Az idős embereknek is jó védelmet nyújt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett, Nagy-Britanniában már hetek óta alkalmazott oltóanyag
– mondta csütörtökön az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) oltási programokért felelős igazgatója.
Brit szakértők: az Oxford/AstraZeneca-vakcina az időseknek is jó védelmet nyújt/ Fotó: Pexels
Mary Ramsay professzor nyilatkozatának előzményeként a német oltásügyi bizottság csütörtöki médiaértesülések szerint olyan ajánlás kiadására készül, amely szerint az Oxford/AstraZeneca-vakcinát Németországban a 65 évnél idősebbeknek egyelőre ne adják be.
A német kormány tanácsadó testületeként is működő szervezet indoklása szerint ugyanis nincs elégséges mennyiségű vizsgálati adat arról, hogy ez az oltóanyag mennyire hatékonyan védi az időseket a koronavírus okozta betegség ellen. A bizottság ezért azt javasolta, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcinában Németországban csak a 18-64 év közötti korosztályok részesüljenek.
Ramsay professzor csütörtök délután ismertetett reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a Nagy-Britanniában használt mindkét oltóanyag, az Oxford/AstraZeneca- és a Pfizer-BioNTech-vakcina egyaránt biztonságos és magas fokú védelmet nyújt, különösen az új koronavírus okozta Covid-19 betegség súlyos formáinak kialakulásával szemben.
A Public Health England oltási igazgatója maga is hangsúlyozta, hogy a próbaidőszakban az idősek körében túl kevés esetben vizsgálták az AstraZeneca-vakcinát annak pontos meghatározásához, hogy ez az oltóanyag ebben a korcsoportban mennyire hatékony.
Mary Ramsay professzor szerint azonban az idősek immunreakcióiról eddig rendelkezésre álló adatok is nagyon biztatók az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag esetében. Hozzátette: a súlyos betegség és a halálozás kockázata az életkor emelkedésével exponenciális ív mentén növekszik, és a legfontosabb feladat, hogy a veszélyeztetett lakossági csoportok lehető legtöbb tagját beoltsák a Nagy-Britanniában használt két vakcina valamelyikével.
Paul Hunter professzor, a University of East Anglia egyetem orvostudományi karának járványügyi kutatója a BBC rádiónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: a brit szakértők tudják, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina biztonságos a 65 évnél idősebbek számára is. Hozzátette: az idős korosztály esetében az oltóanyag jóval kevesebb mellékhatást okoz, mint a fiatalabbak körében, és szinte biztos, hogy alkalmazása nagyon előnyös a súlyos betegség kialakulásának és a kórházi kezelés szükségességének megelőzése szempontjából.
Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtökön kijelentette: a brit szakhatóságok teljesen egyértelműen azon a véleményen vannak, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina nagyon jó és hatékony, már egy dózis beadása után is magas szintű védelmet nyújt minden korcsoportban.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak forgalmazását engedélyezte. A december 8-án kezdődött oltási kampány az első két oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik.
A brit kormány eddig csaknem 370 millió adag oltóanyagot rendelt, és hivatalos célkitűzése, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb csoportok mindegyik tagja – 16 millió ember –, őszre a teljes felnőtt brit lakosság megkaphassa legalább a koronavírus elleni oltás első dózisát. A brit egészségügyi minisztérium csütörtök este ismertetett adatai szerint országszerte eddig 7 447 199-en részesültek az oltás első adagjában, 476 298-an a második dózist is megkapták. A járvány terjedése továbbra is jelentős ütemben lassul.
A szaktárca csütörtök esti ismertetése szerint az elmúlt egy hétben 200 089 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki az Egyesült Királyság egészében, 83 303-mal, 29,4 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. Január elején még 60-70 ezer között volt a naponta újonnan izolált fertőzések száma.
Az OGYÉI engedélyezése után fontos kérdés, hogy mit gondolnak a virológusok az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem vakcinájáról. A Pécsi Virológusok elemzése alapján mutatjuk be ezt.
Engedélyezte az OGYÉI az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem koronavírus-vakcinájának hazai használatát. Az engedélyt az OGYÉI az alapján a friss kormányrendelet alapján adta meg, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók.
Az AZD1222 vakcina, hasonlóan az mRNS vakcinákhoz (ilyen a már most is használt Pfizer és Moderna cégek vakcinái), szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője. Ezúttal azonban nem egy mRNS-alapú vakcináról, hanem egy úgynevezett vektorvakcináról van szó. A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik vírust jelent.
A Pécsi Tudományegyetem virológusainak (Pécsi Virológusok) korábbi anyaga szerint a technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatjuk be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy csimpánz adenovírus.
A közhiedelemmel ellentétben ebben semmi ördögi sincs, a tudományos magyarázat a következő: a vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet.
Logikus, hogy amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene – emelik ki a Pécsi Virológusok. Így olyan ritka emberi (Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. Ez nem állati vírusok rossz szándékú emberbe juttatása.
A vektorként használt vírus ugyanis replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik. Érdekesség, hogy a csimpánz adenovírusra a föld azon pontjain és olyan populációk körében, ahol a bozóthús fogyasztás általános, magasabb a természetes immunitás – ezt egy korábbi posztunkban már ismertettük.
A gyártás és működés: egy csimpánz adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (megjegyzés: hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.
A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.
A publikált biztonságossági adatok több mint 20000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból. Ezekből 2 Nagy-Britanniában, egy Brazíliában és egy Dél-Afrikában fut. A tesztelést 18 év feletti egészséges, vagy stabil krónikus megbetegedéssel (kardiovaszkuláris problémák, diabétesz, stb) rendelkező egyéneken végezték. A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal). Ez a hatékonyság alacsonyabb, mint az mRNS vakcinák esetében leírt érték, ám a lényeg itt is ugyanaz, ugyanis a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében (100%) védetté tette az alanyokat.
Összefoglalva egy jól szállítható és tárolható, modern technológián alapuló, olcsó vakcina vált elérhetővé az emberiség számára. A többivel együtt így a világ számos újabb régiója is vakcinálható és elérhető lett. 2021-ben több, mint 3 milliárd adag oltóanyagot tervez a cég eljuttatni a világ különböző országaiba. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos.
portfolio
