Egy sor nyugati ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is arra kéri állampolgárait, mielőbb hagyják el Libanont a növekvő katonai eszkaláció veszélye miatt. Megnéztük, mit tanácsol a magyar Konzuli Szolgálat a kint lévő magyarok számára.
Egyre jelentősebb a közel-keleti katonai eszkaláció veszélye, így nem meglepő, hogy sok ország sorra adja ki a figyelmeztetést Libanon és Irán kapcsán.
A francia külügyminisztérium például már pénteken figyelmeztette az Iránba utazó állampolgárokat, hogy hagyják el az országot, miután a régióban növekvő feszültségek komoly biztonsági kockázatokat jelentenek. Az iráni légtér lezárása esetén ugyanis nehézségekbe ütközhetne az ország elhagyása. A minisztérium különösen hangsúlyozta, hogy a Libanonban tartózkodó franciák használják ki a még elérhető kereskedelmi járatokat és mielőbb hagyják el az országot.
Ennek apropóján megnéztük mit tanácsol a magyaroknak a Konzuli Szolgálat, amely július 30-án frissítette a Libanonba történő utazás és tartózkodáshoz szükséges információkat.
Azt írják, hogy a Libanon déli határán zajló összecsapások jellege egy olyan – egyre erősödő – kockázati tényezőt hordoz magában, amely részeként a biztonsági helyzet váratlan romlása is bekövetkezhet, ideiglenesen ellehetetlenítve az ország elhagyását. Tekintettel erre, és a kereskedelmi járatok egyre szűkülő lehetőségeire, javasolják a Libanonba történő utazások elhalasztását, valamint az országban ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgároknak, hogy fontolják meg tartózkodásuk azonnali megszakítását, és szervezzék meg mielőbbi elutazásukat.
Hasonló a helyzet Iránnal is, az elmúlt időszakban kialakult regionális feszültség, valamint a katonai eszkaláció lehetősége miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Iráni Iszlám Köztársaságot az I- es (piros) utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta.
AZ IRÁNBA TÖRTÉNŐ BEUTAZÁS SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT SEM JAVASOLT.
Azt kérik, hogy az országban tartózkodó magyar állampolgárok regisztráljanak konzuli védelemre. Amennyiben a fenti figyelmeztetés ellenére sor kerül az Iránba történő beutazásra, úgy a biztonsági helyzetre tekintettel kiemelten fontos az előzetes konzuli regisztráció, illetve szükség esetén a közvetlen nagykövetségi bejelentkezés – írják.
Azon országok listája, ahova a Konzuli Szolgálat nem javasolja a beutazást!
Utoljára módosítva: 2024. 07. 30.
I. Utazásra nem javasolt országok és térségek
(A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 4. § alapján és az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [9. § (1) és (2); 21. § (3)] bekezdésének hatálya alá tartozó területek)
A listán szereplő országokban vagy térségekben válsághelyzet, fegyveres összetűzések, háborús cselekmények, zavargások, természeti katasztrófák, betegségek vagy egyéb, a személyi biztonságot közvetlenül veszélyeztető események tapasztalhatók, melyek önmagukban indokolták a legszigorúbb biztonsági besorolást. (Ezen besorolások dátumai is szerepelnek az országok, térségek mögött.):
- Afganisztán (2009. 07. 09.)
- Algéria – 1. az ország teljes déli része (Bechar, Tindouf, Tamanrasset, Illizi wilayák /megyék/ területe); 2. a líbiai és tunéziai határ mellett Tebessa-tól délre fekvő terület, és a tunéziai határ melletti 50 km-es sávban fekvő területek; 3. az Algírtól keletre található Boumerdes és Batna, Tizi Ouzou, Tebessa, Tiaret wilayák /megyék/ területe, Jijel és Skikda közötti térség (2012. 10. 31. / frissítve: 2023. 11. 02.); 4. A marokkói határ melletti 50 km-es sávban fekvő területek. (2022. 09. 20.)*
- Azerbajdzsán – A 2020-ban és 2023 őszén visszaszerzett karabahi területek, valamint a 2020. őszi karabahi háborúban visszaszerzett hét szomszédos régió (Kelbajar, Lachin, Aghdam, Fuzuli, Jebrail, Zangilan, Gubadly) és az azeri-örmény határszakasz teljes hossza. (2020. 12. 16.)*
- Banglades egész területe (2024. 07. 23.)
- Benin (2020. 09. 01.)
- Bissau-Guinea (2012. 08. 10.)
- Burkina Faso (2013. 02. 19.)
- Burundi (2009. 07. 09.)
- Csád (2022. 09. 21.)
- Dél-Szudán (2013. 12. 18.)
- Dzsibuti (2009. 07. 22.)
- Egyiptom – Sínai-félsziget északi és középső része (2013. 09. 27.), valamint az egyiptomi-líbiai illetve az egyiptomi-szudáni határtérség (2022. 09. 21.)
- Eritrea (2008. 12. 22.)*
- Etiópia (2020. 07. 18.)
- Észak-Korea (KNDK) (2016. 04. 06.)
- Fülöp-szigeteknek Mindanao szigete és az azt körülvevő szigetvilág (2012. 05. 29.)*
- Gabon (2020. 07. 18.)
- Georgia (Grúzia) – szakadár területei (Abházia és Dél-Oszétia), valamint ezen adminisztratív határok melletti 5 – 10 km- es sáv (2012. 09. 07.)*
- Haiti (2012. 05. 23.)
- Indiában Himachal Pradesh egyes részei, Jammu és Kasmír egyes részei, Rajasthan egyes részei, Sikkim egésze (részben védett terület, részben tiltott terület), Uttarakhand egyes részei, valamint a keleti és északkeleti államok (különösen Manipur, Nagaland) és az indiai-pakisztáni határvidék teljes hosszában. (2023. 12. 29.)*
- Irak (2009. 07. 09.)
- Irán (2024. 04. 15.)
- Japán – a Fukushima Daiichi Atomerőmű közvetlen közelében lezárt területek (2013. 01. 30.)*
- Jemen (2011. 03. 13.)
- Kamerun (2020. 02. 05.)
- Kenyában a dél-szudáni, etiópiai és szomáliai határvidék, Nairobi nyomornegyedei (Kibera, Mathare, Huruma, Kariobangi, Kawangware és Eastleigh), és a kenyai partszakasz északi megyéi (Lamu, Garissa, Wajir, Mandera) és nagyvárosai (Mombasa, Malindi) (2018. 03. 01.)*
- Kongói Demokratikus Köztársaság (2009. 07. 09.)
- Koszovóban az észak-koszovói területek (2012. 06. 11.)*
- Közép-Afrika (2009. 07. 09.)
- Libanon (2024. 07. 30.)
- Líbia (2012. 08. 10.)
- Malawi (2022. 03. 21.)
- Mali (2012. 08. 03.)
- Mauritánia – Zouérate városától északra; a Ghallaouia – Akhrejit vonaltól keletre; a Zouérate – Ghallaouia vonaltól északkeletre; az Akhrejit – Kankossa vonaltól délkeletre; a Malival közös határsávban lévő területek (2023. 08. 24.)*
- Mianmar (2020. 07. 18.)
- Mozambik Cabo Delgado, Nampula, Niassa tartományai (2022. 09. 22.)*
- Niger (2015. 07. 27.)
- Nigéria (2020. 02. 05.)
- Örményország – a Hegyi Karabah és az Azerbajdzsánnal közös határszakasz (2022. 10. 04.)*
- Pakisztán: Kasmír Pakisztán által ellenőrzött területe (Azad Jammu és Kashmir), Khyber / Pakhtunkhwa tartomány (korábbi Északnyugati Határtartomány, NWFP) és fővárosa Pesavár (Peshawar), Szövetségi Irányítású Törzsi Területek (FATA), Beludzsisztán (Baluchistan) tartomány és fővárosa Kvetta (Quetta), Karacsi (Karachi) nagyváros külső kerületei. (2012. 05. 18.)*
- Palesztinának a Gázai övezeti része (2012. 03. 07.)*
- Szenegál – Casamance-régiója, (Bignona és a gambiai határ közötti terület) kivéve Ziguinchor* és Cap Skirring* városok (2022. 09. 26.)
- Szíria (2012. 12. 05.)
- Szomália (2009. 07. 09.)
- Szudáni Köztársaság (2012. 09. 17.)
- Tádzsikisztán három körzete: 1, A Fergána-medence, a Turkesztán és Aláj hegységek vidéke, a teljes tádzsik-kirgiz határszakasz (Szugd megye és a Fővárosi körzet északi része). 2, A tádzsik afgán határvidék, a Pandzs folyó völgye; 3, Hegyi Badahsán Tartomány, a Pamír hegység teljes területe. (2022. 09. 20.)*
- Ukrajna (2022. 02. 24.)
- Venezuela (2020. 07. 18.)*
* Az ország egyéb területei kiemelt biztonsági kockázatot rejtenek, azaz II- es (narancssárga) vagy fokozott óvatossággal látogathatók, azaz III-as (sárga) biztonsági kategóriában szerepelnek!
Azon országok és térségek, melyek ezen a listán nem szerepelnek II-es (narancssárga), III-as (sárga) vagy IV-es (zöld) biztonsági kategóriában vannak. Lásd bővebben utazási tanácsainknál.
Az általános biztonsági besorolásokról itt olvashat.
