 369. cikke kimondja, hogy hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható, aki nyilvánosan, bármilyen eszközzel erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra buzdít egy bizonyos csoport vagy személy ellen azért, mert faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, vallási, szexuális irányultság, politikai álláspont, életkor, nem fertőző krónikus betegség vagy társadalmi származás alapján egy bizonyos csoporthoz tartozik.
A román nacionalista szervezetek magyarellenes megnyilvánulásai nyomán az RMDSZ elnöke határozott fellépést sürgetett a hatóságok és az állami intézmények részéről – idézte fel a Krónika. A hatósági számonkérés elmaradása kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, két konklúziója lehet ezzel kapcsolatosan:
vagy az, hogy az állami intézmények gyengék, vagy cinkosok ebben a történetben.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a magyar közösséget visszaküldik Ázsiába, a román politikában meghatározó szerepet játszó vezetők nem ítélik el a történteket.
Az úzvölgyi incidens után a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyeztetett Románia budapesti nagykövetével, aki fellépést ígért a kegyeletsértő eseményekkel szemben. Magyar Levente úgy értékelte: a román szélsőségesek magatartása és tettei a civilizációs normákkal összeegyeztethetetlenek, Magyarország számára pedig elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok csak passzív szemlélői ezeknek a kegyeletsértő eseményeknek annak ellenére, hogy nyáron született egy jogerős bírósági ítélet, amely alapján el kellett távolítani az illegálisan elhelyezett betonkereszteket.
A Krónika szerint ez már a sokadik eljárás a temetődúlásban és a magyarok elleni hergelésben élen járó Mihai Tirnoveanu vezette nacionalistákkal szemben, akik ellen korábban rongálás és sírgyalázás miatt is bűnvádi eljárást indított a nyomozó hatóság.
Idén júliusban ugyancsak a Hargita megyei rendőr-főkapitányságtól kikért adatok alapján hozta nyilvánosságra a Krónika, hogy rongálás és sírgyalázás gyanújával bűnvádi eljárást folytat a csíkszeredai bírósági ügyészség a Nemzet Útja tagjai által július 8-án az úzvölgyi katonatemetőben végrehajtott keresztállítás miatt. A Calea Neamului román szervezet hívei akkor 150 fakeresztet állítottak fel a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben a június 29-én eltávolított – korábban szintén Tirnoveanuék által odaplántált – betonkeresztek helyébe. Az ügyészségi eljárás eredményéről egyelőre nincs információ – tudatta az erdélyi hírportál.