Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

A géntechnológiai módosításoktól mentes magyar élelmiszerek megkülönböztetésére bevezetett védjegy (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)00

A kormány álláspontja szerint a GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet. Ezzel megnyílnak a nemzetközi piacok, és a hazai piacokat is védeni tudjuk.

Főleg a nyugati világból beáramló óriási mennyiségű termékek esetében azonban nehéz százszázalékosan ellenőrizni a komponenseket. Tudvalévő: Magyarországon génkezelt termékeket nem szabad termeszteni, termelni. Ugyanakkor az egyes növényeket, illetve tenyésztett állatokat az európai uniós jog ma még csak az előállításuk módszere alapján sorolja a GMO-k körébe. Mára viszont számos olyan kísérleti eljárás zajlik, amelyek esetében nem eldöntött, hogy éppen egy szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerrel állunk szemben.

Stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentessége – szögezte le Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára. A parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége. Egy – az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett konferencián – Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint mondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását. Nem minden hazánkkal szomszédos ország vall ilyen szigorú elveket a GMO-termékekkel kapcsolatban. Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is megengedőbbek a hatóságok.

A fordított áfa bevezetését kezdeményezte a szójára is az Agrárminisztérium, hogy itthon tartsa a Magyarországon termesztett GMO-mentes szóját, ezzel a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet – nyilatkozta a minap Nagy István agrárminiszter. „Óriási jelentősége lenne, ha a Magyarországon termesztett szóját itthon tudnánk tartani, és ezzel 700-750 ezer tonna szójaimportot kiválthatnánk. A fordított áfa bevezetésével, vagyis amikor a termelőnek és nem a felhasználónak kell az áfát befizetnie, már kevésbe éri meg külföldre kivinni a terméket, és ezzel a fekete- és a szürkegazdaságot is vissza lehet szorítani” – mondta.

A tiltott adalékok kiszűrése folyamatos

Mivel nem kötelező jelölni a csomagoláson, a forgalmazók nincsenek rászorítva a lehetséges GMO-elemek feltüntetésére.

„Nem lehet nagy biztonsággal nálunk sem tudni, hogy a hétköznapokon ekkor-akkor nem kerülünk-e szembe génmódosított termékekkel. Csodálatos lenne, ha ezt ki tudnánk szűrni, de száz százalékig semmi sem garantálható” – mondta el a hirado.hu-nak Csizmadia András gasztrofilozófus. Hazánkban a tiltott nyomelemek, adalékok kiszűrése folyamatos.

Nyilvánvalóan kőkemény tőkeérdekek állnak a GMO-szektor mögött, másról nem lehet szó – mondta Csizmadia. Lehetőleg minél nagyobb mennyiségű, „hibátlan” mezőgazdasági terméket akarnak előállítani egy egységnyi területen. A GMO-val foglalkozó cégek azt állítják, hogy az általuk termesztett növények nem ártalmasak, ami lehet igaz is meg nem is. Rövid távon, ha nem is nyer igazolást a káros hatásuk – hisz a génmódosítás története pár évtizede kezdődött csupán –, a hosszú távú következményekkel még nem vagyunk tisztában.

Speciális helyiségben vizsgálják a kukorica tisztaságát (Fotó: MTI/Balaton József)

Az ördögi kör gyorsan bezárul

Szemléletes a búza példája és a mindennapi kenyéré, amit megeszünk. A búza a 19. század harmadik harmadáig majdhogynem ősállapotban létezett. Hozama olyan volt, amilyen, de a sikértartalma a kívánalmaknak megfelelt. Jött a profitérdek, a profitcentrikus világ, és már nem azt nézték, hogy a termék tényleg egészséges legyen, hanem hogy minél több legyen belőle.

A búza nemesítésével valójában egyféle elfajzást értek el, mert csak a mennyiség, a hozam számított. Kétségtelen: sikerült elérniük, hogy egy hektáron másfélszer, kétszer annyi búza terem, de az a búza – értékét tekintve – feleannyit sem ér már, mint az elődei. A sikértartalom kiesése miatt pedig elkezdtek sikérvázjavító szereket meg mindenféle pótlóanyagokat adagolni a gabonához, aminek lisztjéből mára ezeket a szép, foszló, fölpuffasztott, de ehetetlen kenyereket sütik.

Nem véletlenül a világ értelmesebb részein már kezdenek visszaállni a biotermelésre, ahol nem teremnek ugyan dinnye nagyságú almák, de a zöldség, a gyümölcs a régi zamatát megőrizve ízletes és ehető marad – fejtette ki Csizmadia.

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke úgy látja, a fogyasztók érdeke, az egészségük kellene, hogy az elsődleges szempont legyen. Szerinte a kormány helyesen teszi, ha tiltja a GMO-termékek forgalmazását és az országba bejutását.

Természetesen a génmódosított termékeket forgalmazók mindegyike esküszik az általa előállított áru „tisztaságára”, viszont elég csak a közelmúltban történtekre visszagondolnunk, amikor például Kínában a gyermektápszerekbe különféle anyagok belekerültek. A hasonló esetek óvatosságra intenek: nem elég pusztán ébernek lenni. Az Európa Unióba gyakorlatilag bármi bejöhet. Minden azon múlik, hogy a forgalmazók önmagukra nézve tudatosan és etikusan viszonyulnak-e a magyar jogszabályokhoz.

A hazai termék előnyt kell, hogy élvezzen

Baranovszky szerint ha tiltunk valamit, nyilvánvalóan kevesebb jut be belőle az országba. Mindemellett óriási a nagy áruházláncok felelőssége, amelyek ha visszaélnek a fogyasztók bizalmával, akkor keményen fel kell lépni velük szemben. A szankciók betartására a hatóságok jogosultak, de azt is lehet látni, hogy a Nébih igyekszik mindent megtenni azért, hogy ne találkozzanak a magyar fogyasztók, a vásárlók génmódosított élelmiszerekkel.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta szorgalmazza, hogy megkülönböztető jelzés kerüljön a magyar árucikkekre. A bizalom – érthető okokból – egy hazai termék iránt mindig erősebb, mint ha ugyanazt a külföldi, de bizonytalan hátterű terméket kellene megvennünk.

Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény és haszonállat fajok, fajták génmegőrzése kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célként egy állami génbankhálózat kialakítása zajlik, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállat és növény génmegőrzése biztosított legyen.

Forrás: hirado.hu

ElőzőBerlin és Bécs támogatja Brüsszel határvédelmi javaslatait, avagy, ezügyben csalódtunk Kurzban.. Oszd meg!
KövetkezőHazai időjárás – 12 napos előrejelzés
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza