Magyarország és Kína között rendkívül jók a gazdasági és politikai kapcsolatok, és az együttműködésben nagy potenciál van hosszú távon is. A nyugati retorikai támadások elsősorban a tőkebefektetésekért zajló verseny részeiként értelmezhetők, vélik szakértők.
A 16+1 néven ismertté vált kezdeményezés, mely Kína és 16 közép-kelet-európai ország közötti gazdasági együttműködés erősítése érdekében jött létre, még Budapesten született Ven Csia-pao korábbi kínai miniszterelnök magyarországi látogatása során, emlékeztetett Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke a kezdetekre a Kossuth rádió Ütköző című műsorában.
A szakember fontosnak tartotta leszögezni, hogy Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót, sőt inkább egy erős és egységes EU áll Peking érdekében gazdasági szempontból. Megjegyezte: a 16 résztvevő ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország) egyenként szinte láthatatlan kínai piac számára.
Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója szerint a szófiai helyszínválasztásnak önmagában nincs túl nagy jelentősége az együttműködés jövője szempontjából. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy Kína olyan államokat is megszólít, amelyek nem tagjai az EU-nak, csak törekszenek a csatlakozásra, és a Pekinggel kötött gazdasági megállapodások sokkal inkább a nyugati integrációhoz vezető úton nyújtanak segítséget ezeknek az államoknak.
Magyarország kiemelt partner
Világosan kell látni, hogy Kínának világos gazdaságpolitikai céljai vannak, amiket 2020-ig el akarnak érni mutatott rá Pető Ernő. Hozzátette: ebben komoly szerepet játszik az „Egy Övezet Egy Út” névre keresztelt, több helyen „Új Selyemútként” is aposztrofált kezdeményezés. Az új szállítási útvonalak kiépítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások miatt a közép-kelet-európai államok kiemelt partnereknek számítanak. Ez Magyarországra különösen igaz az évekkel ezelőtt meghirdetett és sikeres keleti nyitás következtében, hangsúlyozta a gazdasági szakember.
Pető Ernő fontosnak tartja, hogy a kínaiak ebben a térségben tanulják meg, hogy hogyan kell az EU szabályai és feltételrendszerei szerint üzletet kötni. Mint kiemelte: a kínaiak megfontoltan döntenek, de onnantól kezdve rendkívül hatékonyan folyik az együttműködés.
Peking diverzifikálta jelenlétét az európai piacon
Érdemes minden kínai külgazdasági kezdeményezést a kapcsán nézni, ahonnan Pekingben is tekintenek rá, véli Szabó Dávid. Kína elsődleges célja a világban betöltött gazdasági pozícióinak erősítése, polgárai helyzetének javítása, valamint az ország politikai berendezkedésének szavatolása, fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a kínai export jelentős része az EU-ba érkezik, de a térség kínai befektetések számára is vonzó területként jelenik meg. Emellett az infrastrukturális beruházások kapacitásait is szívesen exportálják, mint ahogy az a Budapest-Belgrád közötti gyorsvasút kivitelezése kapcsán történik, jegyezte meg a szakértő.
Megemlítette még, hogy a hatalmas külkereskedelmi többlet egy részét Peking hajlandó magas hozzáadott értékű technológiák vásárlására áldozni, és komoly tőkebefektetőként is jelen vannak az európai piacon.
Pető Ernő úgy látja, hogy az építőipari kapacitás lekötése nem igazán játszik szerepet a vasútépítésben. Elsősorban azért fontos a projekt, mert határokon átível és egy uniós valamint egy tagjelölt állam között zajlik le, amelyek eltérő szabályozásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor uniós referenciát szereznek ezáltal. A szakember fontosnak tartotta leszögezni, hogy Kína közép-kelet-európai befektetéseinek döntő része Magyarországon történt.
Szép jövő áll az együttműködés előtt
Valójában a nyugatról érkező retorikai nyomás is elfed egy érdekkonfliktust, hívta fel a figyelmet Szabó Dávid. A nyugatiak elképesztő mértékben vonzottak be kínai tőkét, de az utóbbi időszakban térségünk egyfajta konkurenciát támaszt számukra e tekintetben, még ha nem is ugyanazon a területen működünk együtt a kínaiakkal. A hamburgi vagy a rotterdami kikötővel szemben a Pireusz-Belgrád-Budapest útvonal alternatívát jelenthet, fogalmazott.
Az EU kijátszásával kapcsolatos félelmek kapcsán jelentkező véleményeket túlzónak tartja, hiszen a nagy kereskedelmi kérdésekben csak együtt tudunk dönteni a többi tagállammal.
Magyarország Kína szempontjából egy platformot jelenthet, hisz sok mindenben mi vagyunk az elsők Közép-Európában, mondta Pető Ernő. Emlékeztetett, hogy mi kötöttünk először stratégiai megállapodást Kínával, illetve ugyancsak mi voltunk akik először bocsájtottak ki jüanban kötvényeket.
Ezért sem véletlen, hogy a közép-európai pénzügyi központ és logisztikai központ is itt található. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a vasút, valamint a tengeri és közúti árufuvarozás mellett immár légi úton is megindult a javak áramlása a két ország között.
Szabó Dávid szerint a logisztikai szempont mellett az is számít, hogy Magyarország nagyon nyitott Kína iránt, és konfliktusmentes az együttélés az erős kínai közösséggel Budapesten. Látok még potenciált az együttműködésben – fogalmazott a a Századvég külügyi igazgatója.
Forrás: Kossuth Rádió
