forrás: M1 Híradó
Egy korabeli dokumentum szerint a hidegháború idején, ha elmérgesedett volna a nagyhatalmak közötti helyzet, akkor az amerikaiak akár Magyarországra is dobhattak volna atombombát.
Egyáltalán nem meglepő, hogy Magyarország is szerepelt az Egyesült Államok halállistáján – így kommentálta a Híradónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő a nemrégiben nyilvánosságra került információt. Vagyis, hogy egy korabeli dokumentum szerint a hidegháború idején, ha elmérgesedett volna a nagyhatalmak közötti helyzet, akkor az amerikaiak akár Magyarországra is dobhattak volna atombombát.
1945. augusztus 6-án egy amerikai bombázó fedélzetéről dobtak atombombát Hiroshimára. A vakító villanással és gombafelhővel kísért robbanás után több mint 100 ezren haltak meg a japán városban. Ez volt az első eset, hogy háborúban nukleáris fegyvereket használtak. Alig két évvel a támadások után kezdődött a hidegháború – azaz a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a nyugati és a keleti blokk szembenállása.
Most nyilvánosságra került azoknak a célpontoknak a listája, amiket Amerika akkoriban atombombával támadott volna. Magyarország is köztük van. A fegyverek között egy 60 megatonnás atombomba is volt, ami négyezerszer nagyobb erejű, mint a hiroshimai.
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem meglepő, hogy Magyarország is szerepelt a listán, mert a támadásokat a szovjet blokk légibázisai ellen tervezték. Ezek között volt a berettyóújfalui, illetve a tököli katonai repülőtér is. Georg Spöttle a Híradónak azt mondta: sokkal aggasztóbb, hogy Európában 1200 lehetséges célpontot jelöltek ki és ezek között civil helyek is voltak.
1945. augusztus 9-én készült kép a Nagaszakira ledobott amerikai atombomba gombafelhõjérõl. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba 74 ezer ember ölt meg azonnal és további 75 ezer ember sebesült meg. (MTI/EPA/Nagaszaki Atombomba Múzeum)
A listán csak a városok nevei szerepelnek, a célok pontos megnevezését kódok helyettesítik. Ezek alapján Budapesten a nagytétényi vegyi üzem lehetett az egyik célpont. A szakértő szerint nem biztos, hogy az amerikaiak tudták, hogy az valójában jelent-e veszélyt.
„El tudom képzelni, hogy anno sem a CIA-nak, sem pedig az amerikai hadsereg elhárításának nem voltak pontos adataik arról, hogy a varsói szerződés tagállamaiban milyen típusú gyárak vannak” – mondta Spöttle. Hozzátette, az amerikaiak a kémrepülőgépek felvételeiből minden nagyobb gyár esetében arra következthettek, hogy esetleg katonai üzemről van szó, vagy nagyon gyorsan át lehet alakítani azokat katonai üzemmé.
A papírok szerint a Szovjetunióval szövetséges kelet-európai államokra kisebb töltetű bombákat dobtak volna az amerikaiak. A hidegháború idején az Egyesült Államoknak 22 ezer nukleáris robbanófeje volt, ezek száma mostanra jelentősen csökkent.
