Magyarország a déli határszakaszán Ausztria határát is védi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, miután tárgyalt Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyar választókat sértő nyilatkozata miatt nem támogathatja a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Orbán Viktor a közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: Heinz-Christian Strachéra és a pártjára volt szükség ahhoz, hogy az osztrák álláspont bevándorlásellenessé változzon és szimpátiával figyelje a magyar határvédelmet. Megjegyezte, a korábbi baloldali osztrák kormány mindent megtett azért, hogy Magyarország ne tudja megépíteni a déli határkerítést, a jobboldali kormánnyal azonban ez a helyzet megváltozott.
Arról is beszélt, hogy szeretnék, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, hazafias párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is – vetette fel a kormányfő, úgy fogalmazva, hogy ami Bécsben működik, az Brüsszelben is működőképes lehet.
Az európai baloldalt „reménytelenül bevándorláspártinak” minősítette, jelezve, hogy ha a jobbközép pártok ezzel a baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük, „ezért mi az európai nagykoalíció helyett a jobbra való nyitás lehetőségének a megfontolását is napirenden akarjuk tartani”.
A baráti találkozón egyetértés volt abban is, hogy a keresztény kultúrának elsőbbséget kell adni az országaikban, a nők tisztelete, a szólás- és vallásszabadság, valamint a választójog egyenlősége ugyanis csak a keresztény kultúrkörben tartható fenn – mondta Orbán Viktor.
A magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatokat rendezettnek és sikeresnek értékelték, és kiálltak a gazdasági együttműködés fejlesztése mellett – közölte a tárgyalásról a miniszterelnök, aki két, gazdaságilag sikeres ország együttműködésére számít.
Szerinte az európai baloldal gazdasági kérdésekben szocializmust hirdetett meg, ami – mondta – adóemelésekkel, bürokráciával és eladósodással jár együtt. „Magyarország élt már szocialista gazdasági rendszerben, nem vált be, szeretnénk, ha Brüsszelben sem próbálkoznának ezzel” – jelentette ki.
A néppárti Manfred Weber jelöltségét firtató kérdésre Orbán Viktor azt felelte: a magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki eleve bejelenti, hogy ő „köszöni szépen”, nem tart igényt a magyarok szavazataira.
Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – idézte az európai néppárti (EPP) politikus szavait a kormányfő, aki ezt egy súlyos álláspontnak, a választók tiszteletére vonatkozó elv megsértésének nevezte.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a kampány alapján úgy látja, a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Arra számít, hogy egy bonyolult tárgyalássorozat előzi majd meg a leendő elnök megválasztását.
„Keressük a megfelelő jelöltet” – mondta, megjegyezve: „itt van végre egy pont, ahol egyetértünk Weber úrral, nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök”.
Szavai szerint jelenleg ugyan a bevándorláspárti politikai erők, ahová a baloldalt és az EPP nagyobbik részét sorolta, erős pozíciókkal rendelkeznek, de a bevándorlásellenesek – az EPP jobboldala és az ettől jobbra álló politikai mező, a hazafias pártok – megerősödése kiegyensúlyozottabb helyzetet fog eredményezni.
Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Tanácsban nőni fog azok száma, akik a néppárt jobbszárnyához vagy az attól jobbra eső pártokhoz tartoznak.
A Fidesz néppárti tagságáról szólva megerősítette: a Fidesz nem tudja elképzelni a helyét egy olyan EPP-ben, amelyben a bevándorláspárti erők vannak többségben, „ezért is kellett felfüggesztenünk a tagsági jogainkat, hogy megvárjuk, a választás után merre fordul a néppárt”. A jobbra nyitás – amit a Fidesz képvisel – azonban kisebbségben van az EPP-ben – jelezte, majd kijelentette: ha a Fidesznek van joga stratégiai kérdésben kisebbségben maradnia az EPP-ben, akkor azt fogja tenni, ha azonban a pártcsalád „intoleránssá” válik, „akkor természetesen máshol kell keresnünk a helyünket”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, minden döntéssel megvárják az európai parlamenti (EP-) választást. Ezért nem kaptak meghívást például a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által szervezett milánói politikai találkozóra sem, mert az EP-választási eredmény ismerete nélkül nem szeretnének sehova elmenni – mondta.
A lisszaboni szerződés újratárgyalásával kapcsolatban azt közölte: talán más okokból, mint a kezdeményezést bejelentők, de ő is örülne, ha „a szerződés kérdését ki lehetne nyitni”, a hatályos szerződésbe ugyanis „bele vagyunk kényszerítve”.
A magyar-osztrák együttműködést érintő kérdésre a miniszterelnök megjegyezte: noha vannak érdekellentétek, azok jó szándékkal és intellektuális erővel kezelhetők. Álláspontja szerint minden ilyen kérdésben – köztük az alsóbbrendű utak határzárának ügyében – képesek lesznek megoldásokat találni. A családi pótlék ügyében például úgy határoztak, az európai bírósági döntés után tűzik napirendre a témát, a határátkelőhelyek ügyét pedig közös bizottságok próbálják orvosolni.
A sajtótájékoztató végén Orbán Viktor közölte: számon tartják, mely pártok és mely személyek álltak ki a magyarok mellett az európai baloldal által Magyarország ellen indított támadásokkor. Az FPÖ látványosan, egyértelműen kiállt Magyarország mellett, és „ezt mi nem fogjuk elfelejteni” – tette hozzá.
kormany.hu