Magyarország megerősítette, hogy visszatartja az Európai Bizottság által Ukrajna háború sújtotta gazdaságának támogatására javasolt 45 milliárd eurós hitelt mindaddig, amíg az Egyesült Államok november 5-én meg nem választja következő elnökét.
A hitel az orosz központi bank lekötött eszközeinek váratlan nyereségét használja Kijev támogatására, az EU kasszáját kímélve. A G7-ek többi országa várhatóan addig járul hozzá a hitelhez, amíg a teljes összeg el nem éri a 45 milliárd eurót.
Az Egyesült Államok aggódik a példátlan terv hosszú távú stabilitása miatt, tekintettel arra, hogy a befagyasztott eszközökre vonatkozó uniós szankciókat félévente egyhangúlag meg kell újítani. Ez azt jelenti, hogy egy tagállam bármelyik pillanatban megakadályozhatja a megújítást, feloldhatja a vagyonok befagyasztását, és az egész projektet felboríthatja.
Különösen Magyarország szerzett magának hírnevet azzal, hogy addig blokkolja az EU-s szankciókat, amíg az nem biztosít számára vitatott engedményeket, amelyek közül néhány a Kreml érdekeinek kedvez.
Washington aggodalmainak eloszlatása érdekében Brüsszel azt javasolta, hogy a befagyasztott eszközök megújítási időszakát hatról 36 hónapra hosszabbítsák meg.
Miközben a legtöbb tagállam egyetért abban, hogy Ukrajna pénzügyi nehézségeire tekintettel gyorsan kell lépni a többmilliárdos hitel ügyében, Magyarország a jelek szerint nem siet: Budapesttől a szankciórendszer kulcsfontosságú módosítása várhat november 5-ig.
A hitel jóváhagyásához minősített többség szükséges, a szankciók módosításához azonban egyhangúságra van szükség.
Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben – az orosz szankciók meghosszabbításáról – az amerikai választások után kell dönteni. Ez volt a magyar álláspont
- mondta Varga Mihály magyar pénzügyminiszter kedden a luxemburgi miniszteri találkozó után.
Varga úgy érvelt, hogy a két elnökjelölt – Kamala Harris és Donald Trump – két ellentétes megközelítést képvisel az orosz agressziós háborúval szemben, és az EU-nak a következő lépéseket attól függően kell megalapoznia, hogy kit választanak meg az amerikaiak. Orbán Viktor nem titkolta, hogy Trump jelöltségét részesíti előnyben.
„Meg kell néznünk, hogy a leendő amerikai kormányzat milyen irányba megy ebben a kérdésben” – mondta Varga újságíróknak. „Láthatjuk az elnökválasztási és a jelöltállítási kampányt: két teljesen különböző útja van a probléma megoldásának. Az egyik a béke irányába. És a másik továbbra is a háború irányába”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy tárgyalópartnerei „kiváló beszélgetést” folytattak a 35 milliárd eurós hitelről, de „természetesen novemberig várnunk kell”.
Paolo Gentiloni európai gazdaságpolitikai biztos elmondta, hogy a miniszterek „kvázi egyhangú” támogatást nyújtottak a szankciórendszer módosításához, amelyet annak „előfeltételének” nevezett, hogy az amerikai részvétel „egyenlő részben” lehetővé váljon.
A hitel körüli vita szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli találkozóján folytatódik. Magyarország jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, és az ülés moderálását Magyarországra bízták.
