Magyarország – NATO
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul: North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.
Magyarország Csehszlovákiával és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.
Tagjai
Alapító tagok (1949)
– Amerikai Egyesült Államok
– Belgium
– Dánia
– Egyesült Királyság
– Franciaország
– Hollandia
– Izland
– Kanada
– Luxemburg
– Norvégia
– Olaszország
– Portugália
Később csatlakozott államok
1952-bem: Görögország; Törökország;
1955-ben: NSZK;
1982-ben: Spanyolország;
1999-ben: Csehszlovákia; Lengyelország; Magyarország;
2004-ben: Bulgária; Lettország; Litvánia; Románia; Szlovákia; Szlovénia
2009-ben: Horvátország;
Csatlakozásra váró államok
– Macedónia
– Ukrajna
– Grúzia
Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.[1]
Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.
Semleges országok Európában
Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:
– Svájc
– Ausztria
A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.
– Svédország
– Finnország
– Írország
Legfontosabb intézményei
Észak-atlanti Tanács
Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
Védelmi Tervező Bizottság
Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.
Nukleáris Tervező Csoport
Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
Főtitkár, Titkárság
A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.
Katonai Bizottság
A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.
A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.
A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.
Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.
A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.
A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.
Bizottságok és ügynökségek
A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
Parancsnokságok
A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
Euro-atlanti Partnerségi Tanács
Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.
Története
A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.
Szembenállás a Varsói Szerződéssel
A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.
A NATO bővítése
- július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.
A NATO főtitkárai
1.
Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay
Egyesült Királyság
- április 4-től – 1957. május 16-ig;
2.
Paul-Henri Spaak
Belgium
- május 16-tól – 1961. április 21-ig,
3.
Dirk Stikker
Hollandia
- április 21-től – 1964. augusztus 1-ig,
4.
Manlio Brosio
Olaszország
- augusztus 1-től – 1971. október 1-ig,
5.
Joseph Marie Antoine Luns
Hollandia
- október 1-től – 1984. június 25-ig,
6.
Peter Carrington, 6th Baron Carrington
Egyesült Királyság
- június 25-től – 1988. július 1-ig,
7.
Manfred Wörner
NSZK/Németország
- július 1-től
- augusztus 13-ig,
8.
Sergio Balanzino
Olaszország
- augusztus 13-tól
- október 17-ig,
9.
Willy Claes
Belgium
- október 17-től
- október 20-ig,
10.
Sergio Balanzino
Olaszország
- október 20-tól
- december 5-ig,
11.
Javier Solana
Spanyolország
- december 5-től
- október 6-ig,
12.
George Robertson
Egyesült Királyság
- október 14-től
- január 1-ig,
13.
Jaap de Hoop Scheffer
Hollandia
- január 1-től
- július 31-ig,
14.
Anders Fogh Rasmussen
Dánia
- augusztus 1-től
- szeptember 30-ig,
15.
Jens Stoltenberg
Norvégia
- október 1-től.
NATO csúcstalálkozók
Értekezlet neve
Dátum
Fogadó ország, helyszín
Megjegyzések
1.
1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó
- december 16–19.
Párizs, Franciaország
2.
1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- június 26.
Brüsszel, Belgium
3.
1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- május 29–30.
Brüsszel, Belgium
4.
1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó
- május 10–11.
London,
Egyesült Királyság
5.
1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó
- május 30–31.
Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6.
1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó
- június 10.
Bonn, NSZK
7.
1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- november 21.
Brüsszel, Belgium
8.
1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- március 2–3.
Brüsszel, Belgium
9.
1989-es májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- május 29–30.
Brüsszel, Belgium
10.
1989-es decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- december 4.
Brüsszel, Belgium
11.
1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó
- július 5–6.
London, Egyesült Királyság
12.
1991-es római NATO-csúcstalálkozó
- november 7–8.
Róma, Olaszország
13.
1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó
- január 10–11.
Brüsszel, Belgium
1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó
- május 27.
Párizs, Franciaország
14.
1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó
- július 8–9.
Madrid, Spanyolország
15.
1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó
- április 23–25.
Washington,
Amerikai Egyesült Államok
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó
- április 23–25.
NATO Főparancsnokság,
Belgium
2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó
- május 28.
Róma, Olaszország
A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).
16.
2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó
- november 21–22.
Prága, Csehország
Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
17.
2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó
- június 28–29.
Isztambul, Törökország
18.
2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó
- február 22.
NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
19.
2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó
- november 28–29.
Riga, Lettország
Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
20.
2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó
- április 2–4.
Bukarest, Románia
- április 4-én Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
21.
2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó
- április 3–4.
Strasbourg,Franciaország–
Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
22.
2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó
- november 19–20.
Lisszabon, Portugália
23.
2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó
- május 20–21.
Chicago,
Amerikai Egyesült Államok
Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
Kapcsolódó szócikkek
Katonai szabvány
A katonai szabvány alatt a haditechnikai eszközökre, a védelmi ipar, a hadsereg és a csapatok számára készített olyan speciális előírásokat értünk, amelyek nemcsak műszaki szabványokat, hanem koncepciókat, doktrínákat, eljárásokat is magába foglalhatnak.
Csoportosításuk
A katonai szabványokat három csoportba oszthatjuk:
anyagi,
műveleti,
adminisztratív.
NATO szabványosítás
A NATO szabványosítás célja az egységesség (commonality) elérése, ami az együttműködés (compatibility) és a csereszabatosságon (interchangeability) keresztül valósul meg az együttműködőképesség (interoperability) növelése érdekében.
A katonai szabványok Magyarországon
Az anyagi szabványok kidolgozását a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal Szabvány Osztálya irányítja és a Magyar Szabványügyi Testület adja ki. A műveleti és adminisztratív szabványokkal a Haderő-tervezési Csoportfőnökség foglalkozik.
