A nagysikerű Háborúellenes Gyűlések hatvani fordulóján ezúttal is a miniszterelnök beszéde koronázza meg az eseményt. Orbán Viktor a nemzeti petícióról, az ukrajnai háború veszélyeiről és a küszöbön álló választásokról beszél.
A nagysikerű Háborúellenes Gyűlések hatvani állomásán ismét a miniszterelnök felszólalása adja meg az esemény súlyát: Orbán Viktor beszédében a nemzeti petíció tétjéről, az ukrajnai háború európai uniós összefüggéseiről, az Ukrajnából érkező politikai és diplomáciai mesterkedésekről, valamint a küszöbön álló választások jelentőségéről szól a résztvevőkhöz.
Kábítószert soha!
Orbán Viktor beszédét Hatvannal való, korántsem mindig zökkenőmentes kapcsolatának felidézésével kezdte, hangsúlyozva, hogy a várossal közös történetük nem volt minden időszakban felhőtlen. Tréfásan hozzátette: Én is évekig udvaroltam a feleségemnek, és így jártunk mi is hatvannal.”
A miniszterelnök méltatta Pajtók Gábor egri országgyűlési képviselőt, akit még egyetemi éveiből ismer, valamint Horváth Lászlót, aki – szavai szerint – az elmúlt időszakban a kábítószer elleni küzdelem egyik legmarkánsabb zászlóvivőjévé vált. Hozzátette, hogy Horváth Lászlót még a rendszerváltás előtti időkből ismeri, és sok erőt kívánt a nehéz küzdelemhez, amit vállalt. Sosem fogjuk elfogadni, hogy valaki legalizáltassa a kábítószert”
– szögezte le a miniszterelnök arra utalva, hogy az ENSZ-ben liberalizálni akarták a kábítószereket, amit az UEurópai Unió 26 országa el is fogadott. De mi ezt nem fogadtuk el, ezért pedig elítéltek minket – mondta a miniszterelnök.
Jelentős fejlődés Hatvanban és országosan a Fidesz-kormányzás alatt
A Fidesz-kormány időszakában országos és helyi szinten is számottevő eredmények születtek: összesen 91 vidéki kórházat újítottak fel köztük az egyik a hatvani kórház. Az óvodai férőhelyek száma 13 százalékkal bővült. Hatvanban a gépkocsik száma 40 százalékkal emelkedett, ami a város gazdasági megerősödését jelzi, ezzel párhuzamosan a bűnözés mértéke 50 százalékkal csökkent. A foglalkoztatás terén is érdemi javulás történt: a munkanélküliség 42 százalékkal mérséklődött a Fidesz kormányzásának köszönhetően. A város válláról levettek 1,4 milliárd forint adósságot 2011-ben.
Beruházási hullám Hevesben: ipari fejlesztések és elkerülők formálják a térséget
Heves megye sem maradt ki a fejlesztésekből: a térségbe érkező beruházások összértéke és munkahelyteremtő hatása is jelentős. A megyében egy 500 milliárd forintos kínai beruházás valósul meg, amely mintegy 900 új munkahelyet teremt, tovább erősítve a helyi gazdaságot.
Gyöngyössel megállapodás született a nyugati elkerülő út megépítéséről, valamint egy új ipari park létrehozásáról, amelyek célja a városi közlekedés tehermentesítése és a befektetések ösztönzése. Emellett a Procter & Gamble is jelentős kapacitásbővítő beruházást hajt végre a térségben.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Egerben is új szintre lép: megépül az egri elkerülő út, amelynek költsége eléri a 100 milliárd forintot. A beruházás a város forgalmi terhelésének csökkentését és a térség jobb elérhetőségét szolgálja, hosszú távon is meghatározva Heves megye fejlődési pályáját.
Orbán Viktor: Hevesben nem kell magyarázni, mit jelent a háború
A háború természetéről nem szükséges elméleti vitákat folytatni ott, ahol annak következményeit generációk óta ismerik – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Heves megyében és Hatvanban különösen sok a katonahős, olyan családokból származók, akik személyesen tapasztalták meg a fegyveres konfliktusok pusztítását.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Felidézte: 1944-ben amerikai és brit bombázások érték a hatvani pályaudvart, súlyos civil és katonai áldozatokat követelve. A háború borzalmai azonban ezzel nem értek véget: a térségen átvonuló vörös hadsereg szintén jelentős emberáldozattal járt. Orbán Viktor szerint éppen ezért a béke kérdése nem elvi állásfoglalás, hanem történelmi tapasztalatokon alapuló, elemi nemzeti érdek.
Orbán Viktor az autóiparról: Magyarország a nyertesek között marad
Ezt követően a miniszterelnök a közönség kérdéseire válaszolt, a kaposvári Háborúellenes Gyűlésekhez hasonló rendben. Az első kérdés az autóipart érintette, amelyről Orbán Viktor hangsúlyozta:
Stratégiai jelentőségű ágazat, hiszen Magyarországon több százezer család megélhetése kötődik az autógyári és kapcsolódó ipari üzemekhez.
Orbán Viktor szerint egyértelműen „valami történik” az autóiparban, de ez nem az ágazat végét, hanem átalakulását jelenti. Úgy fogalmazott: az autógyártásnak van jövője, és a magyarországi gyárak kifejezetten sikeresek nemzetközi összevetésben is.
Ha Európában szűkítésekre kerül sor, azok nem a legjobban teljesítő üzemeket érintik majd, márpedig a magyar munkások teljesítménye – szavai szerint – sok külföldi országban dolgozó munkavállalókénál is jobb.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
A miniszterelnök kitért arra a kérdésre is, hogy a jövő a hagyományos vagy az elektromos autóké-e. Ezzel kapcsolatban bírálta Brüsszelt, amiért szerinte erőszakos átállást indított el anélkül, hogy érdemben bevonta volna az autógyártókat, miközben a kínai szereplők sorra előzik meg az európai márkákat. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország tudatos döntést hozott, amikor megőrizte a gépgyártási kapacitásait, és egyidejűleg bekapcsolódott az elektromos autógyártásba is.
Ennek példájaként említette, hogy a debreceni BMW-gyárban 2026-tól készülő elektromos modellek gyártása már most komoly érdeklődést váltott ki, a tervezett kapacitások pedig előre lekötöttek.
A miniszterelnök szerint mindez azt jelzi, hogy Magyarország jó helyen áll az autóipar jövőjét meghatározó versenyben.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Március elején új iparpolitikai fejezetet nyit a kormány: új életre keltik a magyar autógyártás egyik legendáját: A Rába–Tátra konstrukció keretében Győrben indul el az önálló magyar teherautógyártás, amely nemcsak ipartörténeti jelentőségű lépés, hanem stratégiai beruházás is. A cél egy versenyképes, hazai tulajdonú gyártókapacitás létrehozása, amely erősíti Magyarország ipari szuverenitását és hosszú távon munkahelyeket, technológiai tudást és exportképességet biztosít.
Orbán Viktor: munka és tanulás nélkül nincs polgárosodás a cigány–magyar együttélésben
A cigány-magyar együttélés kérdésére reagálva Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány célja a polgárosodás elősegítése volt, ennek azonban világos feltételei vannak. Mint fogalmazott, a felemelkedéshez dolgozni és tanulni kell, és ezen az úton az elmúlt években már kézzelfogható eredmények születtek.
A miniszterelnök szerint sok tízezer roma kapcsolódott be a munka világába, miközben megduplázódott a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák száma, az érettségizetteké pedig több mint kétszeresére nőtt. Felidézte: 2016-ban több mint 223 ezer ember dolgozott a közfoglalkoztatásban, akik közül sokan később a piaci foglalkoztatásba léptek át. „Ez óriási teljesítmény, gratulálok nekik”
– mondta Orbán Viktor.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Hozzátette ugyanakkor: a helyzet még messze nem megoldott.
Jelenleg a romák mindössze 3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, érettségije 11 százalékuknak van, miközben mintegy 80 százalékuk továbbra is csak alapfokú iskolai végzettséggel bír.
A miniszterelnök szerint éppen ezért a munkaalapú társadalom és az oktatás megerősítése továbbra is kulcskérdés marad.
Orbán Viktor: az ember értékét a munka minősége adja, nem a származása
A cigány embereknek is van önérzetük – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy az együttélés során lehetnek erős mondatok és éles helyzetek, de ezekről beszélni kell, és rendezni lehet őket. A miniszterelnök szerint a társadalmi megbecsülés alapja nem a végzettség vagy a származás, hanem az elvégzett munka minősége. Orbán Viktor úgy fogalmazott:
Az ember értékét az elvégzett munka minősége adja, nem a végzettsége vagy a származása.”
Példaként egy takarító munkáját hozta fel, aki tisztességesen végzi a feladatát, és akit – mint mondta – előrébb sorolna annál a szellemi munkát végző embernél, aki nem végzi megfelelően a sajátját. A kormányfő ezzel világossá tette: az üzenet nemcsak a roma közösségeknek szól, hanem a nem roma társadalom egészének is. Mint mondta:Olyan sorsotok lesz, amilyet választotok és amiért megdolgoztok”
Orbán Viktor: szervezett megfélemlítés történt a gyöngyösi Lázárinfón
Gyöngyösön példátlan események zajlottak egy békés politikai rendezvényen – mondta Orbán Viktor, aki szerint korábban is látott már különféle nyomásgyakorlási kísérleteket, de olyat még nem, hogy bűnözők bandába szerveződve, egy párt megbízásából jelenjenek meg egy békés összejövetelen azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a résztvevőket. A miniszterelnök hangsúlyozta: a gyöngyösi Lázárinfón történt balhé elfogadhatatlan, ezért személyesen is utánajárt annak, kik álltak az akció mögött.
Orbán Viktor elmondása szerint az érintettek bűnlajstroma súlyos:
emberölés, rablás, lopás, kényszerítés és szexuális erőszak is szerepel közöttük, egyeseknek pedig több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány évesek.
Állítása szerint ezeket az embereket szervezték bandába, és őket küldték rá a fideszes résztvevőkre, miközben már mindössze 72 nap van hátra a választásokig. Üzenjük meg a tiszásoknak, hogy ne uszítsák a cigányt a cigány ellen, és cigányt a nem cigány ellen”
– figyelmeztetett Orbán Viktor. Egyúttal saját oldalát is nyugalomra intette: szerinte nem szabad felülni a provokációknak, hanem higgadtan, józan ésszel kell kezelni a nehéz kérdéseket, mert csak így őrizhető meg a béke Magyarországon.
Orbán Viktor: a rezsicsökkentés ára az olcsó energia, ezért támadják Magyarországot
A szociális tűzifa ügyéről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: az igénylés önkormányzati hatáskör, a kérelmeket helyben kell leadni. Felidézte, hogy a szigorú tél miatt a tűzifajuttatásnak nincs felső korlátja, és kiemelte: Magyarországon olyan szociális rendszer működik, amelyhez hasonló nincs máshol Európában.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben nem ismerik a rezsicsökkentés intézményét, ott kizárólag segélyekkel próbálják kezelni az energiaválságot, ezért támadják folyamatosan Magyarországot. Mint mondta, a rezsicsökkentésnek ára van: a kormány elveszi az extraprofitot a nagy energiaszolgáltatóktól és energiakereskedőktől, valamint bankadót vet ki, ezekből finanszírozzák a lakossági rezsitámogatást. Orbán Viktor világossá tette: „Ha nincs olcsó orosz energia, akkor nincs rezsicsökkentés.”
Arra is felszólította az embereket, hogy hasonlítsák össze a magyar rezsiszámlákat a román, a cseh vagy az osztrák háztartások terheivel. A kormányfő szerint ebből egyértelműen látszik a különbség, és éppen ezért minden olyan politikai szereplőt távol kell tartani a kormányzástól, aki a rezsicsökkentés leállítását szorgalmazza.
Orbán Viktor: a Shell extraprofitja az emberek pénzéből lett
Kapitány Istvánra utalva Orbán Viktor élesen bírálta a nagy nemzetközi energiacégeket, külön kiemelve a Shell működését. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „A Shell egy népnyúzó intézmény”
A miniszterelnök szerint nem véletlen, hogy az energialobbiból egyre többen jelennek meg az ellenzéki oldalon, hiszen alapvető világnézeti vita zajlik arról, szabad-e az államnak beavatkoznia az energiaárakba a lakosság védelmében.
„Ezért érkeznek az energialobbiból egyre többen az ellenzéki pártnak a földudvarában. No, így állunk a rezsivel”
– fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: komoly kérdés, hogy magas energiaárak mellett szabad-e beavatkozni azért, hogy az emberek olcsóbban jussanak energiához, vagy mindenkinek maradéktalanul meg kell fizetnie a fogyasztása árát.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
A miniszterelnök szerint léteznek olyan gazdasági iskolák, amelyek elutasítják az állami beavatkozást, a piac mindenhatóságára hivatkozva. Ugyanakkor szerinte a döntő kérdés az, hogy mi a piac értelme.
„Az ő fejükben a profit. Az én fölfogásomban a piac, vagyis a gazdaság nekünk csak három célt szolgál: legyen munkánk, amiből el tudjuk tartani a családunkat; keressünk annyit, hogy legyen saját otthonunk; és amikor megöregszünk, legyen nyugdíjunk vagy megtakarításunk, amiből meg tudunk élni. Minden, ami ezen túl van, az nekem blabla.”
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a lakosság 92 százaléka rendelkezik saját otthonnal, működik a nyugdíjrendszer, és ezek megőrzése alapvető állami feladat. Szerinte a rezsicsökkentés ebbe a logikába illeszkedik, nem pedig a korlátlan szabadpiaci felfogásba. Vannak dolgok, amelyek az emberi létezés magjához tartoznak: hogy ne fagyjál meg, és hogy a fizetésed 70–80 százalékát ne vigye el a rezsi. Itt szabad és be is kell avatkozni”
– jelentette ki, hozzátéve: nem minden területen és nem korlátlanul, de vannak pontok, ahol az állam felelőssége egyértelmű. A miniszterelnök leszögezte: a rezsicsökkentés ilyen beavatkozási pont, és a kormány nemcsak bevezette, hanem fenn is fogja tartani, mert szerinte ez szolgálja a magyar családok biztonságát és méltó megélhetését.
Orbán Viktor: Szijjártó Pétert nem cserélem le, a külpolitikát nem lehet lobbistákra bízni
Nem váltja le Szijjártó Pétert Orbán Anitára – jelentette ki Orbán Viktor, világossá téve, hogy a külpolitika nem összeférhető a lobbitevékenységgel. A miniszterelnök hangsúlyozta: a külügyminiszteri poszt olyan feladat, amely teljes politikai lojalitást és nemzeti elkötelezettséget igényel. „Nem cserélem le Szijjártó Pétert Orbán Anitára. Az egyetlen ember, aki egyszerre tud két helyen lenni”
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: Orbán Anita lobbista, és bár ez önmagában nem bűn, külügyminiszternek nem alkalmas. Indoklása szerint aki megbízásból dolgozik, az mindig annak az érdekét képviseli, aki megbízza – és ez a külpolitikában elfogadhatatlan. A miniszterelnök szerint a különbség nem személyes, hanem elvi kérdés. Úgy fogalmazott: „Az számít, hogy mit akar.”
Állítása szerint Orbán Anita megbízói azt akarják, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz és a **NATO**hoz is, ami szerinte egyenes úton vezetne egy Oroszországgal való háborúhoz. Orbán Viktor hangsúlyozta: Ukrajna felvétele egyszerre jelentene súlyos gazdasági terhet és közvetlen háborús kockázatot.
A kormányfő konkrét számokat is említett: elmondása szerint Ukrajna további 800 milliárd dollár támogatást igényelne, miközben már most is mintegy 700 milliárd dollárról van szó. Felidézte egy uniós tanácsi ülés tapasztalatait is, ahol – mint mondta – mindössze hárman szavaztak a javaslat ellen, de közülük csak egy szólalt fel nyíltan. „Hárman szavaztunk ellene. És csak egy beszélt”
– mondta Orbán Viktor, egyértelmű utalással saját fellépésére. A miniszterelnök szerint mindez jól mutatja, miért kulcskérdés, hogy a magyar külpolitikát ne külső érdekek, hanem kizárólag a magyar nemzeti szempontok vezéreljék.
Orbán Viktor: a nemzeti petíció muníció Brüsszellel szemben
A nemzeti petíció felmutatásával hangsúlyozta Orbán Viktor, hogy kulcsfontosságú: a magyar emberek egyértelműen kinyilvánítsák az akaratukat, mert ez ad erőt és felhatalmazást a kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákban. A miniszterelnök szerint a petíció nem politikai gesztus, hanem konkrét eszköz, amely megmutatja, mit gondolnak a magyarok a rájuk kényszeríteni kívánt döntésekről.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg mintegy 30 ezer ukrán tartózkodik Magyarországon, akik megkapják a szükséges segítséget, ugyanakkor világossá tette: az ország nem fogja eltartani őket. Mint fogalmazott, egyetlen fillérrel sem kaphatnak több támogatást, mint a magyar emberek. A kormányfő hangsúlyozta: a szolidaritás nem jelent korlátlan anyagi felelősségvállalást.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Az ukrán uniós csatlakozás kérdésében Orbán Viktor mérsékelt, de határozott álláspontot fogalmazott meg. Elmondta: nem azt javasolja, hogy Ukrajnát teljesen kizárják Európából, ugyanakkor szerinte nem szabad tagként felvenni az Európai Unióba. Álláspontja szerint szerződéses együttműködésre van szükség, mert egy tagság visszafordíthatatlan lenne, miközben az ország gazdasági és politikai terhei beláthatatlan következményekkel járnának az unió egészére nézve. Ha már most így beszélnek velünk, mi lenne ha tagok lennének?”
– vetette fel, utalva Zelenszkij elnök davosi beszédére.
Orbán Viktor: Zelenszkij elutasította a békét, a háború pedig közvetlen kockázat Magyarországnak
Orbán Viktor felidézte, hogy amikor Kijevben Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt a béke lehetőségéről, az ukrán elnök nyersen elutasító volt. A miniszterelnök beszámolója szerint Zelenszkij úgy vélte, az idő Ukrajna oldalán áll, legyőzik Oroszországot, és jóvátételt is fizettetnek majd vele.
A kormányfő elmondta: figyelmeztette Zelenszkijt arra, hogy egy atomhatalom legyőzése rendkívül kockázatos elképzelés, és arra is felhívta a figyelmét, hogy egy esetleges amerikai politikai fordulat alapjaiban változtathatja meg a helyzetet. Orbán Viktor szerint jelezte: ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba – akkor még Joe Biden volt hivatalban –, az Egyesült Államok nem fog további pénzt adni, és nem engedi, hogy Amerikát belerángassák a háborúba. Elmondása szerint Zelenszkij ezt akkor nem vette komolyan.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Orbán Viktor beszélt a Vlagyimir Putyinnal folytatott utolsó találkozásáról is. Elmondta: rákérdezett, mennyire ragaszkodik Oroszország Donyeckhez, mire Putyin azt válaszolta, hogy bár az ukránok jól harcolnak, „ha törik, ha szakad”, Donyecket teljes egészében el fogják foglalni. A miniszterelnök szerint ebből világosan látszik, hogy háborúban az erő számít, és Magyarország úgy tud segíteni, ha ezt az ukrán féllel is megérteti.
A kormányfő arra is figyelmeztetett, miért jelent közvetlen kockázatot Magyarország számára a háború eszkalációja. Elmondása szerint az Európai Unió eldöntötte: mindenáron támogatni akarja Ukrajnát, akár katonák küldésével is, és erről már írásos megállapodások is születtek. Orbán Viktor szerint éppen ezért létfontosságú, hogy Magyarország következetesen a béke mellett álljon ki, mert a háború elhúzódása beláthatatlan következményekkel járna a térség és az ország számára. Leszögezte: Én kívül tudom tartani a háborúból Magyarországot. A mi nemzedékünknek az a dolgunk, hogyha ilyen helyzet előáll, akkor nemet mondjunk”
A Tisza az ideernyőztetett miniszterekkel sosem fog tudni nemet mondani.
Orbán Viktor: Az idő Magyarországnak dolgozik
Az európai emberek sem akarják, hogy belerángassák őket egy háborúba – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a közvéleményt azzal próbálják megnyugtatni, hogy a konfliktusnak nem lesz anyagi ára, vagy ha mégis, azt később „visszaszerzik”, miközben a valóságban a háború költségeit mindig az emberek fizetik meg. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar álláspont idővel egyre több ország számára válik követendővé. „Az idő nekünk dolgozik, más országok is fognak minket követni”
– jelentette ki.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a baloldal a migrációt sem vette komolyan, ahogy most a háborút és a katonai részvételt sem. Mi a migrációnál észnél voltunk, és kerítést építettünk. Anélkül nem így élnénk. Európa rálépett a migrációs útra, látjuk is, hogy mi van most Európában.
A háborúra is igaz, hogy ha ebbe egyszer belelép az ember, abból nem lehet kilépni.
Európa elindult a háború ösvényén, és már nem tud visszafordulni. És a Tisza Pártnál egy ilyen brüsszeli rendszert szeretnének háborúval. A miniszterelnök nem finomkodott: Itt olyan dolgok készülnek a Tisza programja alapján, hogy bele fognak gebedni a magyar emberek”
Erre rá fog menni az ország pénzügyileg, de talán még a gyerekeinket is elviszik – mondta. Közölte: lankadatlanul nemet kell mondani a háborúra.
Arra, hogy ki mellett áll Magyarország, azt mondta:
Mi Magyarország mellett állunk, miért kéne a pozíciónkat mások érdekeinek megfelelően felállítani?
Videó itt:
